Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-67

67. országos ülés 1906 november 29-én, csütörtökön. 169 Jogos-e tisztelt ház az, a mi a legutóbbi panasz volt, — méltóztatnak a sajtóból ismerni, a miniszter ur a fővároshoz küldötte le szabályszerű vizsgálat végett — hogy midőn szegény munkások százai dolgozni akarnak, üldözik őket, ha munkába állanak, mert sztrájktörőknek minősíttetnek és ebben az esetben szenvednek azok, a kik szivesen dolgoznának, de a szervezet oly erős, — tisztelet a munkásoknak, a kik ezt az erős szervezetet létrehozni tudták — hogy nem képesek vele szembeszállni, ugy hogy most a kormányhoz fordulnak segitségért. Egy hang : A többi meg selyemben jár ! Ugron Gábor: Osztendébe mennek! (Zaj. Elnök csenget.) Szterényi József: Helyes-e, t, ház, az a fellépés, a melyet nap-nap után tapasztalunk, hogy ha a munkaadó egy munkavezetőt el nem bocsát, kimondják a sztrájkot ? Helyes-e, t. ház, a gázgyárnál előfordult az a sztrájkmozgalom, hogy három keresztény-szocziálista munkás volt a többi munkás között és addig, mig azokat el nem bocsátották, munkába nem állottak ? (Igaz ! Ugy van !) Méltóztassék meggyőződve lenni, t. ház, a mint voltam bátor hangsúlyozni, semmiféle erőszakos lépés, retrográd irány a szocziálpolitika terén nincsen. Védelem a visszaélések ellen, (Elénk helyeslés.) védelem kivan lenni az ilyen erőszakos eszközök ellen, védelem abban a tekintetben, hogy a dolgozni akaró munkás a maga becsületes munkájában ne akadályoztassák. (Élénk helyeslés.) Már most a t. képviselő ur szembe állitja a kartellt mint a munkaadók visszaélését a sztrájkkal. Pető Sándor: A tőkéét! A bank nem munkaadó ! Szterényi József ; Ha a kormány a kartelleket védené, ha a kormány a kartellek visszaélései ellen nem akarna ugyanúgy eljárni, mint a terrorisztikus munkások ellen, akkor joggal érhetné a szemrehányás. De a kormány a kartell-kérdéssel ép ugy foglalkozik, mint az előbb emiitett kérdéssel, mert, habár a kartellnél vannak bizonyos esetek, mikor azok iparilag megokoltak, t. i. a termelés kiegyenlítése szempontjából, senki sem fogja tagadni, hogy súlyos visszaélések vannak, és épen engedelmet kérek, hogy idézzem a miniszterelnök urnak ebben a tekintetben mondott szavait, mikor bizonyos jövedelmekről volt szó, a melyek az állam számára értékesittessenek, azokat a jövedelmeket kívánja az állam számára lefoglalni, a melyeket a kartellek élveznek. A kartell-kérdés egyike a legnehezebb kérdéseknek, de ugy a kereskedelemügyi, mint az igazságügyi, kormányok foglalkoznak ezzel a kérdéssel, és ennélfogva ez a kérdés a sztrájk-kérdéssel szemben ilyen vonatkozásban szembe nem állitható. De ha a t. képviselő ur, saját eszmemenetét követve, a sztrájk és a kartell közti párhuzamok tekintetében odaánitja a kartellt, mint a kormány által védett vagy megengedett eszközt, el méltóztatott feledkezni a munkásmozgalmak egy másik formájáról, a mely talán a kartell el abban a vonatkozásban, a melyet a t. képviselő ur említett érKÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. IV. KÖTET. dekes beszédjében, t. i. a kartell kiaknázási módjával, legközelebbi rokonságban áll, méltóztatott feledni a bojkottot. A mit a kartell ebben az irányban szeliden vagy erőszakosan, de minden esetre nem helyesen, elkövet, sokkal fokozottabb mértékben — és itt van a sztrájkmozgalmak legsúlyosabb része — követik el azt a munkások egyes iparvállalatoknak bojkott alá helyezése által és eltiltása által annak, hogy a szervezett munkás egy bizonyos vállalatnál munkába álljon, mert a szakszervezet azt bojkott alá helyezte. (Ugy van!) Hát ugyan miért ? Joga van a munkásnak nem állani munkába valamely vállalathoz, mert a munkaszabaclság ebben a vonatkozásban törvényileg biztosítva van, senki sem kényszerítheti a munkást arra, hogy valamely munkaadónál munkát vállaljon ; de hogy egy szervezet erkölcsi presszió utján, a sajtó utján is megbélyegezzen egyes vállalatokat, ez, azt hiszem, az eljárásnak olyan módja, a melyet tűrni nem lehet. (Élénk helyeslés.) Követve t. képviselőtársam eszmemenetét, — a fekete listáról méltóztatott beszélni — ez igen elitélendő formája a munkások megbélyegzésének s a hol tudomásunkra jutott, hatóságilag szüntettük be. De ezzel szemben áll a másik fekete lista : a bojkott. Széltében az országban — azt hiszem, 54 szervezet van — a szervezetek értesíttetnek arról, hogy X vagy Y gyár vagy műhely bojkott alá van helyezve, szervezett munkás ott munkát nem vállalhat. . . Ugron Gábor : Modern kiátkozás ! Szterényi József: ... ez egy neme — igen helyesen mondja Ugron t. képviselőtársam — a modern kiátkozásnak; ezek az elfajulások azok, a melyek szükségessé teszik a kérdés rendezését, ismétlem., nem abban a formában, melyet a t. képviselő ur nekünk tulajdonit, kivételes törvén}

rnyel, kivételes rendszabályokkal, hanem rendes törvénynyel, a mely kiegyenlíti az ellentéteket, rendes, alkotmányos, modern államban elfogadott rendszabályokkal, a melyek ezeket a kérdéseket törvényes alapon szabályozzák. (Helyeslés.) T. kéjjviselőház! A t. képviselő ur a drágaságot említette, mely a sztrájkkal kapcsolatos. Teljesen igaza van a képviselő urnak abban, hogy lehetetlen az általános drágaságot kizárólag vagy túlnyomó mértékben a sztrájkok rovására irni; az azonban tény, hogy az iparczikkek drágasága tekintetében a sztrájkok hatásának a természetes súlya megvan; a sztrájkoknak a munkabérek emelésére gyakorolt hatása visszahat az iparczikkek áraira, mert hiszen a gyáros, az iparos, eltekintve attól, hogy a sztrájk által ráerőszakolt munkabóremelések hirtelen jővén, előre kötött szerződéseknél azokat nem érvényesítheti, rendes körülmények között az iparos, a gyáros a munkabéremelést igenis áthárítja a fogyasztóra és itt azután ennek természetes következménye az árak megdrágulása. (Ugy van ! Ugy van!) És mit csinál itt a fogyasztók 22