Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.
Ülésnapok - 1906-85
85. országos ülés 1907 január 10-én, csütörtökön. 195 meinek székhelyein rendesen nagy könyvtárak vannak, mint pl. Berlinben a Hofbibliothek, Parisban a Bibliotheque nationale, Kairóban, Wienben stb. Ezek a nagy könyvtárak az általános tudomány munkáit felölelik. Ilyen Budapesten nincs. Ezt a hivatást egyedül az egyetemi könyvtár tölti be. (Felkiáltások: Itt a múzeumi könyvtár!) A múzeumi könyvtár csak magyar termékeket szerez be és abban a specziális helyzetben van, hogy mikor egy nagyobb gyűjtemény megvételéről van szó, többnyire rendkiviili hitelhez jut, mint pl. tavaly, meg tavalyelőtt nagyobb gyűjtemények megvételénél történt. Mikor az egyetemekről szólok, természetszerűleg nem hallgathatom el, hogy a budapesti egyetemen az a körülmény, hogy az egyetemi hallgatók nem járnak előadásra, egyenesen szükségszerű követelmény, mert a budapesti egyetemnek tantermei legföllebb 200—300 hallgatóra vannak berendezve, holott egy-egy tanárnak 1500—2000 hallgatója is van. (Igaz! Ügy van!) Mindezzel kapcsolatos a harmadik egyetemnek a kérdése is. (Halljuk! Halljuk !) És mikor én a harmadik egyetemről szólok, természetesen már előre állást kell foglalnom valamelyik város mellett is. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Dehogy kell! Derültség.) Ne méltóztassanak nevetni, mert eddig állást foglaltak Pozsony mellett, Temesvár mellett, Arad mellett. . . Kmety Károly: Éljen Szeged! Hencz Károly: . . .és mint a közbeszólásból hallom, állást foglaltak Szeged mellett is. (Zaj.) Ha nekem szabad valamire hivatkoznom, hát hivatkozom arra, hogy családom szegedi, szüleim jelenleg Aradon laknak, jártam Temesváron, Szegeden és Aradon iskolába, és mégis állást foglalok Kassa mellett, a hol alig voltam négyszer-ötször. De teszem ezt tisztán tárgyilagos indokból. Meg is indokolom. Tudjuk, hogy Kassa városa kulturális szempontból és a nemzet védelme szempontjából is történelmi hivatást töltött be. Tudjuk, hogy a Rákóczi-vármegyék voltak azok, a melyek legtovább küzdöttek a szabadságért, az országnak és a vallásnak a szabadságáért. Tudjuk, hogy voltak idők, mikor csak ők küzdöttek a szabadságért. Ha vizsgáljuk ott a mai helyzetet, azt tapasztaljuk, hogy a Rákóczi-vármegyéknek az a nemzetfentartó osztálya, a gerincze, a középosztály teljesen elszegényedett a liberális kizsákmányoló közgazdasági politika következtében, és ma már ott vannak, hogy a saját fiaikat sem tudják kellőleg neveltetni, hogy annak a vidéknek és népnek vezetőivé lehessenek intelligencziájuknál és képzettségüknél fogva. A magyarságnak ezeken a vidékeken uj bástyákra és uj erősségekre van szüksége egyrészt a pánszlávizmus terjedése ellen, másrészt a beözönlő, internaezionális irányt képviselő zsidóság ellen. Uray Imre: Az, az, ez már helyes! (Derültség.) Hencz Károly: Ez a szegény középosztály a Rákóczi-vármegyékből nem tudja elküldeni a fiait az egyetemekre Kolozsvárra és Budapestre és pedig szegénységénél fogva. Miután pedig nem tudnak ott végezni, nein is tudnak a vezető hivatalokba bekerülni, hanem leszorulnak, vagy pedig, ha mégis elküldik őket az egyetemre, ott a Piklerek és Somló Bódogok hazafiatlan iskolájának légkörébe kerülnek, másrészt kénytelenek itt hivatal után nézni, a hivatalkeresés pedig kiöli belőlük az önállóságot, az önuralmat és az akaratot, hogy ezek az ifjak gerincztelenekké lesznek és rendesen el is vesznek szűkebb hazájukra, vármegyéjükre nézve. Ott idegen elemek töltik be a vezető szerepet, tehát a vezetés lassanként ezekben a vármegyékben kiesik a középosztály kezéből. De más ok is van, a miért én a kassai egyetem mellett foglalok állást. Rákóczi is áldozatot hozott hazájáért és pedig tudjuk, nagy áldozatot. Megérdemli az a vármegye, az a város, hogy akkor, mikor emlékét oly dicsőségesen megünnepeltük holttetemei hazaszállításával, hogy akkor neki maradandó emléket is állítsunk, állítsuk fel Kassán a harmadik egyetemet, a Rákóczi-egyetemet. (Helyeslések.) Emlékezzünk csak vissza a közelmúlt időkre is. Tudjuk azt, hogy a közel lefolyt alkotmányos küzdelemben Kassa legelői járt, ez a vármegye vezetett és megtette mellettünk kötelességét. Tehát mikor ma az egyetemnek kiosztásáról van szó, ez is tekintetbe veendő, mert azok a városok, melyek most a harmadik egyetemért annyira küzdenek, azok a nemzeti küzdelem alatt igen szépen behódoltak a volt Fejérváry kormánynál. (Egy hang: Szeged nem!) Szeged kivétel. Tehát ha ezt érdemül kell tulajdonítani, akkor én ezt igenis érdemül tulajdonítom, mert ebből látom, hogy az a vármegye ós az a város és annak középosztálya hűségesen ragaszkodik az ő tradiczióihoz s hogy ennélfogva ott megvan a garanczia a nemzeti tudomány kifejlesztésére. Kassa körül vannak a jogakadémiák, a sárospataki, az eperjesi stb. Ezeknek professzorai egyetemi magántanári habilitáeziót szerezni nem tudnak, bár tudományos férfiak. Miért? Mert ezen habilitáczió megszerzése azt a kötelezettséget rója rájuk, hogy előadásokat is tartsanak, már pedig a nagy távolság miatt ezen magántanári előadásaikat ma az egyetemen nem tarthatnák. Kassa mintegy természetes góczpontja lévén ezen akadémiáknak, ott az egyetem kötelességtudó és tudományos magántanárokat nevelne. De még egy szempontból vagyok Kassa mellett és ez a közegészségügyi szempont. (Egy hang: Ez már igaz!) En föltétlenül Kassának adom az elsőbbséget akármilyen más várossal, de elsősorban az alföldi városokkal szemben, hol tudjuk, nyáron micsoda élvezetes por van. (Egy hang: Pesten is van!) 25*
