Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-67

67. országos ülés 1906 november 29-én, csütörtökön. 165 a hadsereg összes beszerzéseiben kapja meg a kvótaszerű részesedést, a mi azt jelentené, hogy mig mi szállítunk lovakat és mezőgazdasági ter­mékeket, illetve terményeket, addig az osztrák ipar a hadsereg iparszerű szükségleteit lássa el, vagyis végösszegében a hadsereg összes beszer­zéseiben Magyarország a kvótaszerű részt meg­kapván, ki van elégitve. Ezen állásjsont ellen a magyar kormány a leghatározottabban küzdött; kijelentette, hogy a maga részéről csakis az ij>ari beszerzések rendezéséhez járulhat hozzá olykép, hogy a mi a hadsereg ipari részben szükséglete van, Magyarország a kvótának megfelelőleg minden­kép megkapja. (Élénk helyeslés.) Ezen az alapon jött létre a megállapodás a magyar kormány és a közös hadügyminisztérium között. A megállapodások szó szerinti szövege pedig, a melyekhez később lesz szerencsém néhány észrevételt, illetve felvilágosítást fűzni, a követ­kező. Bocsánatot kérek, hogy kissé hosszadalmas lesz a felolvasásom. (Halljuk ! Halljuk !), de any­nyira fontos az országra, hogy ugy a törvény­hozást, mint az egész ország közvéleményét tájé­koztatnunk kell (olvassa) : A m. kir. kormány között egyrészről és a cs. és kir. közös hadügyminiszter között másrészről, a cs. és kir. közös hadsereg és a cs. és kir. haditen­gerészet ipari czikkekben való szükségletének beszerzése tárgyában a következő megállapodások létesittetnek : 1. A cs. és kir. közös hadsereg és a cs. és kir. haditengerészet összes ipari szükségletei, ideértve a cs. és kir. hadügyminisztérium és annak egyes hivatalai által eszközlendő ipari beszerzéseket, valamint az ágyubeszerzések azon részét is, a mely a magánipar részére esik, a két állam között osztandó fel, azon munkák és czikkek kivételével, a melyek a cs. és kir. közös hadsereg és a cs. és kir. haditengerészet saját üzemeiben kószitett. (Az elnöki széket Rakovszky István foglalja el.) 2. Ezen összszükségletből a minden szám­adási évben Magyarországon a mindenkori kvótá­nak megfelelő rész szerzendő be és pedig minden czikkben külön-külön. Miután azonban egyes ese­tekben, különösen az évi beszerzés tárgyát képező czikkeknél ezen megállapodásnak gyakorlati alkal­mazása nehézségekbe ütközik, a mennyiben ugyanis vagy a szükséglet oly csekély, hogy annak meg­osztása nem czélszerű, vagy szabadalom alatt álló czikkekről van szó, vagy azok Magyarországon elő nem álüttatnak és ennek következtében ma­gyar czégek részéről nem tétetik ajánlat: a magyar iparnak az ugyanazon beszerzési csoporthoz tar­tozó más ipari czikkekben nyújtandó megfelelő kárpótlás. 3. A Magyarországra eső kvóta megállapítá­sánál a fennáÜó vagy ezentúl esetleg létesítendő katonai üzemek által szükségelt nyers- és segéd­anyagok, valamint félgyártmányok azon állam kvótájába számítandó, melyből beszereztettek, ugyanazon elvek szerint, melyek a beszerzésükre általában megállapittatnak. (2. pont.) 4. A csapatok, hatóságok és az üzemekhez nem tartozó katonai intézetek kézi bevásárlásai­nál a kvótaszerű részeltetés abban az értelemben, mint a rendes ipari beszerzéseknél, nem alkal­mazható, minthogy ezek beszerzéseiket nagyob­bára átalány szerűen ós kizárólag saját hatás­körükben eszközük. De a cs. és kir. közös hadügy­miniszter intézkedni fog az iránt, hogy a Magyar­országon állomásozó, illetőleg elhelyezett csapatok és katonai intézetek kézi bevásárlásaikat Magyar­országon a magyar ipar révén eszközöljék. A származásnak a kereskedőknél erre vonat­kozó ellenőrzése a kereskedelemügyi m. kir. mi­niszter feladatát képezi. 5. A magyar iparnak a ráeső kvótaszerű megrendeléseket a cs. és kir. közös hadügyminisz­tériumtól vagy közegeitől közvetlenül és nem mint alvállalkozónak kell kapnia. 6. A magyar iparra eső kvótaszerű rész ki­adásánál a magyar czégek vagy általános, vagy szükebbkörű versenytárgyalás, vagy közvetlen megbízás alapján kapják a cs. ós kir. közös had­sereget és haditengerészetet illető összes meg­rendeléseket. Ha ugyan arra a czikkre az elfogadni kívánt ausztriai ajánlat olcsóbb mint a magyar, azzal az árral megkínálandó a kereskedelemügyi m. kir. miniszter egyidejű értesítése mellett a magyar ajánlattevő. (Élénk helyeslés.) Ha ez az ajánlott egységárat a közölt határidőig nem fogadná el és a kereskedelemügyi m. kir. minisz­ter az ajánlat el nem fogadásához hozzájárul, a beszerzés iránt a közös hadügyminiszter vagy ille­tékes közegei közvetlenül intézkednek. Az ilykép eleső összeg a magyar iparnak a 2. pont értelmében az illető számadási évben czélbaveendő kárpótlásába a lehetőség szerint beszámittatik. 7. A versenytárgyalási hirdetmények és rész­letes pályázati feltételek, valamint a czikkek ter­mészetéhez képest a szállítandó czikkek mintái is, utóbbiak (a minták) azonban csak akkor, ha azok, mint alább rendelkezés történik, valamely buda­pesti katonai intézetnél már nincsenek közszem­lére kitéve, az általános versenytárgyalásoknál mindig megküldendők a kereskedelemügyi m. kir. miniszternek, hogy a magyarországi pályázók azokat megtekinthessék. A szükséghez képest ezeket más hatóságok (kereskedelmi és iparkama­rák stb.) is megkapják. (A korlátolt versenytár­gyalásoknál az egyes czégek közvetlenül fognak felhívatni, a miért is ilyen értesítés szüksége itt nem forog fenn.) A szállításra kiirt czikkek lepecsételt mintáinak azok természetéhez képest — legalább egy, Budapesten lévő katonai intézetnél kell meg­tekintésre rendelkezésre állni. 8. A Magyarországra eső kvóta szerinti részre vonatkozó szállítási szerződésekben ki fog köt­tetni, hogjr a szállítandó czikkek Magyarországon állitandók elő és azok anyagának magyarországi származásúnak kell lennie, a mennyiben az az or-

Next

/
Thumbnails
Contents