Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.

Ülésnapok - 1906-85

182 85. országos ülés 1907 január iü-én, csütörtökön. részt vehetnek, vagy azokba az osztályok és bizottságok őket meghívhatják ; ennélfogva ezen ülések idejéről, helyéről és tárgyáról az illető miniszterek az osztály vagy bizottsági elnökök által értesitendők. Ebből kitűnik, hogy ez a rendelkezés az itt megjelölt osztályok, központi és külön bizottságok ügykörére vonatkozik. Ámde a házszabályok a mentelmi bizottság ügy- és jogkörét egész külön, a harmadik fej ezetben határozzák meg a következőkben (olvassa) : »A mentelmi bizottság tárgyalásai nem nyilvánosak, tárgyalásairól azonban jegyzőkönyvet vezettet, mely véleményes jelentésével együtt a házhoz beterjesztetik.* En nem tudom, hogy Csizmazia Endre képviselőtársunk honnan meritette és mivel tudná indokolni azt, hony a bizottság elnöke — bár nem lett volna kötelessége, csak ha szükségét látja a bizottság, akkor értesitendők az illető miniszterek, nem értesítette volna a minisztert is. Hogy a tárgyalásról értesítette, ezt mutatja az, hogy előzőleg a t. igazságügyminiszter ur képviseletében- Günther Antal államtitkár ur jelen volt. Azonban a következő ülésen, a midőn a szavazás történt, mivel a mentelmi bizottság ülései zártak és mivel senki a világon a mentelmi bizottság tagjain kivül ott jelen nem lehet, még kevésbbé folyhat be a határozathozatalra, — nem ugy, mint más bizottságokban, a hol a törvényjavaslatoknál fontos nyilatkozatok megtétele által a miniszter irányithat — még ha megjelent volna is a miniszter, bizonyára eltávozott volna, mert a jelentés tárgyalása befejeztetvén, szavazásra került a dolog. A mi azt az észrevételt illeti, hogy a mentelmi bizottság tagjai közül néhányan nem jelentek meg, a házszabályok megmondják, hogy mikor határozatképes valamely bizottság. A mentelmi bizottság határozatképes volt, ez a határozatképesség enuncziáltatott is, arról tehát a bizottság nem tehet, hogy voltak a bizottságnak olyan tagjai, a Iák két év óta nem mutatkoztak meghívás daczára sem a mentelmi bizottságban. A házszabályok 135. §-a pedig igy szól (olvassa) : »A ház a tárgyat ujabb megvitatás végett a központi bizottsághoz, vagy az osztályokhoz visszautasithatja,« Ez világosan a központi bizottságra és a már nem létező osztályokra vonatkozik. A mentelmi bizottság, természetét és mondhatni közjogi állását tekintve, ha egyszer megfelel feladatának az által, hogy a hozzá jelentéstétel végett utalt ügyben jelentését a háznak bemutatja, akkor nincs más hátra, mint hogy a t. ház bölcsesége döntsön a felett, hogy elfogadtatik-e a bizottsági jelentés vagy elvettetik ? Még csak egyetlenegy körülményre vagyok bátor reflektálni. (Halljuk ! Halljuk f) Azt mondja Csizmazia Endre képviselő ur, hogy talán a kormány igen fontos politikai nyilatkozatokat fog ebben a kérdésbén tenni. Hát itt van most az alkalom ; de a mentelmi bizottságot semmi tekintetben nem irányithatja semmi más, mint saját lelkiismerete, meggyőződése és a megszerzett adatokban rejlő bizonyíték. Hát ez a kifogás is értéktelen. Ezért tisztelettel javaslom, hogy az inditványnyal szemben méltóztassék érdemben határozni. (Helyeslés.) Ennélfogva én az érdemi határozat meghozatalát kérem. Elnök: Az igazságügyminiszter ur kivan szólni. Polónyi Géza igazságügyminiszter: T. képviselőház ! Miután a benyújtott indítvány az érdemleges tárgyalást nem teszi lehetővé, tartózkodnom kell, illetőleg tartózkodni akartam annak kimutatásától, hogy meggyőződésem szerint a mentelmi bizottságnak véleményes jelentése érdemleges jogászi okokból is tarthatatlan, de akkor, a mikor egy indítvány tétetik, a mely egy kardinális közjogi biztosítéknak, t. i. a parlamenti kormány felelősségének elvét érinti, akkor kötelességem az előadó úrral szemben konstatálni, hogy a házszabályokat tévesen alkalmazza, midőn ezen indítványt a házszabályok okából akarja mellőztetni. (Halljuk ! Halljuk !) Akkor, a mikor a házszabályok 141. §-a megalkottatott, megalkottatott az azért, hogy a mikor a kormány politikai felelősségét a törvényhozás alkotmányjogi biztosítéknak tekinti, a parlamentárisán felelős kormánynak minden bizottságban módja és alkalma, sőt joga és kötelessége legyen saját álláspontját képviselni. (Helyeslés.) Minthogy az ilyen kérdés — a milyennek általában véve miniszterek vád alá helyezése kétségtelenül mutatkozik — rendszerint eminenter politikai kérdés — tartózkodnom kell most a bővebb nyilatkozattételtől és csak annyit akarok megemlíteni, hogy a mentelmi bizottságnak £bZ EL SZELbálya, hogy tárgyalásai nem nyilvánosak, kétségtelenül fennáll, de ez semmit mást nem jelent, mint hogy az az általános szabály, mely szerint ezen bizottságokba a kormány tagjai meghívandók, kötelező. Ha pedig a tárgyalások nem nyilvánosak, ez által nem vicziáltatik az, hogy a kormány tagjainak meg kell hivatni ok, a kik azon jelen lehetnek és előterjesztéseket tehetnek. Ezzel szemben konstatálom, hogy az 5-iki mentelmi bizottsági ülésre sem én, sem a kormánynak egyetlen egy tagja meghiva nem lettünk. Vlád Aurél: Nagyon helyes volt! Semmi köze sincs hozzá ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Polónyi Géza igazság ügy miniszter: En azt hiszem, hogy az ilyen természetű közbeszólásoknak az értékét legjobban azzal esztimáljuk, ha nem reflektálunk rájuk. (Élénk helyeslés.) A mi már most azt a kérdést illeti, hogy a bizottsági tagok meg voltak-e hiva vagy nem ? bátor vagyok megjegyezni, hogy a meghívás, vagyis hogy a bizottságnak minden tagja értesítve legyen arról, hogy ülés tartatik, olyan közjogi előfeltétele a bizottság megalakulásának, hogy e felett vitatkozni sem lehet, mig az, hogy a megidézett tagok közül legalább annyi jelenjék meg, hogy egy harmadrész mellett határozatképes legyen, csak másod-