Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-62

34 62. országos ülés 1906 november 23-án, pénteken. az ellenségei a király körül; Anglia az alkotmányos élet érdekében ezt meg nem tűrte és ezt az elvet még tovább terjesztette : az udvari hölgyek kér­désében mindjárt 70 esztendeje annak, hogy Anglia keresztülvitte, hogy a király és a királynő körül csak azok az udvari személyek alkalmaz­tatnak és alkalmaztathatnak, a kiknek politikai meggyőződése nem állt ellentétben az akkor ural­kodó pártnak és kormánynak politikai meggyőző­désével. (Helyeslés balfelől.) Egy nemzetnek, hogy a világ többi nemzetei között megvédje a maga poziczióját, Magyar­országnak, hogy igyekezzék itt az országban a maga erőit kifejteni, hogy visszaszoríthassa a mestersé­gesen felszított visszavonást a nemzetiségek, fele­kezetek résein megpróbált támadást a nemzeti és állami lét ellen : elég gondot és dolgot ad. Nekünk a világban a magunk poziozióját még ki kell vív­nunk, mert mi egy másik pontra helyezzük a magunk helyét a világtörténelemben, mint a hova a világ minket klasszifikál. A mi államférfiainknak roppant nagy teendőik vannak. Ugyanakkor lehe­tetlenség, hogy alkotmányunk elvei daczára abból az ürügyből, mert most Magyarországnak külön udvartartása van, folyton olyan udvartartás legyen a király körül Bécsben, a mely teljesen osztrák, velünk szemben teljesen ellenséges és ezt az udvar­tartást a mi pénzünkből és a mi áldozataink árán tartsák fenn. (Igaz ! ügy van ! balfelől.) T. ház! Vájjon lehet-e Magyarországon az alkotmányosság biztonságban, mig a magyar nemzeti kormánynak nincs befolyása ő felsége környezetére % Azt hiszem, hogy ritka az az erős karakterű férfiú, még ha korona van is a fején, a ki környeze­tének ellent tudna állni. Ritka az a tény és csele­kedet, a melynek igazi szinét el ne lehetne homályo­sítani vagy meg ne lehetne másítani, ha rágalmazó és hazug emberek állják körül a legfelsőbb helyet, a honnan a legfelsőbb döntésnek kell származnia. Ha mi, t. ház, Magyarország alkotmányát biztos alapra akarjuk fektetni, akkor gondoskod­nunk kell arról, hogy vagy az ö felsége személye melletti minisztérium, vagy más intézmény utján, de kellő és hatalmas ellenőrzést, befolyást tudjunk gyakorolni, mely a többi ellenkező befolyásokat elzárja a trón elől és lehetetlenné teszi, hogy a magyar nemzet és király között gonosz kezek és rágalmazó nyelvek a viszályt mindig felszítsák. (Helyeslés balfelől.) Hiszen, t. ház, a miért én felszólalok, annak egyik oka az, hogy mi örökösödési törvényünk szerint az uralkodóházhoz vagyunk kötve hosszú időn keresztül. Ennek az örökösödésnek meg vannak szabva a törvényei és feltételei. De mind­azokat a személyeket, mindazokat a feltételeket, melyeknél fogva a személyek egyszer trónra juthatnak, nem magyarországi közjogi méltóságok állapítják meg, hanem Bécsben a magyar közjog által nem ismert, a magyar közjog által sehol fel nem emiitett császári ház minisztere. Nem először szólalok fel és most is fel kell, hogy hívjam a képviselőház figyelmét arra, hogy az uralkodóház személyi státusának nyilván­tartását, mint az ország legelső családjának sze­mélyi nyilvántartását kell tekinteni, a melyhez rendkívüli fontosságú közjogi következések fűződ­nek, s a mely közjogi következések megtörtén­hetik, hogy egyszer vagy másszor vagy talán több­ször is elhatározó fontosságúak. Ha Magyarország a maga államiságának kifejezést akar adni; ha Magyarország azon az állásponton áll, hogy ő külön állam, s neki egy uralkodóháza van, a mint uralkodóháza van, mert az osztrák uralkodóház­nak uralkodási jogosultsága sokkal messzebb és tovább terjed, mint a magyar uralkodóház tag­jainak száma és tovább terjed az uralkodóház tagjainak korlátolt számán tul is. Mert a magyar örökösödés az uralkodóház tagjainak egy korlátolt számán tul nem terjed. Tehát mert külön törvé­nyen alapszik és -mert külön határok állanak fenn, a külön nyilvántartás államiságunk érdeké­ből is be kell hogy hozassék. Mi idegen hatóságok­nak bizonyságát arra nézve, hogy ki az ausztriai főherczeg, el nem fogadhatjuk; mi idegen ható­ságoknak bizonyítványát arra nézve, hogy a ki ausztriai főherczeg, vájjon az a magyar örökösö­dési törvényben foglalt feltételeknek megfelel-e vagv nem, el nem fogadhatjuk, (ügy van! bal­felé.) Magyarországnak, ha állam akar lenni, ural­kodóházára nézve is, mint minden más polgári családra nézve, saját nyilvántartással kell birnia, (Ugy van ! balfelől.) mert az az állami okmányok összegét és foglalatját képezi, a melyekbe évszá­zadokon keresztül nem szabad hogy hiba és két­értelműség csuszszék be. Azért kérem a t. minisztériumot, nem teszek indítványt, méltóztassék odahatni, hogy a magyar királyi udvartartás váljék valósággá és az uralkodó­háznak személyi nyilvántartása, mint egyik leg­fontosabb közjogi tény, rendeltessék el és az erre megkívántató hivatalok állíttassanak fel. Különben elfogadom a tételt. (Élénk éljenzés és ta.ps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Hodzsa Milán képviselő ur személyes megtámadtatásra kivan válaszolni. Hodzsa Milán: T. ház! (Zaj a baloldalon és a középen. Felkiáltások : Halljuk ! Halljuk ! Elnök csenget.) A t. előttem szólónak azt a kitételét találom személyemre nézve sérelmesnek, hogy mi nemzetiségi politikusok és képviselők talán aka­ratlanul is kompromittáljuk a demokráczia esz­méjét. Engedtessék meg nekem, hogy egynéhány szót mondjak csak erre nézve, fentartva magam­nak azt a jogot, hogy erre, ha alkalom nyilik a házszabályok szerint, bővebben is válaszolhassak. Nagyon téved az előttem szólott t. képviseli ur, ha azt hiszi és azt hirdeti, hogy mi pártérdek­ből, nemzetiségi érdekből vagyunk demokraták és hogy mi pártérdekből kívánjuk behozni az álta­lános választói jogot. (Zaj a baloldalon.) Mi nem tudjuk, hogy milyen eredménye lesz az általános

Next

/
Thumbnails
Contents