Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-67

166 67. országos ülés 1906 november 29-én, csütörtökön. szagban beszerezhető ; továbbá felveendő a szerződésekbe, hogy magyarországi szállítókkal szemben az erre vonatkozó ellenőrzés a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ügykörébe tartozik, (Helyes. lés.) érintetlenül hagyva a es. és kir. hadügyminiszter külön ellenőrzési jogát. Azon esetben, hafa nyersanyagok, segéd-anyagok és félgyártmányok Magyarországon beszerezhetők nem volnának, a szállítók ezek beszerzését első sorban Ausztriában tartoznak eszközölni, feltéve, hogy az osztrák kormánynyal létesítendő megállapodásban a viszonosság e tekintetben Magyarország javára biztosíttatik. 9. A magyar ezégekkel a szállítási szerződések ugy kötendők, hogy a szerződés- és nyugtabélyeg-illetékek a magyar kincstár javára essenek. (Élénk helyeslés.) 10. A több évre szóló szállítások odaítélése előtt a es. és kir. közös hadügyminiszter a kereskedelemügyi m. kir. minisztert értesíteni fogja és törekedni fog, ennek javaslatait lehetőleg érvényesíteni ; különösen áll ez szállítási konzorcziumok összeállítására és az azok közötti részesedés megállapitására nézve. Minden más beszerzésről döntés előtt csak akkor értesíttetik a kereskedelemügyi ni. kir. miniszter, ha a magyar ajánlattévők drágább ajánlatot tettek, mint az elfogadni kívánt osztrák ajánlat. (6. pont.) 11. Megfelelő nyilvántartás létesithetése czéljából: a) a es. és kir. közös hadügyminiszter a több évre szóló szállítási szerződések másolatait mindenkor megküldi a kereskedelemügyi m. kir. miniszternek ; b) az általános vagy korlátolt versenytárgyalások utján történő beszerzésekről a kereskedelemügyi m. kir. miniszter esetről-esetre olyképen értesíttetik, hogy az értesítésben kitüntetve legyen ugy Magyarországnak, mint Ausztriának az illető czíkkekből jutott mennyiségbeli, értékbeli és százalékbeli részesedése, ideértve azokat az eseteket is, midőn a 6. pont szerinti eljárásnál magyarországi szállító nem fogadta el az ajánlott árakat; c) a katonai üzemek kézi bevásárlásaiból évenkint az egyes ügykörök szerinti részletezéssel szerkesztett ugyanily kimutatást fog a cs. és kir. közös hadügyminiszter a kereskedelemügyi m. ldr. miniszter rendelkezésére bocsátani, mig a csajmtok, hatóságok és a haditengerészet és az üzemekhez nem számitható katonai intézetek kézi bevásárlásaiból ily kimutatások nem állíthatók össze. A kézi bevásárlásokra vonatkozó szóban levő kimutatások csak az 1906. évtől kezdve állíthatók össze ; d) az összes beszerzések főeredményeiről évenként a delegáczió elé terjesztett kimutatás két példánya fog a kereskedelemügyi m. kir. miniszternek megküldetni. 12. Oly czélból, hogy a magyar ipar mennél nagyobb mértékben vehessen részt a cs. és kir. közös hadsereg és a cs. és kir. haditengerészet szállitásaiban, illetőleg hogy erre eleve berendezkedhessek, a cs. és kir. közös hadügyminiszter közölni fogja a kereskedelemügyi m. kir. miniszterrel azon jelenleg szükségelt egyes czikkek jegyzékét, a hozzávetőleges teljes mennyiség és ebből Magyarországra eső kvótaszerű rész, valamint az átlagárak megjelölésével, melyek az évenkénti nagyobb beszerzések és az u. n. kézi bevásárlás tárgyát képezik. A mennyiben a beszerzendő czikkekben vagy azok mennyiségeiben lényegesebb változások állanának be, kir. közös hadügyminiszter ezen változásokat a kereskedelemügyi m. kir. miniszterrel esetről-esetre közölni fogja. A cs. és kir. közös hadügyminiszter hasonlóképen idejekorán fogja a kereskedelemügyi m. kir. minisztert értesíteni a külön hiteleken alapuló kilátásban lévő nagyobb megrendelésekről. 13. A cs. és kir. közös hadsereg és a cs. és kir. haditengerészet bőripari szükségleteit illetőleg a cs. és kir. közös hadügyminiszter uj konzorcziális szerződések kötésekor megfontolás alá veendi, hogy a kisipar a rendkívüli szükségleteknél is részeltethető-e a rendes szükségletnek megfelelő százalékos arányban. 14. Mindaddig, a mig. a hajók megrendelésénél, a melyeket a cs. és kir. haditengerészet nem egyes alkatrészenként, hanem mint egész és kész tárgyakat rendel meg és ily hajók Magyarországban azért nem volnának esetleg megrendelhetők, mert a magyar ipar ezeket előállítani még nem képes és ennélfogva a szükséglet kvótaszerű felosztása nem lehetséges, a cs. és kir. haditengerészet vezetősége az erre vonatkozó szállítási szerződések megkötésénél gondoskodni fog arról, hogy a szállítást elnyerő osztrák vállalkozó az illető hajók építéséhez szükséges anyagokat legalább is a kvótaszerű aránynak megfelelően Magyarországból szerezze be.« T. ház ! Ezek azok a megállapodások, melyeket a magyar kormány a hadügyminisztériummal a magyar iparnak kvótaszerű részesedése tekintetében kötött. Minthogy azonban ezen megállapodásoknak két részlete félreértésre adhatna okot. a magyar kormány biztosítékot kívánt arra nézve is a hadügyminisztertől, hogy ez sem fog bekövetkezni. Vonatkozik pedig az egyik része a kempenzáczióra, a másik része pedig a hadi üzemekben, tehát hadügyminiszteri és haditengerészeti gyárakban kifizetett munkabérekre. Ugyanis a tárgyalások során kétely támadt ez iránt és jóllehet a hadügyminiszter képviselője, Krobatin alábornagy, a ki a tárgyalásokat vezette és igazán a legmesszebbmenő előzékenységet, eléggé el nem ismerhető tárgjálagosságot tanúsított Magyarország érdekei iránt, a kinek, núnt a hadügyminiszter urnak általában magatartása lehetővé tette a kérdésnek igazán méltányos és korrekt megoldását . . . Egy hang : Hát a végrehajtás ! Szterényi József: .. . korrektül végre is hajtják, megnyugtatom a t. házat, — mondom, habár kijelentette azt, hogy a kvótaszerű részesedés kom-