Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-75

396 75. országos ülés 1906 deczember 11-én, kedden. Morva- és Csehországból ide került tót agitátoroknak. (Helyeslés.) Baross t. képviselőtársam talán nem is tudja azt, és talán nem is fogja fel annak a horderejét, hogy ezzel az ő nyilatkozatával még esetleg lángba borithatja az egész tót felvidéket, mert bocsánatot kérek, az a legrosszabb, a mit már erről a népről mondhat, hogy kizárja őket az államnak minden támogatási akcziójából. Ezzel az agitátoroknak olyan fegyvert ad a kezébe, hogy ezzel a fegyverrel olyan sebeket üthetnek az állam testén, a melyeknek begyógyulása nagyon hosszú időt vesz igénybe, sőt bizonyos körülmények között lehetetlen, f ügy van !) A t. föidmivelésügyi miniszter urnak az északkeleti felföldön az elnyomorodott, leszegényedett Tuthén nép érdekében megkezdett akczióját az egész ország osztatlan figyelemmel kisérte és nagy örömmel tapasztaltuk mindnyájan, a kik figyelemmel kisértük ezen ténykedését, hogy milyen szép eredményeket ért el. Én azért azt hiszem, hogy a föidmivelésügyi miniszter urnak ezen akczióját okvetlenül ki kell terjesztenie a mi vidékünkre, a tót felvidékre is, mert a milyen szép eredmények a ruthónek között elérettek, nem kétlem, hogy minálunk is elérhetők volnának. Az első lépés arra, hogy az eddigi elhanyagolt állapotokon segíthessünk, az volna, ha a föidmivelésügyi miniszter ur a kereskedelmi miniszterrel egyetértőleg járna el az iparfejlesztés és az iparpártolás terén és a szociális kérdéseknek megoldásában is segédkezet nyújtana neki. Indítványt is szándékoztam benyujtani a házhoz, hogy a föidmivelésügyi kormány utasíttassák, hogy a hegyvidéki akcziót a tótság között is mielőbb megindítsa, de privát értesülésem szerint a föidmivelésügyi miniszter úrban meg van a tökéletes hajlandóság, azért ettől elállók, de értesültem arról is, hogy erre hiányzik — a mi a fő — a pénz. Nemi kétlem, hogy a pénzügyminiszter ur át fogja érezni ezen kérdés fontosságát és hogy az arra szükséges hitelt legalább az előmunkálatok meginditására a föidmivelésügyi minisztérium rendelkezésére fogja bocsátani. Különben a föidmivelésügyi miniszter ur iránt bizalommal viseltetem és a költségvetést elfogadom. (Helyeslés.) Benedek János jegyző: Ság Manó! (Felkiáltások : Nincs itt !) Lévay Mihály ! (Felkiáltások : Nincs itt !) Emődy József / Emődy József: T. képviselőház! Csak azon esetben élek szólásjogommal, ha a ház megengedi, hogy beszédemet holnap mondhassam el. A mennyiben a t. képviselőház kérelmemet nem találja teljesíthetőnek, kijelentem, hogy ezúttal szólni nem kivánok. Elnök : Miután még azon időpont nem érkezett el, melyben a képviselő ur beszéde elmondásának holnapra való halasztását kérhetné, azt hiszem, kimondhatom, hogy kérelme nem tejesithető és igy ő szavától elállottnak tekintetik. •Szólásra kövekezik? Benedek János jegyző: Csányi Sándor! Csányi Sándor : T. ház ! Engedjék meg, hogy én is hozzászólhassak a föidmivelésügyi miniszter ur költségvetéséhez. (Halljuk! Halljuk!) Nem akarom czifra beszédekkel * a ház figyelmét hoszszan fentartani és azért csak röviden fogom elmondani észrevételeimet. (Halljuk ! Halljuk !) Az iparfejlesztésre a kért költséget megszavaztam, azt azonban tudjuk, hogy az iparfejlesztés csak ugy lehetséges, ha a kisbirtokosságnak is**meglesz a kellő jövedelme és életmódja. A kisbirtokosságnak is kell tehát, hogy egy kis kedvezmény jusson, mert eddig nagyon el volt hanyagolva. Minthogy minden képviselő a maga megyéjét ismeri legjobban, én is a magam megyéjéről és a szomszédosakról fogok egy pár szót elmondani. Nem olyan kedvezményt kérünk a jelenlegi kormánytól, hogy pl. a földadó engedtessék el, mert a földadó fizetésébe — a mint tapasztaltam — a kisbirtokosok már belenyugodtak. Csak azt fájlaljuk, hogy a nagybirtokosok aránylag felényi adót fizetnek, mint a kisbirtokosok. Baranya megyében pl. két nagy földbirtokos van. Az egyik Schaumburg-Lippe herczeg, a másik Frigyes kir. főherczeg ur, kiknek földjei legtöbbnyire V—

VI. osztályba vannak sorozva. Azok a jó rétek pedig, a melyek 15—20 év előtt sár és vizállás voltak, VII. osztályba vannak sorozva vagy hasznavehetetlenekként vannak kitüntetve. Én nem kivánom, hogy uj katasztert készitsenek, mert az milliókba kerülne, csak a kiigazítást kérjük és azután a progresszív adó behozatalát. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Az is baja a kisbirtokosoknak, hogy az uradalom szomszédságában a kisbirtokosok földjei, bár azok igen jó földek, az V—

VI. osztályba vannak sorozva, de már az onnan távolabb eső földek a II—

III. osztályba Boroztattak. Ennek is megvan a jelentősége és ezért nem kell magyarázni, hogy miért csinálták igy ? (Halljuk ! Halljuk !) Ez azonban a kisbirtokosokra nézve igen terhes és igazságtalan. Tudjuk valamennyien, hogy van állami pótadó. Ez a porosz háború idejében szavaztatott meg tiz évre, de még ma is fennáll. Abban az időben, a mikor megszavazták, még forint létezett, nem korona. Ekkor tehát, ha valakinek volt egy forint és egy krajczár vagy tiz forint és tiz krajczár, azt nem vették egy forint egy krajczárnak, hanem kikerekitettek minden krajczárt forintra. Ekképen lett 1 forint 1 krajczárból két forint. Már most ott van két nagy herczegség Baranyamegyében, s igy akár az egyiket, akár a másikat hozhatom fel példaképen. Veszem pl. Schaumburg-Lippe herczeget. Annak birtoka Eszéktől Siklósig terjed a Dráva mentén, a hol tizenhárom szomszédos község határos vele. Ebben a tizenhárom községben van tízezer adófizető. Tehát annak a tízezer adófizetőnek tízezerszer ki lesz kerekítve két koronára az állami pótadója. Igaz, hogy a herczegé is ki lesz kerekítve, de csak egyszer. Hol van itt az igazság? (Ugy van.' a baloldalon!) Daczára