Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-64

64. országos ülés 1906 november 26-án, hétfőn. m s jó és békés egyetértés fejlődnék ebben az országban nemzetiségi különbség nélkül. Miként a múltban a felekezeti barczok idején az által, hogy a felekezetek czivakodtak. az által hogy a protestánsok üldözve voltak, meg lett teremtve a felekezeteken belül a felekezeti szoüdaritás. ép ugy meg lett teremtve a sovinizmus által nemcsak a nemzetiségi kérdés, de meg lett teremtve a nemzetiségi szolidaritás is a különböző nemzetiségek között az egész vonalon. Ép ugy, a mint ki lett fejlesztve a népek proletarizálása által a többi országban és a mi hazánkban is a szocziáldemokráczia, ép arra a körülményre vezethető vissza hogy a mi népünk is proletarizálva lett, miután a kiváltságos osztályok a gazdasági téren nagy kiváltságokkal birnak a mi vidékeinken is. Ez képezi az inditó okát annak, hogy politikai programmj aink oly közel állanak a szocziáldemokrata párt programmjához és hogy közvéleményünk oly nagy szimpátiával kiséri a szocziáldemokráczia harczát. Szó volt itt a múlt napokban a szocziáldemokrácziáról. Hogy áll a dolog ? A szocziáldemokráczia az összes országokban antinaczionális. Antinaczionális nálunk is, és miért ? Azért, mert a szocziáldemokráczia felismerte mindjárt kezdettől fogva, hogy az összes országokban az úgynevezett naczionális elemek ez alatt a jelszó alatt: naczionálizmus, rejtik el az ő kiváltságos párt- és osztályérdekeiket. Ausztriában a szocziálizmus már oda fejlődött, hogy habár ott is negácziója a naczionálizmusnak, mégis elismeri a nemzetiségek létjogosultságát, sőt odáig megy, hogy az összes nemzetiségiekkel szemben közjogi engedményeket is tesz, mert elismeri az ő jogosultságukat, hogy föderativ alapon szervezkedjenek. Már most meglehet, paradoxnak tűnik fel, hogy én mint nemzetiségi azt mondom : mi mégis közel állunk e felfogáshoz. Mi is antinaczionálisak vagyunk, mert a mi népünk gazdaságilag proletarizáltatott és a mi népünk, nemzetiségi népünk felfogása proletár felfogás politikai tekintetben. És mi a különbség a mi népünk között és közöttünk vezérek, vagy a mint neveznek, agitátorok között ? Fenyvesi Soma : A nép szegény és az agitátorok gazdagok ! Vajda Sándor : Az, hogy mi kaputot viselünk és, meglehet, nagyobb tudományos képzettségünk van, de politikai felfogás tekintetében ugyanazon az állásponton állunk és ugyanazok által az eszmék által vagyunk vezéreltetve, mint népünk, mert ezt a népet büszkeséggel valljuk édes testvérünknek, annak ismerjük el, ugy szeretetből, mint ugyanazon bocskoros eredetnél fogva. Ha a dolog ugy áll, t. ház, akkor kérdem: vájjon meglepő dolog-e, hogy mi nemzetiségi képviselők szimpátiával viseltetünk ama magyar parasztpárttal szemben, a mely az ország jövendő boldogulását abban véli felfedezni és elérni, hogy a földparczellázást fogják az egész vonalon keresztülvinni, azzal a parasztpárttal és mindenesetre — mert már vannak mágnások is — azokkal a mágnásokkal is, a kik ezt akarják. Meglepő dolog ez % Nem természetes-e, hogy szimpátiával kell viseltetnünk az internaczionáhs szocziáldemokrata párttal szemben, a mely az általános, titkos és egyenlő szavazatjogot, a gyülekezési szabadságot és sajtószabadságot irta zászlajára ? (Zaj.) Azt hiszem, hogy ez nem lephet meg senkit. De a napokban a demokraták részéről kifogásoltatott és kétségbevonatott a mi valódi demokrata érzelmünk. Mi számot vetettünk azzal, hogy ha az általános szavazati jog keresztülvitetik, miként fog alakulni a mi nemzetiségi pártunk élete. Tegyük fel, hogy volna a parlamentben 100—200 nemzetiségi képviselő. (Mozgás és derültség.) Kérdezem : vájjon oly sokat nyernénk ez által ? Nagy György; Ha ilyenek jönnek be, akkor nem nyernek. Vajda Sándor: A t. kolléga ur által nagyon sokat nj^ert a magyar parlament. (Zaj.) Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak közbeszólásaikkal zavarni a szónokot, különben kénytelen lennék névszerint is megnevezni a közbeszóló képviselő urakat. Vajda Sándor: A mi szempontunkból nem volna az nagy dolog, mert naivitás azt hinni, hogy 100 vagy 200 ember szolidáris maradhat egy programm alapján. Azonnal tág ajtók nyilnának a dividc et impera politikájának, azonnal pártokra szakadoznának és ezáltal még gyengébbek volnánk, mint ma vagyunk ; a czivódások, a melyek itt előidéztetnének, kihatnának a tömegeinkre is. De azonkivül biztos, hogyha az általános szavazati jog megvalósíttatnék, akárhányan lennénk itt, eltekintve a számtól, a nemzetiségi kérdés éle eltompittatnék, a nemzetiségi kérdés elhalványulna és háttérbe szoríttatnék azon szocziális és közgazdasági és meglehet, alkotmányjogi kérdések által, a melyek akkor történeti fejlődésünk magasabb szükséglete folytán előtérbe hatolnának. Mi ezt látjuk ; az általános szavazati jog meg fogja gyengiteni a nemzetiségi alapot, és ha mi nem volnánk meggyőződésből és teljes szivből demokraták, minden bizonynyal nem forsziroznók annyira, hanem forsziroznók olyan irányban, a mely irányban a mi érdekeinket képviselné, t. i. olyan irányban, hogy pl. a románság Erdélyben tért nyerhessen. (Zaj.) Azt hiszem, habár némelyek önök közül tagadólag intenek, hogy mégis belátják, hogy tényleg igy állanak a dolgok, hogy mi tényleg valódi és őszinte,tiszta meggyőződésből vagyunk demokraták és hogy e tekintetben nem csinálunk nemzetiségi kérdést és hogy épen ugy óhajtjuk a magyar népnek, annak az ép ugy elnyomott népnek boldogulását is, mint a mi népeinknek boldogulását és hogy nemzetiségi különbség nélkül akarjuk azt elérni ebben a hazában, hogy egy honpolgárra, vagyis felebarátjára ne mondhassa senki, hogy »hazátlan bitang«, csakis azért, mert szocziális tekintetben nem született azon a polezon, mint 11*