Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-61

vember 22-én, csütörtökön. 61. országos ülés 1906 no iskolai hatóságunknak, a karlóczai iskolai tanácsnak. Ebben nagyon tüzetesen megmondtuk a zombori tanitóképezdének egész történelmi fejlődését, bebizonyítottuk, hogy az, a mi ott történt, száz esztendő óta igy volt. Végül mit mondott a t. miniszter ur? Azt mondta, hogy nem elég, hogy ott a taniótképezdében tudnak magyarul, hogy a magyar nyelvet mint tantárgyat tudják előadni, hanem azt követeli at. miniszter ur, hogy minden növendéknek muszáj minden tantárgyat tudni magyarul előadni. Ez nem lehet, ez lehetetlenség. (Nagy zaj.) Elnök: A t. szónok urat figyelmeztetem, hogy polémiába nem bocsátkozhatik, hanem csak félreértett szavait magyarázhatja meg. (Helyeslés balfelől.) Polit Mihályi Akkor befejezem, és pedig azzal, hogy én nagyon jól vagyok informálva, mig a t. miniszter ur nincs informálva. (Derültség.) Elnök: Az ülést 10 perezre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki szettet Justh Gyula foglalja el.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Ki következik ? Raisz Aladár jegyző: Sághy Gyula ! Sághy Gyula: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk I) A szokásnak, a mely e házban mindig megvolt, hogy a felszólaló képviselő az előtte felszólalt t. képviselőtársának fejtegetéseihez megjegyzéseket fűzzön, én is hódolni akarok, bár sajnálom, hogy épen azok, kikre megjegyzéseim vonatkoznak, nincsenek itt a házban. Hódolok ennek a szokásnak most különösen azért, mert azon szemrehányással szemben, a melylyel Polit t. képviselőtársam bennünket illetett, hogy t. i. kerüljük a nemzetiségi képviselőkkel a társadalmi érintkezést, kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy a képviselő urnak nincsen igaza. Általában a t. képvisslő ur beszédéből nem nyerhettünk tiszta képet, épen ugy, mint a programmjukról sem nyerhetünk, mert igen sok tárgyra terjeszkedett ki kellő összefüggés nélkül és számos ellenmondásba keveredett. (Igaz ! Ugy van!) Ezért röviden csakis azt az álláspontot jelzem, a melyet elfoglalok az u. n. nemzetiségi kérdésben és a melyet — azt hiszem — elfoglal ennek az országnak minden hű fia. Én, t. ház. a magyar közjog, a magyar nemzet történeti fejlődése alapján állva, nem ismerek nemzetiségi politikát, hanem ismerek egyedül és kizárólag nemzeti politikát. (Élénk helyeslés.) A t. képviselő urak felszólalásaikkal ugyan erőszakolhatják a nemzetiségi kérdés felvetését, de azért itt csakis nemzeti politikának van helye. Ha a képviselő urak panaszkodnak azért, hogy mi nem érintkezünk velük eléggé, akkor keressék a hibát önmagukban, keressék abban, hogy elkülönitik magukat a magyar nemzeti társadalomtól az által, hogy külön nemzetiségi pártszervezetet létesítenek és mint külön nemzetiségi párt lépnek fel. KÉPYH. NAPLÓ 1906 —1911. IV. KÖTET. Ilyen testületeket a magyar nemzeti állam mel'ett nem ismerhetek el. (Élénk helyeslés.) Ismerek különböző nyelvű, különböző fajú magyar állampolgárokat és ilyen értelemben vett nemzetiségeket,. . . Hodzsa Milán: Hisz ez ugyanaz! Sághy Gyula: ... de nemzetiségi szervezetet mint testületet, mint státust a státusban el nem ismerek soha. Id. Madarász József: Helytelen volt a nemzetiségi törvény megalkotása. Sághy Gyula : Miért nem hivatkozott a képviselő ur arra az időre, a midőn nem ismertek nálunk nemzetiségi különbséget, a midőn Zrinyi és Frangepán ép olyan magyaroknak érezték magukat, mint a fajra, nyelvre nézve született magyarok s mikor mi büszkék voltunk rájuk és ők büszkék voltak ránk 1 Ha a t. képviselő urak azt akarják, hogy ebben az országban érvényesüljenek, hogy a rokonszenv és testvéri szeretet teljes mértékben kifejlődjék és megerősbödjék közöttünk, akkor vegyenek példát ezekről. Hiszen minden idegen nemzet is elismeri a magyar nemzetnek azt a lovagiasságát, hogy a ki barátsággal közeledik hozzá, azt kebelére öleli. Eitner Zsigmond : Nagyon is sokat tűrünk tőlük ! Sághy Gyula : Higyjék el a t. képviselő urak, hogy saját fajuknak is sokkal jobb szolgálatot tesznek ezzel. Avagy vegyenek példát a horvátokról. Nem mondom, hogy ma már Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországok viszonya teljesen olyan, mint a milyennek én azt óhajtanám mindkettő érdekében ; de abban a perezben, a mint a horvátok közeledtek a magvar nemzeti állameszméhez ; a midőn ők, mint az egységes magyar állam tartományának igaz, hű fiai a magyar állameszméért szintén készek voltak küzdeni és a nemzeti küzdelemben részt venni, láthatták, hogy fejlődésük, autonómiájuk megerősítésére a magyar nemzetben igenis kész támaszt, készséges hatalmas segítőt birnak. (Élénk helyeslés a szélsóbaloldalon.) Hogyan kívánhatják a nemzetiségi képviselők, hogy a magyar állam maga nyújtson az ő szeparatisztikus, elkülönitő, feldaraboló politikájuknak támogatást ? S én nem ismerhetem el a magyarországi szerbek hivatott szószólójának Poüt Mihály képviselőtársamat, mert én arról győződtem meg, hogy az itteni szerbek túlnyomó többségükben nagyon hajlandók a horvátok példáját követni és velünk testvériesülni, a minthogy bennünk is megtalálták a hasonló testvéri érzületet, . . . (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Egy hang (a nemzetiségi képviselők padjain) : Hiszen Horvátország külön ország ! Sághy Gyula : . . . mert láthatják, hogy igy sokkal inkább érhetik el nyelvüknek, irodalmuknak háborítatlan fejlesztését, mert a magyar nemzet féltékenység nélkül nyújtja testvéri jobbját és támogatását, ha azt látja, hogy csak kulturális törekvés vezeti őket; ha azt látjuk, hogy az a bármilyen nyelvű magyar állampolgár a magyar 3