Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.

Ülésnapok - 1906-85

184 85. országos ülés 1907 Mindezt természetesnek találom, de látva azt, hogy indítványomnak ez a része az elnök úrban aggályt támaszt, mivel különben sem tartom azt fontosnak, visszavonom az indítványomnak ezt a részét. (Helyeslés.) E szerint indítványom ugy hangzik, hogy az ügy ujabb tárgyalás és jelentéstétel végett adassék vissza a mentelmi bizottságnak. (Helyeslés.) Elnök : Azigazságügyminiszterur kíván szólni! Polónyi Géza igazságügyminiszter: Ahhoz, hogy az indítvány ezen rész mellőzésével bocsáttassák szavazás alá, a magam részéről hozzájárulok, azonban kifejezetten azon okból, hogy azt azért nem szükséges, sőt nem is helyes szavazás alá bocsátani, mivel ha ezt nem is szavazza meg a ház, a házszabályok értelmében okvetlenül megteendő ez az intézkedés, a házszabályok rendelkezéseit pedig szavazás alá bocsátani nem szabad. Hogy ez a dolog igy van, ebben a tekintetben hivatkozom nemcsak az állandó joggyakorlatra, a mely szerint a miniszterek kivétel nélkül értesíttetnek a bizottságoknak minden üléséről, hanem hivatkozom arra is, hogy a mélyen t. elnök ur — azt hiszem, tévesen méltóztatott interpretálni a szakasznak első részét. Ezen 141. §-ban ugyanis háromféle dolog foglaltatik. Foglaltatik először annak közjogi biztositéka, hogy a miniszter vagy annak megbízottja minden ülésen, a melyet a bizottság tart, részt vehet. Másodszor foglaltatik benne az a dispoziczió, hogy a bizottságnak ezenkívül jogában áll, ha a miniszter vagy megbízottja ott meg nem jelenik, ezeket az ülésre meghívni. (Helyeslés jobbfelöl.) Harmadszor benne van ezen két jogi dispoziczió szempontjából az, hogy a miniszter értesítendő minden ilyen ülésről és pedig ez a házszabály félreérthetetlen világossággal kontradistingvál a »vagy« szóval, azt mondván, hogy (olvassa) : »A miniszterek vagy megbízottjaik, ez utóbbiak a felvilágosítások adása végett, mind az osztályok, mind a központi és külön bizottságok üléseiben részt vehetnek«. Tehát ez a minisztereket megillető kétségtelen jog, hogy ott részt vehetnek, tekintet nélkül a bizottság meghívására. Most következik a második dolog : »vagy azokba az osztályok és bizottságok őket meghívhatják.« Tehát az, hogy a miniszternek minden bizottsági ülésen részt venni joga van, a miniszternek közjogilag biztosított joga a felelősség szempontjából és ezt csorbítani nem lehet. Kérem is, hogy az ne csorbittassék. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Épen azért, mert a házszabályok ezt igy rendelik, teljesen felesleges volt a t. képviselő ur részéről azt indítvány tárgyává tenni, mert a házszabályokkal ellenkező határozat nem is keletkezhetett. Ezen okból igen szívesen járulok hozzá ezen értelmezés mellett ahhoz, hogy az indítványnak ez a része szavazás tárgyát ne képezze. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Következik a szavazás. Csizmazia Endre képviselő ur indítványának azt a részét, a mely igy szól : »a melynek idejéről az illető már 10-én, csütörtökön. miniszterek is értesitendők«, visszavonta; ennélfogva az ő indítványa a következő alakban fogja szavazás tárgyát kéjsezni. Kérem Darányi Ferencz jegyző urat, hogy az indítvány módosított szövegét felolvasni szíveskedjék. Darányi Ferencz jegyző (olvassa az indítványt). Elnök :. Ezen indítvány halasztó természetű lévén, felteszem a kérdést első sorban ezen indítványra vonatkozólag. Ha az inditványt nem méltóztatnak elfogadni, azon esetben külön fogom feltenni a kérdést a mentelmi bizottság javaslatára nézve. (Helyeslés.) Kérdem tehát, méltóztatik-e Csizmazia Endre képviselő ur most felolvasott indítványát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem I) Kérem azon képviselő urakat, a kik az inditványt elfogadják, méltóztassanak felállaní. (Megtörténik.) Többség. Kijelentem, hogy a képviselőház Csizmazia Endre képviselő ur indítványát elfogadta. Következik a mentelmi bizottság jelentése Nagy György országgyűlési képviselő mentelmi ügyében (írom. 266). Kálosi József előadó: T. képviselőház! Az iratoknál eredetben fekvő, a marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblának 1905. szeptember 5-én 1949/1905. bf. sz. a. kelt ítélete szerint Nagy György időközben megválasztott országos képviselő a B. T. K. 172. §-ának első bekezdése alapján izgatás vétségében bűnösnek mondatott ki, s ezért 1 (egy) napi államfogházra és behajthatatlanság esetén további 1 (egy) napi államfogházra átváltoztatandó 20 korona, pénzbüntetésre Ítéltetett. A kézdivásárkelyi kir. ügyész megkeresése alapján a marosvásárhelyi kir. főügyész 1906. október 19-én 3350/f. ü. 1906. szám alatt kelt felterjesztésében a büntetés végrehajtása czéljából nevezett országos képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri. Minthogy a felterjesztés az erre illetékes hatóságtól érkezett, s minthogy zaklatás esete nem forog fenn : a mentelmi bizottság tisztelettel javasolja, hogy Nagy György országgyűlési képviselő mentelmi joga ez ügyben függesztessék fel. Elnök : Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem i. (Igen ! Nem !) Kérem azokat, a kik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállaní. (Megtörténik.) Többség. A képviselőház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta, és ehhez képest kimondom, hogy Nagy György országgyűlési képviselő mentelmi joga ez ügyben íelfüggesztetett. Következik a mentelmi bizottság jelentése becsületsértés vétségével terhelt Szluha István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében (írom. 267). Az előadó urat illeti a szó.