Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-75

75. országos ülés 1906 deczember 11-én, kedden. J97 annak, hogy Schaumburg-Lippe berezegnek több földje van, mint annak a tizenhárom községnek, mégis csak egyszer lesz kikerekítve adója két koronára. Én a kormány iránt feltétlen bizalommal vagyok és ezért igen kérem az igen t. miniszter urat, hogy ezt a helyzetet orvosolni méltóztassék és vagy törölje el a filléreket, vagy aránylag fizettessen az uradalommal annyit, mint a mennyit a kisbirtokosok fizetnek. Sehaumburg Lippe herczegre pedig, mivel idegen herczeg, vessen ki kétszeres adót. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon.) Sehaumburg herczeg, a kinek földjét magyarországi emberek megmunkálják és a kinek ezek behajtják a sok jövedelmet, sem katonát, sem pénzt nem ad az országnak, hanem kiviszi a pénzt a külföldre és ott költi el. Ez volt erre vonatkozó megjegyzésem. (Helyeslés a baloldalon. Elnök csenget-) Tetszik azt is tudni, hogy a szőlőtermelés mennyire összefügg a kisgazdáknak gazdálkodásával. Itt is sok a sérelem, kivált a hegyi szőlőknél. A homoki szőlőt nem említve, mert a mint egyik t. képviselőtársam mondotta, a homoki szőlők tulajdonosai lutrit húztak a betelepítéssel, hanem a hegyi szőlőknél bizony keservesen kell visszagondolni a betelepítésére. Ha megszámlálja a kisgazda, hogy mennyi jövedelmet kap a szőlőből, ha számítja a földnek perczentjét, a rigolirozást a betelepítést és megnézi az eladott borért nyert, árat, — mely a legutóbbi időben bizony gyalázatos, mert a homoki bor azt lenyomta, — alig marad literenkint egy pár krajezár ja.^Megmarad azonban törkölye. Ebből van is valami jövedelem, de ott van a pénzügyőr, a ki a nép nyelvén fináncz (Derültség.) és a ki jön és ráteszi a kezét. E mellett méregdrágán adj cl R bárczát, ugy, hogy a pálinkát a kisgazda csaknem megveszi. Eem azt kérem a kormánytól.hogy tökéletesen töröljék el a törkölyfőzést, hanem azt óhajtom, hogy enyhítsen ezen a nagy bajon. Olyanformán kérném a segítést, hogy visszamenőleg állapittassék meg, hogy menynyit fizettek a kisbirtokosok öt éven át, s az eredménynek felét fizessék a legközelebbi öt évben. Ezen kívül üstök legyenek szabadok és ne büntesse mindig a fináncz a kisgazdákat. Az üst spárgával van lezárva és ha az szerencsétlenségből leszakad, vagy ha azt az egér elrágja, már megbünteti a fináncz. Ha pedig több idő telik -el, megint csak jön a fináncz és tiz forint büntetést szab ki; végre ha kissé tovább folyik a szesz, jön a fináncz és megbünteti. Olyan siralmas ennek folytán a helyzet a kisgazdákra, hogy méltányos dolog ezen segíteni, főleg ha hozzá tudjuk azt, hogy csak minden öt esztendőben terem szilva és egyéb gyümölcs. Már most ha egy kisgazdának van egy hektó gyümölcse, a melyet arra szán, hogy kifőzi pálinkának, mert jó volna az aratásra •egy kis szilvórium, nem ad bárczát a fináncz, osak 24 órára. Nem tudja tehát kifőzni; társakat ieres, nem talál. Ha nem akarja magát kitenni a büntetésnek,, ki kell öntenie a trágyára ; ha pedig neki bátorkodik és felrakja törkölyre, jön a fináncz és megbünteti. Tudok esetet, hogy baraczkfája volt annak a kisgazdának, s mire törkölyét kitörte, a büntetések nagysága miatt 30 forintba került literje a pálinkának. Szörnyűség ez, valóságos ázsiai állapot. (Igaz ! Ugy van !) Kérném szépen a miniszter urat, segítsen ezeken a dolgokon és orvosolja azokat. (Helyeslés.) Egy pár szót akarok még szólni az egygyermek-rendszerről. (Halljuk ! Halljuk !) Többször volt már róla szó, Budapesten is, másutt is. Igen helytelenitik, de magam is. Azonban többször társaságban, a mikor összejöttünk, elmondottam nekik, hogy tudjátok-e azt, hogy mennyivel fogytunk már magyarok és mi fog történni, ha így haladunk tovább ? Elpusztul a magyar ? Mit feleltek rá a polgártársak ? Ázt mondták : mire szaporodjunk ? Negyed telkem van, abból kell eltartanom két lovat, egy tehenet, sertést, egy részt oda kell adnom lelkészi járandóságra, fizetnem kell mezőőrnek, pásztornak, harangozónak, mindennek, eljön az ősz, az év utolja, vagy fára, tüzelőre nincsen, vagy adóra. Hát ha még a feleségemet otthon tartom, hogy gyereket neveljen és viszek magammal napszámost munkára, akkor egy pár esztendő alatt tönkre vagyok téve. (Igaz ! Ugy van !) Aztán mire neveljek gyermeket ? Az uradalomba béresnek ? Az osztráknak katonának és a mikor a császári udvarnak jön egy gondolata, viszi a csatába, ezrével legyilkoltatja : ezért neveljek én fiat 1 Ezt felelik az én polgártársaim. Hanem ha ugy volna, mint 15—20 év előtt, hogy az uradalmak adtak bérbe vagy felébe földet, legelőt, akkor volna kedvük szaporodni, (Derültség.) de most se bért, se földet, se legelőt nem kapnak. (Igaz ! Ugy van l a szélsőbaloldalon.) T. ház ! A parczellázásnak én is barátja vagyok, mert a magyar nép megszokta a földmunkát és ha dolgot kap, ha kenyeret kap, nem vándorol ki és szaporodni is jobban lesz kedve. De ne a mezőhegyesi birtokot parczellázzuk. Mert a hogy az igen t. miniszter ur mondta, ha nem volna Magyarországon ez a birtok, meg kellene teremteni. Én is azt mondom. (Igaz! Ugy van!) Mert én láttam azt a birtokot, olyan Magyarországon az a birtok a birtokok között, mint Budapest a városok között. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Oda el lehet zarándokolni tanulni. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Hát ha áldoz is reá valamit az állam, még akkor is fenn kell tartani. Hanem van igen sok közös birtok, holt birtok, az állam váltsa meg és abból adjon a népnek földet. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) akkor az nem fog kivándorolni és szaporodni is fog. Ha jól emlékszem, Bozóky Árpád t. képviselőtársam említette, hogy a kormány szerezzen be muraközi méneket, mert a muraközi gazdaságosabb és jövedelmezőbb, mint a telivér. Én nem vagyok ellene, de csak részben. Mert az nem áll,