Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.

Ülésnapok - 1906-85

191 85. országos ülés 1907 január 10-én, csütörtökön. vezető tanár — tehát már három embernek a munkáját végzi; igazgatósági tagja az országos középiskolai tanáregyesületnek ; előadó tanácsosa az országos közoktatásügyi tanácsnak, és ott meglehetős sürün referál is ; tagja a népiskolai ifjúsági könyvtárakat intéző bizottságnak . . . Visontai Soma: Ez mind nobile officium! (Igaz ! ügy van ! a baloldalon.) Hencz Károly: Majd beszédem végén szolgálok nem nobile offioiumokkal is! (Mozgás.) Az nem nobile officium, ha nagy paksamétákkal minden héten eljárunk valahova, és ott referálunk száz koronáért. (Zaj.) Továbbá tagja az országos középiskolai tanárképző-intézetnek . . . Visontai Soma: Ez is nagyon szép dolog! (Zaj.) Hencz Károly: Én szivesen meghallgatom a t. képviselő urat. Méltóztassék maid megczáfolni és én kalapot emelek a képviselő ur előtt. (Mozgás.) Elnöke az Erzsébet-népakadémiának ; alelnöke a Szabad Líceumnak : fő-fő előadója a Népszerű főiskolai tanfolyamnak; az Akadémia filozófiai munkálatainak egyik birálója ; (Felkiáltások a baloldalon: Igen szép dolog!) a Nemzeti Szinház drámabirálő bizottságának tagja; rendes és termékeny munkatársa a »Budapesti Hírlapinak. (Felkiáltások a baloldalon : Nagyon szép !) Farkasházy Zsigmond: Szép dolgok ezek! (Igaz ! ügy van !) Hencz Károly: ...Részben szerkesztője a Műveltség Könyvtárának. Egy hang (a baloldalon) : Ez is baj 1 (Mozgás. Halljuk I Halljuk!) Hencz Károly: Szerkesztője a Filozófiai írók Tárának és a Népszerű Főiskolai Könyvtárnak ; a kultuszminiszter megbízásából filozófiai kézikönyvet irt tanárjelöltek számára; készít egy filozófiai lexikont; az Akadémiában előfizetési felhívásokat bocsajt szét a történetírás módszereiről szóló munkájára ; ezenkívül az érettségi vizsgálatokon rendesen miniszteri biztos; (Helyeslés a baloldalon.) s hogy betöltse tudományos működésének sorozatát, — mint már említettem az imént — érdeklődik a leányoknak sorsa iránt is, a menynyiben felügyelőbizottsá.gi tagja az első leánykiházasitási egyesületnek, a mely társulatnak működését egy röpirat nem a legszebb világításba helyezte. Hát, t. képviselőház, a mikor az egyetemi tanács ismételten tiltakozik egy ilyen kinevezés ellen és a kinevezést mégis keresztül tudják vinni, kérdem, nem a tudománynak, nem a komolyságnak rovására megy-e ez ? (Ellenmondások a baloldalon.) Ez egyenesen üzérszellem, (Zaj a baloldalon.) üzérkedő és kalmár szellem ! Farkasházy Zsigmond: Ez még semmi! A vaggongyárakról kell beszélni ! (Zaj.) Hencz Károly : A képviselő ur közbeszólhat, de beszédemet megczáfolni sohasem fogja tudni. T. képviselőház ! A mikor én az egyetemről beszélek, s az egyetemi előadásokról és az egyetemi tanárok visszás helyzetéről, engedje meg a t. ház, hogy egyúttal az egyetemi könyvtár bajairól is beszéljek. Az egyetemi könyvtárt a minap megtámadták a lapokban. E támadás azonban, szerintem, igazságtalan. A költségvetés szerint évi 38—40.000 korona dotáczió jut az egyetemi könyvtárnak, a melynek sok baja van, én is konczedálom, de a baj nincs ott, a hol ellenségei támadják, hanem abban van a baj, hogy az egyetemi könyvtár helyiségei kicsinyek, a dotáczió csekély. Evenként 70.000 ember látogatja a könyvtárt. A mikor 1875-ben létesült, a budapesti egyetemnek 2200 hallgatója volt, most körülbelül 7000 hallgatója van. A mikor létesült, 100 hely létesíttetett az olvasók részére, ma 128 hely van és a 28 helytöbbletet ugy érték el, hogy szűkítették az előbbi helyeket. A ki csak kissé jártas a modern könyvtárakban, tudja, hogy a legmodernebb könyvtárban is egy-egy könyv elhozatala a szolga által 3—4 perczet vesz igénybe, vagyis a legmodernebb könyvtárban óránként körülbelül 15 könyvet tud egy-egy szolga kiszolgáltatni. Az egyetemi könyvtárban három szolga szolgál ki, már pedig az egyetemi könyvtár berendezése annyira elhibázott, hogy a leggyorsabb előhozatalra is 8—10 perez szükséges. Már most hogyan szolgáljon ki három szolga naponként három— négyszáz egyetemi hallgatót, a kik közül némelyik 3—4, sőt 10 könyvet is kivan olvasni és annyit kér a szolgáktól. Szemtanuja voltam egyetemi hallgató koromban, és most is figyelemmel kisérem, hogy valóságos élet-halálharcz folyik az egyetemi könyvtár előszobájában azért, hogy ki jusson be az olvasóterembe. T. miniszter ur, nézetem szerint ezt csak ugy lehet megoldani, hogy vagy megveszszük a szomszédos magántelket és kibővítjük a könyvtár épületét, vagy pedig, ha ez nem lehetséges, akkor a könyvtárt át kell telepíteni és arra talán alkalmas volna a zálogház helye. (Derültség. Felkiáltások: Úgyis oda járnak!) Ott van átellenben. Én a megoldásra vonatkozólag indítványt nem teszek, csak felvetem az eszmét. Feltétlenül helyesnek tartanám, de tudom, hogy ez az áttelepítés oly óriási költségekbe kerül, hogy ennek megoldására egyelőre gondolni sem lehet és azért a nagyobb áldozatok árán is, de szükségesnek tartom, hogy a megfelelő szomszédos telket vegyük meg a könyvtár czéljára, mert nem ismerek egyetlen nagy könyvtárt sem a világon, a melyet oly csekély dotáczióval reguláznának, mint a budapesti tudomány-egyetem könyvtárát. Erre nézve összeírtam egy statisztikát, hogy összehasonlítsam a külföldi hasonló nagyságú egyetemek könyvtáraival és mondhatom, hogy ez szomorúan üt ki a budapesti egyetemi könyvtár hátrányára, jóllehet a budapesti tudományos egyetem nagyságra a világ egyetemei közül a hatodik helyet foglalja el és a világ nagy egyete-