Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-76

404 76. országos ülés 1906 deczember 12-én, szerdán. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztalak. Benedek János jegyző (olvassa) : Ménesbirtokgazclaságok, gödöllői koronauradalom és palánkai csikótelep. Rendes kiadások. XX. fejezet, 8. czim. Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. X. fejezet, 5. czim. Beruházások. VI. fejezet, 4. czim. Rendes bevételek. VII. fejezet, 8. czim. Rendkívüli bevételek. VI. fejezet, 1. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. Személyi járandóságok 499.181 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Benedek János jegyző (olvassa).- 2. rovat. Dologi kiadások 60.474 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, niegszavaztatik. Benedek János jegyző (ohassa): 3. rovat. Gazdasági kiadások 4,962.931 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Benedek János jegyző (olvassa): 4. rovat. Közterhek 445.262 korona. Elnök : A pénzügyi bizottság javasolja, hogy ezen rovatok között az átruházási jog megadassék. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az átruházási jogot megadni, igen vagy nem ? (Igen !) Kijelentem, hogy a képviselőház az átruházási jogot az egyes rovatok között megadja. A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Benedek János jegyző (olvassa): Átruházási jog az egyes rovatok között (1. p. ü. biz. 249. sz. jel. 5. lapját). Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások 104.902 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Benedek János jegyző (olvassa): Beruházások. 262.978 korona. Elnök." A tétel meg nem támadtatván, niegszavaztatik. Benedek János jegyző (olvassa).- Bevétel. Rendes bevételek 7,378.703 korona. Elnök ". A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Benedek János jegyaő (olvassa): Rendkivüii bevételek. A mezőhegyesi czukorgyárfcól az ottani élővizcsafcorna fentartási költségére 12.000 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Benedek János jegyző (olvassa).- Állami lótenyész-intézetek. Rendes kiadások. XX. fejezet, 9. czim. Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. X. fejezet, 6. czim. Beruházások. VI. fejezet, 5. czim. Rendes bevételek. VII. fejezet, 9. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. Személyi járandóságok 1,901.353 korona. Gaal Gaszton! Gaal Gaszton : T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk !) Ezen tételnél csak egy konkrét kérést akarok a t. földmivelésügyi miniszter úrhoz intézni, s ezzel kapcsolatban egy nagy jogsérelmet szeretnék orvosoltatni, a melyet a kis lótenyésztő gazdák, különösen az én vármegyémben, szenvednek. (Halljuk!) Somogy vármegye egyike azon vármegyéknek, a hol a népies lótenyésztés a legmagasabb szinvonalon állott, ugy hogy a mi a katonalóbeszerzést illeti, talán kevés olyan vármegyéje van az országnak, a mely hasonló mennyiségű és minőségű katonalovat szolgáltatna, mint épen Somogy vármegye. Az utóbbi időben azonban az a gyakorlat kezdett életbelépni, hogy az asszentáló-kommissziók a tenyésztőktől minél kevesebb lovat vásárolnak, hanem inkább a kereskedőktől szerzik be a szükséges lóanyagot. (Ugy van 1 a középen és a baloldalán.) Magam voltam szemtanuja annak, hogy egy ilyen nagyobb lóvásárlás alkalmával, a melyen legalább 300 ló volt együtt, ezek közül á kommisszió mindössze egyet vásárolt meg, (Igaz I Ugy van I balfelől.) a kommisszió működése után azonban összevásárolták az odahozott lovak nagyrészét féláron a kereskedők és ugyanazon lovakat, a melyeket kevéssel azelőtt alkalmatlanoknak talált a kommisszió, később ugyanaz a kommisszió megvásárolta a kereskedőktől. (Igaz I Ugy van ! a jobb- és a baloldalon.) Polgártársunk látva, hogy a lótenyésztés ezen iránya ilyen körülmények között nem fizeti ki magát, nagyon természetesen felhagyott ezen tenyésziránynyal és inkább olyan tenyészirányt kezdett követni, a mely saját tapasztalatai szerint sokkal jövedelmezőbbnek bizonyult. Áttért ugyanis a gazdasági igás lótenyésztésre. Erre példát épen uradalmaink szolgáltattak, a melyek a melegvérű lótenyésztés mellett a hidegvérű lótenyésztési irányt is felkarolták, a melyből ezen uradalmaknak igen nagy jövedelmük volt és van ma is. Hogy csak egy példával illusztráljam, hogy a kétféle tenyészet között jövedelmezőség tekintetében milyen óriási a különbség, egyszerűen azt vagyok bátor megjegyezni, hogy mig egy melegvérű csikó 7—8 hónapos korában a legjobb esetben 40—50 forintot ér, addig egy-egy hidegvérű csikóért ugyanazon korban — a mint nem egyszer láttam magam is — háromszáz forintot is kapott a tenyésztő. Ezen számok minden beszédnél világosabban bizonyítják, hogy melyik a helyes gazdasági irány. Azt hiszem, nem lehet a polgároktól rossz néven venni, ha a katonai lótenyésztést apránként abbanhagyják és daczára annak, hogy az állam részérő] abszolúte semmiféle segélyben nem részesültek, sem a kanczák beszerzése tekintetében, sem állami hidegvérű mének rendelkezésükre bocsátása formájában, polgárságunk apránként saját erejéből beszerezte magának a nekezebb, hidegvérű lóanyagot, vagy pedig fedeztetések utján átalakította apránként a régi fajtájú magyar lovat hidegvérű lóvá. Ma már ott állunk Somogy vármegyében, — statisztikai adatokkal ugyan nem szolgálhatok, de mint odavaló ember saját szemeimmel láttam — hogy lóanyagának legalább is fele vagy tiszta