Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.
Ülésnapok - 1906-61
10 6i. országos ülés 1906 ne tak állást. Boldogult Tisza Kálmán nagy beszédet is mondott erre vonatkozólag és akkor ellenem és a szélsőbaloldal ellen érvelt, s használt egy frázist, a melynek nagy hatása volt. Ez a frázis az volt: az okkupáczió szükséges volt, szükséges ma is, mert a szláv hidrának a fejét összezúzta. Ez tetszett akkoriban és a magyarság megbarátkozott az okkupáczió gondolatával és tűri most is az okkupácziót a nélkül, hogy tudná, miért teszi azt. Két illúziót teremtett ez az okkupáczió. Az egyiket Budapesten, a másikat Belgrádban. Mikor most tavaszszal a magyar irók és politikusok Belgrádban jártak, ott megbarátkoztak a szerbekkel és csókolóztak is egymással a nagy barátság jeléül. Még a hordárok sem akartak borravalót elfogadni a magyar vendégektől. Belgrádban illúzió volt, hogy Magyarország képes valamit tenni, eszközölni az okkupáczió megszüntetése érdekében, viszont itt Budapesten az az illúzió volt eddig, hogy azt gondolták, hogy meg lehet nyerni a szerbségnek, általában a Balkán félszigetnek a szimpátiáját a nélkül, hogy bármit tegyünk Bosznia evakuaeziója érdekében. Ez a két illúzió eredményezte az orsovai botrányt, a melyet nem tüntetett el a magyar ifjúság fáklyásmenete sem. Kem mondom ezzel, hogy a magyar kormány nem járt el korrektül. A magyar kormánynak igy kellett eljárnia az Ausztriával való viszonynál fogva. Azonban Belgrádban azt hitték, hogy a magyarnak a szerb barátság becsesebb, (Felkiáltások baífelől: Ugy is van!) mint a Becsesei való barátság és egész Bécscsel való viszonyunk. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Hallottuk az igen t. miniszterelnök urnak, a pénzügyi szakembernek gyönyörű szép beszédét, a melynek kíséretében ezen ország költségvetését bemutatta. Oly szépen adta elő azokat a számokat, mint a milyen mesterien adja elő a művész hegedűjén: volt ott arpeggio, volt jűzzicato, volt fiageolet, volt adagio, volt piano és forte. Mint szakember, nagyon jól tud bánni a számokkal; a számok helyesek is, igazak is, sőt azt mondom, hogy a számoknak szubsztrátuma is helyes és igaz. De a mi nem helyes és nem igaz, az a számok applikácziója és a mit nagy mértékben kifogásolnom kell, Magyarországnak összes financziális rendszere. 30 éve annak, hogy egy budget-vita alkalmával bebizonyitottam azt, hogy az állami pénzügyekben ós főképen a költségvetésben a kétszer-kettő nem mindig négy, hanem sokszor zéró. Ezt a tételemet a török íinancziákkal bizonyítottam. Épen akkoriban bukott meg egy török pénzügyminiszter: Defdet basa. KisAzsiában a birkatenyésztés akkor nagyon felvirágzott, a török pénzügyminiszter pedig azt gondolta, hogy ebből a kincstár számára jókora hasznot fog húzni és évről-évre emelte az adót. zmber 2%-ért, csütörtökön. Arra számított, hogy ha egy esztendőben kettőt jövedelmezett, a jövő évben négyet fog jövedelmezni az a birkatenyésztés. Csakhogy az adóemelésnek az lett az eredménye, hogy a kisázsiai lakosság eladta birkáit a mészárosoknak és kivándorolt. Az a véleményem, hogy sok bevételi tétel, mely a költségvetésbe ugy van beállitva, mintha bizonyosra volna vehető, nem fog megbizonyosodni. De a fődolog az, hogy Magyarország nem lesz képes elviselni azon óriási pénzügyi követeléseket, a melyeket Bécsben támasztanak vele szemben. Összefüggésben van ez a paktummal; összefüggésben a létszám emelésének kérdésével, s általában azon viszonyokkal, a melyek között Ausztriával való kapcsolatunk folytán vagyunk. T. ház! A bosnyák okkupáczió a monarchia, Ausztria, vagy inkább a mérvadó bécsi körök keleti politikájának sarkpontja. Kern tudom, hogy ha egyszer Bécsben bizonyos követelésekkel fognak előállani e téren, képes lesz-e Magyarország mindent megadni, pedig kénytelen lesz mindent megszavazni, épen ugy, mint 1878-ban Bosznia és Herczegovina okkupácziója kérdésében és akkor talán az igen t. miniszterelnök u-r lesz azon helyzetben, a melyben Széll Kálmán volt 1878-ban. T. ház! Az állami pénzügyeknek minden államban, minden nemzetnél van bizonyos története, az államoknak vannak bizonyos tradicziói a pénzügyekre nézve. Magyarországnak is megvan a pénzügyekre nézve a maga tradicziója és pedig nemcsak 48 után, a kiegyezés után, hanem még 48 előtt is. Európában az állami pénzügyekre nézve két rendszer van: a franczia és az angol rendszer. Egy hang (balfelöl.): Magyar rendszer! (Zaj.) Polit Mihály: Igaz, hogy nem egészen ugy csinálnak mindent, mint Francziaországban vagy Angliában, hanem csak ahhoz hasonlóan. Németországban kombinálni akarják a két rendszert. Francziaországban a czentralisztikus rendszer dominál, Angolországban jiedig az önkormányzati rendszer. Bámulatos, hogy Erancziországban a forradalom és a sok viszontagság daczára olyan a j3énzügyi adminisztráczió, mint egy jól berendezett óramű. Angolországban nem mondom, hogy rendetlenség van, de mégis ott az önkormányzat nem működik minden baj nélkül és csak G-ladstone az 1854-es és 60-as években csinált bizonyos rendet az angol pénzügyekben, mert Angolországban az u. n. zárszámadás nagyon gyenge. De ott a bizalom a kormányhoz határtalan. Bebizonyult ez akkor, mikor Angliának nagy háborúi voltak Erancziaországgal ós a mikor az angol miniszterek nem kérdeztek a parlamenttől semmit és későbben kiderült, hogy egy csekélység, valami 500 millió font sterling, a mi körülbelül egy milliárd koronát tesz ki, nem volt elszámolva. Ez azért volt lehetséges,
