Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.

Ülésnapok - 1906-82

82, országos ütés Í906 deczcmber 19-én, szerdán. 149 elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor elfogadottnak jelenteni ki. Hammersberg László jegyző (olvassa a törvényjavaslat 2. §-át). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem : méltózta tik-e a törvényjavaslat 2. §-át elfogadni, igen vagy nem ? (Igen.') Ha igen, akkor elfogadottnak jelentem ki. Hammersberg László jegyző (olvassa a törvényjavaslat 3. §-át). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem : méltóztatik-e a törvényjavaslat 3. §-át elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor elfogadottnak jelentem ki. Ezzel a külkereskedelmi és forgalmi viszonyok ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat általánosságban és részleteiben letárgyaltatván és elfogadtatván, javaslom a t. liáznak, hogy harmadszori olvasását a legközelebbi ülés napirendjére méltóztassék kitűzni. (Helyeslés.) Méltóztatnak javaslatomhoz hozzájárulni?(J<7en !) Akkor ezt határozatul mondom ki. Következik a birói és ügyészi szervezet némely módosításáról szóló törvényjavaslat (írom. 259, 277, 278) tárgyalása. Az első szó az előadó urat illeti. (Halljuk!) Bizony Ákos, az igazságügyi és pénzügyi bizottság előadója: T. képviselőház! (Halljuk! Hallju]c!) A birói és ügyészi szervezet módosításáról szóló törvényjavaslatot az igazságügyi és pénzügyi bizottságok nevében elfogadásra ajánlom. A pénzügyi bizottság a törvényjavaslaton néhány stiláris jellegű módosítást tévén, a pénzügyi és igazságügyi bizottságok nevében beterjesztett szöveg alaju'án kérem a részletek elfogadását. A mint méltóztatik tudni, birói szervezetünk az 1871 : XXXI. t.-czikken, ügyészi szervezetünk jaedig az 1871 : XXXIII. t.-czikken alapul. Ezen törvények időközben az 1891. évi XVIL, az 1893 : IV. és az 1904 : I. t.-czikkek által némi módosításokat szenvedtek. Az igazságügyminiszter ur ezúttal szükségesnek látta, hogy addig is, mig a bírósági és ügyészi szervezet a perrendtartás újból való rendszeres megállapítása után, a midőn a közvetlenség és szóbeliség a polgári törvénykezés egész vonalán keresztül fog vitetni, véglegesen megállapítható lesz, azon szervezeten némi módosítások eszközöltessenek, főképen abból a czélból, hogy bíráink és ügyészeink anyagi helyzete némi javulást érhessen el. A törvényjavaslatnak négy íointézkedése van. Az első abban áll, hogy jövőben nem csupán a bírák és az ügyészek lesznek helyi előléptetésben részesíthetők, hanem a kir. ítélőtáblák birái is és pedig a törvényjavaslat értelmében 11 táblai biró lenne kir. kúriai birói czimmel és jelleggel felruházható helyi alkalmazásában való meghagyások mellett. Ez a szám azért állapíttatott meg 11-ben, hogy mind a 11 kir. Ítélőtáblánál egy-egy ilyen kúriai birói czimmel és jelleggel felruházott táblai biró lehessen. A törvényjavaslat második intézkedése az, hogy az 1891 : XVIL t.-czikk némi részben módosíttassák és kiegészíttessék akképen, bogy azon törvényszéki elnökök, a kik kir. kúriai birói czimmel és jelleggel ruháztattak fel, valamint azon bírák és ügyészek, a kik kir. táblabírói, illetve főügyészhelyettesi czimmel és jelleggel birnak, ugy rangra, mint javadalmazásra nézve teljesen egyforma helyzetben legyenek a valóságos kúriai bírákkal, a kir. táblai bírákkal, illetve főügyészhelyettesekkel. Eddig ez másképen volt, ugy hogy a kir. kúriai birói czimmel és jelleggel felruházott törvényszéki elnökök, valamint a kir. táblai birói czimmel és jelleggel felruházott birák és a főügyészhelyettesi czimmel és jelleggel felruházott ügyészek mindig csak a kisebb javadalmazást élvezhették és soha se juthattak el az első fokozatba. Ezenkívül ők rangban utána következtek a valóságos kir. táblai biráknak, illetve főügyészhelyetteseknek. A törvényjavaslat tehát egyrészt a javadalmazást javítja az által, hogy az ezen czimmel és jelleggel felruházott birák, illetve ügyészek feljuthatnak az első fizetési fokozatba, másrészt rendezi az ö rangviszonyaikat akképen, hogy most az első szervezés alkalmával ugyanezek a törvényszéki elnökök, ezek a királyi táblabírói czimmel és jelleggel, illetve főügyószhelyettesi czimmel és jelleggel felruházott birák és ügyészek a ranglisztában utána következnek a valóságos kúriai, táblai biráknak, illetve főügyészhelyetteseknek, a jövőben azonban ezt a pozicziójukat megtartják és az ez után kinevezendő valóságos kúriai bírákat és főügyészhelyetteseket már rangban meg fogják előzni. A törvényjavaslatnak 3. rendelkezése azt tartalmazza, hogy a mig eddig a birák és ügyészek összlétszámának csak kéttized része volt kinevezhető, illetve kinevezendő a VHI-ból a VII. fizetési osztályba, addig a jövőre ezen kéttized arány felemeltetik három tizedre. Ennek folytán a törvényjavaslat indokolása szerint a múlt évi költség vetési állapothoz képest 133, a jövő évre előterjesztett költségvetés szerint 146 biró, illetve ügyész lesz áthelyezendő a VHI-ból a VII. fizetési osztályba. Annak, hogy tizenhárommal előnyösebb a helyzet a jövő évi költségvetés szerint, mint a folyó év szerint, abban található a magyarázata, hogy a jövő évre beterjesztett igazságügyi költségvetés 129 uj birói állásnak rendszeresítését tervezi és ennek a 129, kerek számban 130 bírónak egy tizede adja ki ezt a 13 számot. Végül negyedik intézkedése a törvényjavaslatnak az, hogy, a miként eddig megtörténhetett, hogy a budapesti kir. ügyészségnél több ügyész volt alkalmazva és hogy a járásbíróságoknál a