Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.

Ülésnapok - 1906-85

85. országos ülés 1907 január 10-én, csütörtökön. 181 tént félretétele által hivatali kötelességét szándékosan és tudatosan megszegte, nyilvánvalólag abból a czélból, hogy a képviselők törvényileg biztositott mentelmi jogukban gyökerező oltalomtól megfosztassanak : — a B. T. K. 471. §-ába ütköző hivatali visszaélés vétsége miatt;— hasonlóképen : Tóth János rendőrkapitány ellen, a miért ez a nevezett képviselőket részben még a képviselőház feloszlatása előtti időkben kelt végzésével >>elővezettetés terhe mellett* való fenyegetéssel idézte meg a január 5-iki kihallgatásra oly állítólagos bűncselekmény elkövetése miatt is, melyre nézve a kir. ügyész inditványt sem tett, — a B. T. K. 471. §-ában meghatározott hivatali visszaélés vétsége miatt; továbbá azért, mert ugyan ő a belügyminiszternek január 5-én a nyomozás eredményéről referált, s ez által az őt feltétlenül kötelező hivatali titok szentségét megsértette : a B. T. K. 479 §-a alapján a bűnvádi eljárás megindítására az igazságügyminiszter utasittatik.« Ajánlom a bizottsági javaslat elfogadását. (Helyeslések.) Hammersberg László jegyző: Csizmazia Endre! Csizmazia Endre: T. képviselőház ! Bármilyen őszinte elismeréssel adózom is a nagy alapossággal és komoly tanulmánynyal elkészített jelentés és előadói beszéd iránt, még sem vagyok abban a helyzetben és azt hiszem a t. ház sem lesz abban a helyzetben, hogy ezt a tárgyat a mai napnak érdemleges elintézési tárgyául tehessük. (Helyeslés.) A házszabályok 141. szakasza határozottan előírja, hogy a bizottsági ülések idejéről, helyéről és tárgyáról az illető miniszterek az osztály- vagy bizottsági elnökök által értesíttetnek. Már pedig a kormány részéről tett határozott kijelentés szerint tény az, hogy erről az ülésről, a melyen a mentelmi bizottság javaslata hozatott, a kormány tagjai értesítést nem nyertek. Tekintettel tehát arra, hogy a házszabályokban biztositott joguk daczára a kormány tagjai ezen ülésen meg nem jelenhettek, s tekintettel arra, hogy köztudomású tény az, és a háznak már minden tagja tudja azt, hogy a kormány részéről oly igen fontos politikai momentumok hozathattak volna fel, a melyek ez ügy elbírálásánál esetleg szintén figyelembe vehetők lettek volna; tekintettel arra, hogy ténybelileg is az igazságügyminiszter ur által oly előterjesztések tétethettek volna, a melyek részben vagy egészben máskép irányították, illetőleg kiterjesztették vagy megszűkitették volna a mentelmi bizottság határozatát, sőt esetleg uj személyek ellen adatott volna be javaslat; tekintettel arra, hogy most az a furcsa helyzet állott elő, hogy amennyiben ezek a fontos politikai momentumok a ház szine előtt hozatnak fel, a ház más tényállás alapján dönt, mint a mely a mentelmi bizottság előtt ismeretes volt és a mely fölött épen az arra hivatott mentelmi bizottság nem adott véleményt, pedig a mentelmi bizottságnak épen az a rendeltetése, hogy az ügy összes körülményeire, az ügygyei összefüggő lényeges adatokra nézve terjeszszen véleményt a ház elé ; tekintettel végre arra, hogy a mentelmi bizottságnak is voltak olyan tagjai, a kiket erre az ülésre meg sem hívtak, s a kik igy ott véleményüket elő sem terjeszthették: kétségtelen, hogy itt lényeges eljárási szabály sértetett meg, a miért is én azzal a tiszteletteljes inditványnyal vagyok bátor a ház elé járulni, hogy ezt az ügyet érdemi tárgyalás alá ne vegye. Farkasházy Zsigmond : ismerjük el, hogy nem lehet őket vád alá helyezni! (Zaj.) Csizmazia Endre : A mentelmi bizottság teljesen szabadon fogja megadni véleményét azon tárgyalás alapján, a mely meg fog tartatni. De bármilyen jelentést fog is a ház elé terjeszteni, a háznak lesz módja, az igy kiegészített tényállás alapján, határozatát szabadon meghozni. Hogy tehát vád alá helyezés lesz-e vagy nem'. ezt senki sem tudhatja. Farkasházy Zsigmond : De tudhatja ! (Zaj. Elnök csenget.) Csizmazia Endre : Én tehát a következő indítványt terjesztem elő (olvassa) : »Inditványozom, hogy a mentelmi bizottság 2141. számú jelentésével beterjesztett ügy a mentelmi bizottságnak visszaadassék azzal, hogy ujabb tárgyalás után, a melynek idejéről az illető miniszterek is értesitendők, tegyen ujabb jelentést.* (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Szavazás előtt az előadó urat illeti a szó. Kálosi József előadó : T. képviselőház ! Igazán el voltam arra készülve, hogv talán lesznek olyanok, a kik fel fognak szólalni és a tudomány hamisítatlan fegyverével felvértezetten meggyőző érvekkel igyekeznek azokat a netaláni sarkalatos szervi hibákat kimutatni, a melyekben a jelentés, legalább az ő nézetük szerint, szenved. Ilyen érvekkel szemben lett volna joga a házban az előadónak és a mentelmi bizottság mindazon tagjainak, kik ezen jelentés meghozatalában közreműködtek, azokat megczáfolni és lerontani. Azonban csodálatos és meglepő, hogy most egy halasztó hatályú indítvány tétetik, a melyhez a mentelmi bizottság részéről semmi körülmények közt hozzá nem járulhatok a következő és pedig a házszabályok szigorú határozata'alapján formált véleményünk szerint. (Halljuk ! Halljuk !) A felszólaló t. képviselő ur azt mondja, hogy mivel a házszabályok 141. §-ának az a rendelkezése, hogy a miniszterek vagy megbízottjaik a bizottságok előtt megjelenhetnek és erről értesitendők, nem tartatott meg : olyan alaki mulasztás forog fenn, a mely indokolja a visszaküldést. Én a t. ház mindegyik tagjának nem bölcseségére, hanem csak irás-olvasási tudományára appellálok, midőn a 141. §-t felolvasom. (Halljuk ! Halljuk!) E szakasz ezt mondja (olvassa): »A miniszterek vagy megbizottjaik, ez utóbbiak a felvilágosítások adása végett, mind az osztályok, mind a központi és külön bizottságok üléseiben