Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.

Ülésnapok - 1906-85

204 85. országos ülés 1907 január 10-én, csütörtökön. mokban mindig Tisza István vezérkedik. Ö, a kit gondviselésszerű nagy államférfiunak kiáltottak ki, de a kinek minden államférfiúi lépése, cselekedete kudarczczal végződött, ő. a ki tönkre tette a saját pártját . . . Gr. Batthyány Tivadar: Ezt jól tette! Farkasházy Zsigmond: Aranybetükkel kell ezért megörökíteni a nevét a parlamentben. Szatmári Mór: . . . ö, a kinek államférfiúi bölcsesége odáig terjedt, hogy belevitte az országot egy irtózatos zavarba, a zavarnak rettenetes sötétségébe, mikor aztán bevégezte az ő nagy államférfiúi karrierjét, hazament Bihar vármegyébe operettsujet-ket csinálni. (Elénk derültséf). Félhiáltásolc; Es versenylovaglásokat rendezni!) Eszembe jut Daudet-nek egy nagyszerű alakja, Tartarin. a ki, a mikor Afrikában nem tudott megbirkózni az oroszlánokkal, a piaczon vásárolt egy csomó oroszlánbőrt, hazament Tarasconba, a hol szabadon lehet dicsekedni. (Derültség.) Ott ugyanis csodálatos világ van. Ott nem mondanak az emberek nem igazat, ott csak ábrándoznak. (Elénk tetszés.) És Tartarin ábrándozott, a tarasconiak pedig hittek neki és bámulták. Épen igy tesz gróf Tisza István Bihar-Tarasconban: ábrándozik és bámultatja magát. (Elénk tetszés.) A mig csak ezt teszi, éljen a kedvtelésének. Addig, a mig Bihar vármegye urai az uj rend ellen való játszi demonstráczióik keretében csak efféle mókázásokat vittek véghez, bátran napirendre térhettünk az ő dolgaik felett, de a legutóbbi időben Bihar vármegye urai már olyan dolgot müveitek az ő demonstráczióik keretében, a mely az országos közérdekbe ütközik . . . (Ugy van a bal- és a szélsőbaloldalon.) Egry Béla: A tisztességbe! Szatmári Mór: ... a melylyel szemben már lehetetlen hallgatnunk, a melylyel szemben okvetlenül állást kell foglalnia a parlamentnek is. (Ugy van! Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Farkasházy Zsigmond: Leleplezték magukat a bihari panamák hősei. (Egy hang a szélsőbaloldalon : Ez Catilina keze!) Szatmári Mór: T. ház! Bihar vármegye közigazgatási bizottsága január 2-án tartott ülésében egy fegyelmi Ugy rendjén, a mely hozzá felebbezés révén jutott, olyan elvet mondott ki, . . . Bródy Ernő: Gyalázat! Szatmári Mór: . . . a mely nemcsak a törvénynyel, hanem minden tisztességes és becsületes erkölcsi felfogással is ellenkezik. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) Egry Béla: Beleütközik a büntető törvénykönyvbe. Szatmári Mór: Bízvást mondhatjuk, t. ház, hogy soha testület czinizmussal (Ugy van! Ugy van! a bal- és széls,'baloldalon.) erkölcstelenséget nem akart ugy statuálni, (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) mint a hogy ezt Bihar vármegye közigazgatási bizottsága tette. (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) Kimondotta ott a közigazgatási bizottság — az igaz, hogy szótöbbséggel — azt az elvet, hogy a közigazgatási tisztviselőnek a féltől ajándékot szabad elfogadnia . . . (Mozgás) Bródy Ernő: Gyalázat! Szatmári Mór: . . . és ez fegyelmi vétséget nem képez. Markos Gyula: Szép igazság lehet, a mit ott szolgáltatnak! Szatmári Mór: Hát ez az elv nemcsak törvénytelen, t. ház, hanem még inkább erkölcstelen. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) Törvénytelen, mert beleütközik az 1869. évi IV. t.-cz. 9. §-ába. Ezen a birói hatalom gyakorlatáról szóló törvény 9. §-ában azt mondja (Halljuk! Olvassa): »A biró nem fogadhat el magánosoktól sem pénzt, sem bármi néven nevezendő adományt vagy javadalmazást s ha ilyenre hivatalba lépte előtt nyert jogot, tartozik arról hivatalának elfoglalását megelőzőleg lemondani.« (Helyeslés balfelöl.) Igaz, t. ház, hogy ez a törvény a birói hatalom gyakorlatáról szól, de nyilvánvaló, hogy a közigazgatási tisztviselőnek és főképen a fó'szolgabirónak a törvények igen széles birói jogkört adtak (Igaz! Ugy tan! a bal- és szélsiíbaloldalon.) s ennélfogva per analógiám ezt a szakaszt határozottan alkalmazni kell. Nagy Emil : Nem kell analógia ! Van ő reájuk külön paragrafus ; benne van a büntetőtörvénykönyvben ! (Halljuk !) Szatmári Mór: De, t. ház, a 1878 : V. törvényczikk 465. §-a : a büntetőtörvénykönyv egyenesen intézkedik az ilyen dolgokról, mert ez a szakasz igy szól (olvassa) : »Azon közhivatalnok, a ki hivatalánál fogva teljesítendő cselekményért vagy annak mulasztásáért ajándékot vagy jutalmat követel, elfogad vagy az ez iránti ígéretet nem utasítja vissza, ha cselekvénye vagy mulasztása nem jár a hivatali kötelesség megszegésével, megvesztegetés vétsége miatt egy évig, ha pedig azzal járna, két évig terjedhető fogházzal büntetendő.« Ebből nyilvánvaló, hogy az az elv, a melyet Bihar megye közigazgatási bizottsága határozatában kimondott, merőben törvénytelen és a törvénybe ütközik. (Ugy van! Ugy van! balfelől.) Ismétlem, hogy ha egyáltalában nem lenne egész törvénykönyvünkben erre vonatkozólag intézkedés, még akkor is megbotránkozással kellene visszautasítanom ezt az elvet, mert ez beleütközik a becsületes és tisztességes erkölcsi felfogásba. (Általános élénk helyeslés és taps. Felkiáltások : Éljen Glatz! Minden vármegyében ilyen főispán kellene!) Méltóztassék elgondolni, micsoda konzekvencziái lennének annak, hogy ha egy ilyen elv erkölcsi és jogelvként állapíttatnék meg, hogy ha ez az elv belemenne a gyakorlatba, hová jutna