Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.
Ülésnapok - 1906-82
150 &2. országos ülés 1906 deczember 19-én, szerdán. vezető járásbiró mellett még egy másik járásbirói állás is rendszeresittetett, ugy ezen törvényjavaslat szerint ez kiterjeszthető az alügyészekre is akként, hogy a kir. ügyészségeknél a vidéken is lehessen egy ügyészségnél több ügyész. Természetes, hogy azoknál csak egy lesz a vezető ügyész és a tiszti pótlékot csak az élvezi. T. ház! Miután a költségvetés már össze van állitva, miután annak egy része már le is tárgyaltatott, ennélfogva a jelen törvényjavaslatból eredő, de nem jelentékeny, 200.000 koronát el nem érő kiadási többlet a költségvetésbe beilleszthető nem volt. Ezért azt tartalmazza a törvényjavaslat, hogy ezek a kiadások a pénztári készletekből fedeztessenek addig, a mig majd 1908-ban a rendes költségvetésbe lesznek beilleszthetők. T. ház! A törvényjavaslat tartalmát a fentiekben ismertetvén, csakis egy igen rövid észrevételt kívánok tenni. Teszem ezt azért, mert több oldalról hallottam azt az ellenvetést, hogy ez a javaslat csupa foltozás és hogy sokkal helyesebb lett volna bevárni azt az időt, a mikor a birói és ügyészi szervezet véglegesen lesz szabályozható. Erre az ellenvetésre először is azt jegyzem meg, hogy ez által 300 és egynéhány bíró, illetve ügyész és egynéhány alügyész — ezeknek számát nem tudom, mert az igazságügyminiszter úrtól függ — jut kedvezőbb anyagi helyzetbe. Már pedig, azt hiszem, hogy a hol 300 egynéhány érdemes törvényszéki elnöknek, táblabirónak, törvényszéki birónak, járásbirónak, ügyésznek, alügyésznek anyagi jobblétéről van szó, azt a munkát feleslegesnek vagy haszontalannak mondani nem lehet. (Igaz! Ugy van!) Méltóztatnak tudni, hogy a mi biráink és ügyészeink nagyon szegényesen vannak fizetve (Igaz! Ugy van!) és ép azért, ha ezeken erőnkhöz képest valamit segíthetünk, azt megtenni kötelességünkben áll. (Igaz! Ugy van!) De különben is nekem az a nézetem, hogy ha valakinek a ruhája elrongyolódik és bármely okból nincs módja a helyett rögtönösen uj ruhát szerezni be, sokkal helyesebb azt megfoltozni, mintsem rongyosan hagyni, (Helyeslés.) mert az a folt, ha talán nem diszes is, de mindenesetre használ annyit, hogy megóv az idő viszontagságaitól. Az előadott okokból a javaslatot elfogadásra ajánlom. (Helyeslés.) Hammersberg László jegyző: Maniu Gyula! Maniu Gyula: T. ház! Mindenekelőtt kijelentem, hogy a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot elfogadom. Elfogadom pedig nem azért, mert talán teljesen kielégítene, vagy pedig azért, mert nem találnék benne kifogásolni valót, hanem azért, hogy ezen elfogadás által kifejezzem ugy a magam, mint a pártom azon felfogását, hogy a birói és ügyészi karnak minden tekintetben a legteljesebb és a legbiztosabb függetlenséget és jólétet kell biztositanunk, hogy kifejezést adjak annak a meggyőződésünknek, hogy nemcsak az alkotmánynak, nemcsak a jogrendnek, de az egyéneknek is legbiztosabb és legnagyobb biztossága épen a birói függetlenségben van, a mely birói függetlenséget minden tekintetben és minden irányban biztosítani akarunk. Ép azért ezt a javaslatot, melyben a birói függetlenséget, a bíróságnak anyagi jobblétét némileg biztosítva látom ós a melyben orvosolva látok oly hiányokat is, a melyek a birói szervezetben már régóta észlelhetők voltak, elfogadom. T. ház! A birói funkczióknak lelkiismeretes teljesítéséhez feltétlenül szükséges a bíróságnak függetlensége. Szükséges azért, hogy a biró ugy a felülről, mint az alulról jövő mindenféle nyomástól vagy függéstől menten hozhassa meg az ő határozatait és Ítéleteit és fontos azért is, hogy ezen függetlenség védelme alatt nyugodtan, becsületesen és minden gondtól menten végezhesse magasztos feladatát, melyet az állam jogrendjében betölteni hivatva van. En abban a meggyőződésben vagyok, hogy minden egyes hivatással foglalkozó embernek lelkesednie kell a maga foglalkozásáért és hinnie kell abban. Miként a lelkésznek hinnie kell abban a hitben és vallásban, a melynek papja, ép ugy hinnie kell annak a birónak, ügyvédnek, jogásznak is abban a jogban, abban a jogrendben, a melynek szolgája és papja. Ha az a biró a maga függetlenségét talán felebbvalója által, vagy talán az ő adminisztratív intéző közegeitől megsértve látja, megsértve látja épen azt a jogkört, azt a jogot, a mely őt megilleti, vájjon lelkesülhet-e ő a jogért és igazságért és szolgálhatja-e az igazságot oly lelkesedéssel és biztonsággal, a milyennel szolgálnia kell, ha látja, hogy épen az ő felebbvalói, épen az ő adminisztratív elöljárói megsértik azt akkor, a mikor az ő személyével való elbánásról . van szó ? En ezt a törvényjavaslatot, valamint az egész birói szervezetet a függetlenség szempontjából bírálom és ugy gondolom, hogy a birói karnak függetlenségét mindkét irányban, ugy felülről, mint alulról biztosítani kell. (Helyeslés.) A birói karnak függetlensége felülről az által van veszélyeztetve, hogy nincsen szolgálati pragmatikája, szolgálati viszonyai nincsenek kellőképen szabályozva, minősítésük, kinevezésük, előléptetésük nincs olyan törvényes intézkedésekkel szabályozva, nem történik meg oly feltételekkel és oly körülmények közt, hogy az egyes birok teljesen nyugodtan és minden más mellékkörülménytől függetlenül folytathassák az ő hivatásukat. Ezen törvényes előfeltételek hiányát kell pótolnunk ós nekik minden anyagi gondtól mentes megélhetési módot kell biztositanunk. (Igaz! Ugy van!)
