Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-62

40 62. országos ülés Í906 november 23-án, pénteken. ket, akkor olyan költségvetésnél, minő pl. a hadügyminisztérium költségvetése, irtózatos tékozlásnak nyitna kaput. Markos Gyula : Kár a falra borsót hányni! Ugron Gábor : A delegáczió egy ad hoc bizottság. Kiküldetik és egynéhány hétig dolgozik. A delegáczió azon két-három hét alatt, a melyre összeül, nem is vizsgálhatja át alaposan annak az óriási költségvetésnek minden tételét. Ez azon idő alatt lehetetlenség és képtelenség. Lehetetlenség és képtelenség nemcsak fizikailag, hanem jogilag is, mert nem engedhető meg, hogy az a bizottság, a mely törvényeink szerint a költségek megállapítására küldetik ki, ellenőrizze az egész adminisztrácziót is. Ezt a jogot fentartotta magának az országgyűlés, erre az a bizottság a maga ideiglenes természetében nem képes, erre a törvények fel nem hatalmazzák. Mutasson nekem valaki a magyar törvények között csak egyet is, a mely a közös számvevőszéket megalkotja, szervezi, vagy mint ilyet elfogadja. Bocsánatot kérek, Magyarországot csak saját törvényei kötik. Magyarországnak kiküldött bizottsága, a delegáczió, csak azokat az intézményeket ismerheti el jogosaknak, törvényeseknek és fennállóknak, a melyeket magyar törvények konstituáltak és szerveztek. Mit keres az a közös számvevőszék, amelyet megint abszolutisztikus módon egy császári rendelet hozott be ? Az egész közös számvevőszék nem látszik egyébre hivatottnak, mint arra, hogy lehetővé tegye azt, hogy a törvényhozás a közös költségvetést tetőtől talpig soha ellen ne őrizhesse ugy, hogy ismerje a zárszámadásokat, a minisztériumokban megejtett tételek és az ott hitelesen megejtett vizsgálat alapján. (Helyeslés.) Ha vannak közös intézmények, de nincsen közös állam, akkor hogyan lehet közös állami számvevőszék ? Egyedül közös intézményeknek lehetne számvevőszéke; ez jsedig teljesen felesleges intézmény. Ha meg nem felesleges, akkor ránk nézve egészen veszedelmes. Mert ha az a ezélja, hogy a közös miniszterek saját hivatalnokaikkal, saját számvevősségeikkel, a melyek kiesnek a magyar és az osztrák miniszterek politikai befolyása alól, gyakorolják az ellenőrzést, akkor ez nem egyéb, mint a magyar államhatalomnak, a magyar kormányhatalomnak megtörése, mód és eszköz arra, hogy a magyar törvényhozás a közösügyek, s különösen a kiadások, a virrement téren, a már megszavazott költségek felhasználása tekintetében, az ellenőrzés jogát kellőleg ne gyakorolhassa. Én nem teszek külön indítványt, hanem felhivom a miniszterelnök urat, hogy a közös tisztviselők, illetőleg a közös minisztériumok hivatalnokainak szolgálati rendtartására, fizetésük és fegyelmi szabályzatuk megáüapitására nézve terjeszszen törvényjavaslatot az országgyűlés elé ; továbbá hogy a közös számvevőszék megszüntetéséről, valamint arról, hogy az ellenőrzés történjék a magyar és az osztrák állami számvevőszékek által, gondoskodjék. (Helyeslés.) Mi, t. ház, nem a kvóta szerint vagyunk jogosultak a kiadási tételeket ellenőrizni. Nekünk a közös kiadások minden tételére, egész "összegükben, megvan az eUenőrzési jogunk és a ház ezen jogát nem is gyakorolhatja másként, mint a delegáczió által. Ha kétely merül fel arról, hogy például a przemysli várban elhelyezett anyagok megfelelnek-e azon összegnek, mely a zárszámadásban és a raktári könyvekben fel van tüntetve, ennek az országgyűlésnek joga van a maga delegáczió] a által azokat felülvizsgálni és ellenőriztetni. A 70-es években egyszer megtörtént, h.ogj a delegáczió küldött ki ilyen ellenőrzési bizottságot. Wekerle Sándor miniszterelnök: Ma is megteheti ! Ugron Gábor: A 70-es évek óta azonban sohasem volt erre eset. Miért ? A delegátusok, t. ház, még pedig az osztrákok Budapesten, a magyarok Bécsben a tű hegyén ülnek és alig várják, hogy onnan szabadulhassanak, ki-ki hazamehessen otthonába. Ha a delegáczionális számadásoknak megvizsgálása csak egy kissé is kellemetlenné válik a közös miniszterekre nézve, akkor azok egyszerűen ugy járnak el, hogy egy delegácziót hivnak össze és a réginek megszűnik a hatalma és befolyása. De arra az ellenőrzésre, a melyet itt gyakorlunk, minden egyes képviselőnek joga van, akár delegátus, akár nem. Nem üres orvosságnak kell annak lenni. A delegáczió tárgyalásairól a zárszámadásokat és a költségvetést mi közöttünk kiosztják, de mód és alkalom arra, hogy egy képviselő, a ki nem delegátus, ellenőrzést és felügyeletet is gyakorolhasson, teljesen ki van zárva azon intézkedés által, a melyet a magyar törvényhozás soha helyben nem hagyott, hogy egy külön közös számvevőség szerveztetett, a melynek szervezésére senki feljogositva nem volt, a melyet a törvényhozás soha meg nem alkotott, minélfogva az a törvény szerint nem létezik. Az, t. ház, egy intézmény, a mely van, él és fungál, anélkül, hogy a törvényhozás által valaha helyben hagyatott volna. (Helyeslések.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A miniszterelnök ur kivan nyilatkozni. Wekerle Sándor miniszterelnök : T. képviselőház ! Az Ugron Gábor t. képviselő.ur által fölvetett kérdésre nézve először is annak jogi oldalát kell tisztába hoznunk. Kétségtelen, hogy a magyar országgyűlésnek, illetőleg helyesebben a törvénjdiozásnak, joga van a közös alkalmazottak fizetésének megáüapitására befolyást, döntő befolyást gyakorolni, mert ez a jogot a maga részéről fel nem adta soha. Talán az iránt is tisztában méltóztatnak lenni, vagy velem egyet méltóztatik érteni, hogy ha ez törvényhozásilag szabályoztatnék, ez természetesen csak az osztrák kormánynyal, illetőleg a törvényhozással egyöntetűen történhetnék, vagy legalább is két azonos törvényt kellene alkotni. (Helyeslés.) Az is kétségtelen, hogy közös számszékre nézve semmi-