Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-62

62. országos ülés 1906 noi választói jog behozatalának Jäi nem szeparatisztikus érdekből, hanem országos érdekből valljuk magun­kat demokratáknak, (Zaj a baloldalon és a középen.) mi országos érdekből kívánjuk az általános válasz­tói jogot. Mert azt hiszem, hogy a dernokráczia az egyedüli alap, a melyen találkozhatunk; ez az egyedük alap, a melyen találkozhatik nemzeti­ségi különbségre való tekintet nélkül mindenki. (Zaj a baloldalon és a közéfen.) Nem volt igaza az előttem szólott t. képviselő urnak, a midőn azt mondotta, hogy a mi népünk között tisztán nemzetiségi agitáozió folyik. Somogyi Aladár : Igaza volt! Mindig hazudoz­tak ! (Zaj a baloldalon és a középen.) Hodzsa Milán : Mert épen megfordítva, a nemzetiségi küzdelem teljesen demokratizálódott és mi valljuk és hirdetjük, hogy a tót, román, ép ugy mint a magyar nép is, közös politikai és gazdasági ellenséggel áll szemben, tehát közösen kell ellene küzdeni. (Zaj. Elnök csenget.) Az előttem szóló képviselő ur nem érti a nemzetiségi politika történetét; nem tudja, nem is tudhatja, de azt hiszem, meg fog vele ismerkedni. Mikor ő azt mondja, hogy nem kér abból a szövet­ségből, a melyet itt Polit Mihály tegnap felemiitett, hát akkor én igazat adok neki és kijelentem, hogy én sem kérek az ő szövetségéből. (Helyeslés a nem­zetiségieknél.) A t. képviselő ur ne gondolja azt, hogy mi rá­gondoltunk, mikor a demokratákról beszéltünk ; mert a dernokráczia hullamérgezése nem abban az időben követtetett el először, melyet Vázsonyi mond, hanem akkor, a mikor épen Vázsonyi Vil­mos képviselő ur volt Magyarországon az, a ki a három kapus rendszerű választói jogot akarta meg­teremteni és a mikor ezzel a demokrácziát és az általános választói jogot kompromittálta. (Helyes­lés a nemzetiségieknél.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Pop Cs. István : Bejelentettem a jegyző urnak, hogy személyes megtámadtatás czimén szót kérek. Elnök : Azt nem a jegyző urnái kell bejelenteni, hanem nálam. Pop Cs, István : Felállottam rögtön . . . (Zaj.) nem vehettem észre . . . Elnök : Milyen czimen kivan szólni ? Pop Cs. István : Személyes megtámadtatás czimén. Elnök ; De felkérem, hogy szigorúan ehhez méltóztassék alkalmazkodni. Pop Cs. István : T. ház ! Semmi körülmények között sem vettem volna igénybe az igen t. ház idejét, (Felkiáltások : Jobb is lett volna !) ha Vázso­nyi Vilmos képviselő ur, a ki azt mondja, hogy ő a legtisztább dernokráczia képviselője, szorosan és kizárólag az igazsághoz ragaszkodott volna, legalább ő lett volna igazságos, mert azt hiszem, hogy az igazi demokrácziának első alapelve az igazság. (Helyeslés a nemzetiségieknél.) Csak azokra a momentumokra szorítkozom, a melyek közérdekűek. (Nagy zaj.) Azt állította vember 23-án, pénteken. 35 az én t. képviselőtársam, hogy mi künn a kerületek­ben azt mondjuk, hogy azért szenved a román, tót és szerb, mert román, tót vagy szerb nemzeti­ségű, nemzetiségeért szenved. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ez igaz ! Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Pop Cs. István : Meg akarom hivni azon t. képviselőtársaimat, a kik érdeklődnek, hogy mit mondunk, vagy küldjenek ki bizalmi embereket, mikor beszédeinket tartjuk, vagy értesíttessék magukat hiteles emberek által. Sohasem mond­juk azt, hanem ellenkezőleg, egyebet mondunk. Hogy a kormány az ellenetek intézett támadáso­kat a magyarság előtt az által akarja leplezni, hogy azt mondja : ti hazafiatlanok vagytok, pedig együtt szenvedtek ti is a magyarokkal. Ezt min­den nemzetiségi képviselő hangsúlyozza. Mi épen ugy tudjuk, mint önök, hogy a magyarság ép ugy szenved, mint a hogy szenvednek a többi nemze­tiségek. (Nagy zaj. Elnök csenget.) és ép oly szív­vel-lélekkel tartunk a magyarokhoz, mint saját fajunkhoz, mert tudjuk, hogy csak testvériségben élhetünk boldogan. A hogy mi nemzetiségi párt vagyunk, a mint hogy a magyar faj hivatkozik az ő tradiczióira, történetére, ugy hivatkoznak arra a nemzetiségek is. A történelmi fejlődés alap­ján keletkezett a nemzetiségi elv is, annak meg­van a maga kontinuitása és csakis most, a sza­badelvűpárt bukása után keletkezett az a fel­fogás, a mely tagadja a nemzetiségi párt létjogo­sultságát. Ezt eddig a magyar pártok sohasem tették, nem tette még Madarász t. kollégánk pártja sem, a mely igen sokszor viselkedett bará­tilag a nemzetiségi képviselők irányában. A mi szorosan a személyi kérdést illeti, arra nézve azt válaszolom Vázsonyi t. képviselő urnak : legyen nyugodt, nem csatlakozunk a demokrata párthoz. Vázsonyi képviselő ur ugyanis azt akarta tisztázni a közvélemény előtt, hogy hozzánk semmi köze nincsen és ennek beigazolására emiitette fel az aradi esetet. Hát én magam is függetlenségire szavaztam ennél a választásnál. Én ugyanis abból a meggyőződésből indulok ki, hogy ott, a hol még nincs tisztázott helyzet, inkálib elfogadom a létező állajjotokat. Müller Kálmán barátomra szavaztam, mert tudtam, hogy minden korlát és fentartás nélkül hive az általános választói jognak. Külön­ben is akkor még nem tartozott egyik párthoz sem. (Zaj. Ellenmondás a baloldalon.) Mi csak örvendünk annak, ha minden pártba oly emberek jutnak, a kikről tudjuk, hogy az általános szabadság ós egyenlőség elve alapján állanak és tudjuk azt, hogy az életben tényleg mindig ápolták az igazi testvériséget. Ezért szavaztam rá és mert azt akarjuk, hogy a függetlenségi pártban minél több ilyen ember legyen. (Helyeslés a középen.) T. ház ! Megmagyarázom azt is, miért nem mentünk a demokratákhoz. Azért, mert a Vázsonyi t. képviselő ur által, vezetett demokrata párt nem képviseli az igazi demokrácziát. (Zaj.) Elnök (csenget) : Kérem a t. képviselő urat, ne méltóztassék Vázsonyi Vilmos képviselő úrral 5*

Next

/
Thumbnails
Contents