Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.

Ülésnapok - 1906-85

85. országos ülés 1907 január 10-én, csütörtökön. 2Ü5 akkor az országnak a közvéleménye a köztiszt­viselővel szemben való tisztelet dolgában, hová jutna a magyar közvélemény a bíróval szemben való bizalom dolgában? (ügy van! ügy van f balfelől.) Bihar vármegye alispánja arra hivatkozott, hogy ez szokás. (Zij.) Farkasházy Zsigmond : Igaza van ! Biharban szokás. Biharban és Ázsiában. Szatmári Mór ; Én nem tudom, hogy szokás-e ez, de ha szokás, akkor alávaló, aljas szokás. Ha ilyen gyakorlat létezett a régi rendnek keretén belül, akkor ezt a gyakorlatot ki kell irtani az uj rend keretében. (Helyeslés balfelől.) Mert odakünn a perifériákon a nép nem tudja apprecziálni a nagy momentumokat, az a maga igazságait, a maga érzéseit és meggyőződéseit azokban a kere­tekben keresi, a melyekkel közvetlenül érintkezik, (ügy van ! ügy van ! halfelől.) azokban a viszony­latokban, a melyek hozzá közel férkőznek, a melyek az ő életének gondjaival összeköttetésben vannak. Az a nép, ha azt látja, ha azt tudja, sőt neki azt hirdetik, hogy a közigazgatási tisztviselő­nek ajándékot szabad elfogadni és hogy majd az ajándék nagysága szerint mérlegelheti az igaz­ságot, akkor abból a népből kivész a köztisztviselő iránti köteles tisztelet és kivész belőle a birói jog­szolgáltatáshoz való bizodalom. (Élénk helyeslés.) Ha a gyakorlatban volt, vagy megvan ez a dolog, akkor ezt a gyakorlatot tüzzel-vassal ki kell irtani. (Élénk helyeslés.) Egy hang (balfelől): Alispánostul, főjegyzős­tül együtt! Szatmári Mór : És az uj rendnek példát kell statuálni arra nézve, hogy igenis fogékonysága van a tiszta erkölcs, a becsület és jogrendnek tisz­tasága iránt, és ha ez iránt fogékonysága van, akkor véget kell szakitani minden ilyen szokásnak, végét kell szakítani annak, hogy a köztisztviselők deputátumokat kapjanak. Bihar vármegye alis­pánja azt mondta, hogy preczedenst akar alkotni. Az Isten mentse meg az országot attól, hogy ilyen preczedens alkottassék, mert ez az ország s a köz­erkölcsök romlására vezet. De, t. képviselőház, igenis vannak preczedensek arra, hogy az ilyen deputátumokat, az ilyen prezenteket eddig is üldözték. Én hiszem, sőt tudom, hogy ha a belügy­minisztériumnak a fegyelmi ügyekben hozott Ítéleteit megvizsgáljuk, ott nemcsak a Széll Kál­mán idejéből, hanem Tisza István gróf belügy­miniszterségének idejéből is találhatunk fegyelmi Ítéleteket, a melyek szerint azokat a köztisztviselő­ket, a kik efféle prezenteket, szénákat, zabokat kaptak : vagy nyugdíjazták, vagy pedig megfosz­tották állásuktól. Egry Béla : Azok nem voltak biharmegyeiek ! (Halljuk I Halljuk!) Szatmári Mór: Hogy ez Bihar megyében történt volna, arról nincs tudomásom, de két­ségbe merem vonni. T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk I) Nyil­vánvaló, hogy Bihar megye közigazgatási bizott­ságának ezt a határozatát meg kell semmisíteni. (Helyeslés a baloldalon.) Nincs is kétségem az iránt, hogy a t. belügyminiszter ur ezt a határo­zatot meg fogja semmisíteni, de én nem tudnék ezzel megelégedni. (Helyeslés. Halljuk ! Halljuk !) Én szükségesnek tartanám — és ez a legkevesebb — hogy a belügyminiszter ur erélyes intézkedé­seket tegyen a végből. . . Farkasházy Zsigmond: Vizsgálatot kell in­dítani ! (Felkiáltások a baloldalon: Fegyelmit az alispánnak !) Szatmári Mór : ... hogy országszerte meg­szűnjék ez a bűnös és erkölcstelen gyakorlat, hogy az országban sehol se tűrjék meg a köztisztviselők­nek ilyen borravalóval való lekenyerezését. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Mert, t. kéj)viselőház, az nem lehet, hogy Bihar vármegyének a régi rendért való szerelmes epekedése és vágyakozása miatt, Bihar vármegye urainak mesterséges front-csiná­lása kedvéért az ország köztisztviselői számára megteremtessék a borravalószedésnek szabadsága, a nép számára pedig megteremtessék a borravaló­adásnak kötelessége. (Igaz ! ügy van ! a balolda­lon.) Ez nem lehet, ezt nem szabad tűrni, mert a borravalóval együtt jár a szolgaiság, (Igaz! ügy van I a középen.) a köztisztviselőket pedig a szolgaiságba belesülyeszteni nem szabad. (Igaz! ügy van! Élénk helyeslés.) Az igen t. belügyminiszter úrhoz a következő interpellácziót intézem (Halljuk! Halljuk! Ol­vassa) : Van-e tudomása a t. belügyminiszter urnak arról, hogy Bihar vármegye közigazgatási bizott­sága az ez évi január hó 2-án tartott ülésébeu Szőllősy Ferencz magyarcsékei főszolgabíró fe­gyelmi ügyének felebbezés révén való tárgyalása rendjén szótöbbséggel olyan határozatot hozott, mely elvként mondja ki, hogy a közigazgatási tisztviselőknek szabad felektől, tehát magánosok­tól is ajándékot elfogadni s ez nem alkot fegyelmi vétséget? Ha erről tudomása van : hajlandó-e a t. belügy­miniszter ur a hozott határozatot megsemmisí­teni ós hajlandó-e erélyesen intézkedni az iránt, hogy a mennyiben a biharmegyei közigazgatási bizottság által elvként kimondott ajándékelfoga­dás szabadsága akár Bihar megyében, akár máshol az országban a közigazgatási tisztviselőknél szo­kásban van, mint törvénytelen és erkölcstelen, a közigazgatás tisztességébe ütköző, a közigazgatási tisztviselők iránt köteles tiszteletet veszélyeztető s a közérdekeket sértő gyakorlat megszűnjék? (Élénk helyeslés. Éljenzés. Felkiáltások: Éljen Glatz ! Á szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Az interpelláczió közöltetni fog a belügyminiszter úrral. (Helyeslés.) A belügyminisz­ter ur kivan szólni. (Halljuk ! Halljuk !) Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: T. kép­viselőház ! Miután teljesen osztozom Szatmári Mór képviselő ur azon felfogásában, hogy kívánatos, hogy minél hamarabban, gyorsabban nyilatkoz­zék a kormány a ma felvetett kérdésben, sietek

Next

/
Thumbnails
Contents