Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.

Ülésnapok - 1906-85

180 85. országos ülés 1907 jai egy képzeleti, mondhatni koholt bűncselekménynek, a lázadás bűntettének megtorlására irányuló bűnvádi eljárás folyamatba tételét tárgyazó utasítását kibocsátotta, megsértette-e a képviselők mentelmi jogát, igen vagy nem ? Az ezzel kapcsolatos, sőt okozati elválaszthatlan összefüggésben lévő további kérdés az, liogy a miniszternek ezen önmaga által is beismert cselekménye beleütközik-e az 1848 : III. t.-cz. 32. §-ának a) pontjába, mely a miniszteri felelősségről szól és a megtorló eljárás módozatait tárgyazza. A bizottság bemutatott jelentésében ezekre a kérdésekre igenlőleg válaszol, a mint hogy máskép nem is cselekedhetett. Mert nincs a háznak egyetlenegy tagja, a ki azt merte volna mondani vagy megkoczkáztatni, hogy ezzel a törvénytelen cselekedettel a képviselők mentelmi joga, s ezzel egyszersmind a képviselőház szuverenitása, függetlensége és szabadsága is halmozottan meg nem sértetett volna. Ha ez igy áll, akkor méltóztassék további folyományként figyelembe venni azt, hogy minő hallatlan durva módon jártak el az ezen törvénytelen utasitást még törvénytelenebb módon, vagyis közönséges bűncselekmények elkövetése által, közokirat hamisítása által, hamis tanuk szerzése által végrehajtó közhatósági tagok. Ezek mind a jelentésben bennfoglaltatnak. Ennélfogva összefügg ez a kérdés azzal, hogy mindazok a közhatósági közegek, akik ezt a törvénytelen utasitást még törvénytelenebből hajtották végre, részint fegyelmi, részint bűnvádi eljárás alá vonattassanak. Tisztelettel kérem ezek alapján a t. képviselő házat, méltóztassék a bemutatott, most ugyan a ház határozatához kéjjest egész terjedelmében fel nem olvasott, de ugy hiszem, mindenki által ismert jelentést, s a benne foglalt, jól megokolt, a többszöri ismételt mérlegelés kapcsán megfontolt, tárgyi adatokkal támogatott érveinket, mivel azok megczáfolva semmikép nincsenek; mivel a jelentésben a beszerzett adatok teljes hűséggel reprodukáltatnak; mivel a jelentésben helyesen történt utalás a megfelelő törvényhelyekre, a melyek a megtorlási eljárás módozatait tárgyazzák ; minthogy ez ellen még senkinek észrevétele nem volt, hacsak most fel nem merül : elfogadni és a jelentés végén levő határozati javaslathoz hozzájárulni. (Halljuk ! Halljuk !) A határozati javaslat igy szól (olvassa) : »A kiderített tényállás alapján a mentelmi bizottság tisztelettel indítványozza : méltóztassék a t. ház határozatilag kimondani, hogy ugy a bejelentett, valamint a többi képviselők által be nem jelentett, s hivatalból észlelt valamennyi esetben az alkotmány egyik lényeges biztositékát képező anyagi és alaki mentelmi jog súlyos megsértését megállapitotfnak találván, az ebben elsősorban vétkessé vált Plósz Sándor volt igazságügyi minisztert, a ki mint az igazságszolgáltatás legfőbb őre — szembe helyezkedve a törvénynyel, mely a képviselőknek ebbeli minőségükben a házban elkövetett cselekkor 10-én, csütörtökön. menyeit a ház határozata nélkül bűnvádi útra terelni tiltja, illetve azokért a bűnvádi értelemben vett felelőtlenséget megállapítja — maga tett kezdeményező lépést a bűnvádi nyomozás elrendelésére vonatkozó utasítása által a képviselők bűnvádi üldözésére : s a ki nem akadályozta meg a rendőrséget a január 5-iki, általa is törvénytelennek tudott eljárásában : az 1848. évi III. t.-cz. 4. §-ára való utalással, az 1848. évi III. t.-cz. 32. §-ának a) pontja alapján vád alá helyezi. A vád alá helyezést elrendelő határozatnak meghozatala után, annak végrehajtása czéljából rendelje el a képviselőház az 1848 : III. t.-cz. 34. §-ában a vád pervitelére meghatalmazott három biztosnak a képviselőház tagjaiból való megválasztását és ezen választás foganatosításának napirendre tűzését. A vád kéjjviseletére hivatott biztosok megválasztása után keresse meg a képviselőház a hitelesített jegyzőkönyvek idevonatkozó kivonatának közlése mellett a főrendiházat az iránt, hogy a vád alá helyezésnek törvényszerű elrendelése alapján a vád képviseletére megválasztott biztosok kiküldetésének tudomásul vétele mellett az 1848 : III. t.-cz. 34. §-ának megfelelőleg a kebeléből megalakítandó bíróságnak megválasztása iránt intézkedni, ennek megtörténtéről a képviselőházat, a bíróság megalakításánál való jogok gyakorlása czéljából pedig az Ítélkező bíróság megalakulására kitűzendő határidőről a vád képviseletére kirendelt biztosokat a kellő időben értesíteni méltóztassék. Határozza el továbbá a t. ház, hogy: Székely Ferencz koronaügyész ellen, a ki törvényileg körvonalazott hivatali hatáskörét túllépve, az igazságügyminiszter előadása szerint is döntő befolyást gyakorolt a bűnvádi eljárásnak törvényellenes folyamatba tételére; - - úgyszintén : Pongrácz Jenő volt kir. főügyész ellen, a miért nem akadályozta meg a január 5-iki, ő általa is törvénytelennek tudott eljárás folytatását ; — valamint: Dr. Gegus Gusztáv volt kir. főügyészi helyettes ellen, a miért ez alkalmat szolgáltatott a nyomozást teljesítő rendőrségnek a képviselők mentelmi jogának megsértésére, — az 1871. évi VIII. t.-cz. IV. fejezetében körülirt fegyelmi eljárásnak ; — végre, hogy : Rudnay Béla volt rendőrfőkapitány eUen, a miért ez a B. P. R. 1. §-ának tudatos megszegésével, a még mindezideig hiányzó kir. ügyészi határozat nélkül több képviselő ellen képviselői minőségükben a házban elkövetett állítólagos hatóság elleni erőszak bűntette czimén a nyomozási eljárásnak keresztülvitele által; másrészt a miért a január 5-ikén küldöncz által kezéhez juttatott kir. ügyészi sürgős természetű megkeresésnek a kir. főügyész és ezt követőleg az igazságügyminiszter szóbeli óvó figyelmeztetései, sőt helytelenítő kijelentései daczára a törvénytelenül megidézett képviselők kihallgatásának befej eztéig tör-