Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-64

64. országos ülés 1906 november 26-án, hétfőn. 85 Ezt a lényeget tekintve, erős az én politikai meggyőződésem, (Somogyi közbeszól.) hogy — bár Somogyi t. képviselőtársam, a ki gyakran mentegeti meg a hazát egy-egy közbeszólással, más nézeten van — minden egyes pártnak keretein belül meg fog születni az a radikális felfogású elem, a mely be fogja látni, hogy a nemzetiségi kérdést felülről csakis arra használják fel önökkel szemben, hogy szemükbe port hintsenek, hogy kielégítsék önöket semmivel; és be fogják látni azok, a kik iönni fognak, mert kell, hogy jöjjenek, hogy csakis karöltve velünk és elismerve létjogosultságunkat ebben a hazában, lehet ezt a hazát közös erővel, közös harczczal boldogitani. Ezek az emberek radikális demokrata elemek lesznek, neveztessenek azok ma akár Kossuth-pártiaknak, akár alkotmánypártiaknak, akár néppártiaknak, akár szocziáldemokrata pártiaknak, vagy nemzetiségieknek. A jövő a radikális demokratapárté lesz, a mely az ország újjászületését fogja megteremteni. Ez az én erős és megdönthetetlen meggyőződésem. És elsősorban épen a tőzsgyökeres magyarságnak lesz érdeke, bogy ennek a politikának élére álljon, ha ugyan a jövő fejlődésében is meg akarja tartani azt a vezérszerepet, a melyet a múltban birt : a primus inter pares szerepét. (Zaj.) Vessünk egy pillantást a politikai helyzetre. Mely szellemi irányzatok, mely politikai törekvések vezetik Európának politikáját ? Mindenekelőtt a pánszlávizmus, másfelől mindazon törekvések és érdekek, melyek a pánszlávizmussal ellentétben állanak. Tehát egyfelől Oroszországot látjuk, másfelől első helyen a Németbirodalmat, mert ha az orosz-franczia szövetkezet közre fogja Németországot, bizony avval hamarosan végezhet ; tehát a német birodalomnak létérdeke, hogy erős szövetségestársat találjon és ez nem lehet más, mint az osztrák-magyar monarchia. Hogy pedig az osztrák-magyar monarchia erősbödjék és kifelé erős faktort képviseljen, arra mindenekelőtt szükséges, hogy belkérdéseiben és belpolitikai életében nyugalom, békés fejlődés uralkodjék. Ezért mindaddig, mig a mi monarchiánkban nem lesz békés és testvéri egyetértés, lehetetlen, hogy számottevő faktorként és szövetségestársként állhasson meg Németország mellett. Es ugy látom, hogy ez a monarchia erős csak azon esetben lehet, ha az osztrák-magyar monarchia területén élő szláv népek nem lesznek rákényszerítve a folytonos üldöztetések által arra, hogy pánszláv politikát űzzenek. A pánszláv politika ebben az esetben szinonim, egyenlő fogalom a russzofil politikával. Épen ezért, a mig most Oroszország belharczokkal vivődik, érdekében áll nemcsak az osztrák-magyar monarchia belügyei és külpolitikája intézőjének, de érdekében áll a német birodalomnak is minden olyan irányú mozgalmat elősegiteni, mely a monarchia konszolidálására vezet. Es, t. ház, a mint már hangsúlyoztam, mindenekelőtt ki kell használni ép ezt a kedvező pillanatot, a mikor Oroszország gyenge és tehetetlen, arra, hogy ezt a politikai programmot keresztülvigyék. Mert hogy ha Oroszország egyszer újból megerősödik és alkotmányos, föderatív alapon szervezi nemzeteit, a mi csak idő kérdése, akkor tessék elképzelni, — a mint már volt alkalmam kifejteni — mily nagy attrakczióval bír majd a föderatív orosz birodalom a déli és keleti szlávokra és románokra. Akkor már késő lesz a belátás. De én ugy vélem, hogy azok a politikusok, a kik a hármasszövetség sorsát intézik, belátják ezt s már is azon dolgoznak, hogy a monarchiában abban az időben, a mikor ismét meg fog erősödni Oroszország, már is konszolidált állapot legyen. Az erre irányuló első ténykedést abban látom megnyilvánulni, hogy Ausztriában az általános és titkos választói jogot nemzetiségi alapon megalkották, a mi első konczessziója a nemzetiségi alapon federalizált Ausztriának. Nem vezetne eredményre azonban az, ha a monarchiának csak egyik felében vonnák le a konzekvencziát. Szükséges, hogy nálunk is, ebben az országban is akadjanak olyan férfiak, a kik ennek szükségét belátják, a hogy belátta a korona és belátta a német poütika intézősége, hogy t. i. a mi országunk és a mi hazánk is, a monarchiának ezen fele is erősbittessék az által, hogy a benne lakó népek kielégíttessenek. Ezért azt hiszem és ez legmélyebb meggyőződésem, hogy igenis az általános és titkos szavazati jog nálunk is be fog hozatni, mert a radikális demokrata elemeknek nagy szövetségük van ám azokban a bel- és külfaktorokban, t. i. egyrészt a koronában, másrészt pedig a Németbirodalom érdekeiben. Baüagi Aladár: A Németbirodalom egyes országaiban nincs meg, pl. Poroszországban ! Vajda Sándor: Ilyen hatalmas faktorokkal szemben igen gyengének fog bizonyulni az a reakczionárius oligarcha érdekszövetkezet, a mely meg akarja akadályozni a választói reformnak keresztülvitelét. Addig is, mig ezek a nagy reformok keresztül lesznek vive, szükséges volna a talajt egyengetni, hogy akkor már legalább is előbészitett talajra találjunk. A miként látjuk, hogy egy család, a melyben örökös czivakodás van, nem bir ismerőseinél tekintélylyel, ép oly kevéssé birhat tekintélylyel a mi országunk a külpolitikai téren mindaddig, a mig belviszályok dúlnak itt a különböző nemzetiségek és szocziális osztályok között. Épen ezért nagyon is ideje volna már, hogy a nemzetiségi törvényt keresztülvigye legalább a t. belügyminiszter ur minden olyan téren, a mely az ő hatáskörébe tartozik. Félek azonban, hogy a belügyminiszter urnak sem lesz meg a politikai bátorsága, hogy ezt a törvényt végrehajtsa ép ugy, mint a hogy nem volt meg elődeinek és azért kérem a t. házat, lássa be annak szükségességét, hogy határozati javaslatom elfogadásával támpontot nyújtson a belügyminiszter urnak, hogy a törvényt a képviselőház határozata folytán hajtsa végre.