Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.
Ülésnapok - 1906-65
65. országos ülés 1906 november 27-én, kedden. 123 Elnök: A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Ráth Endre jegyző (olvassa): 2. rovat. Diftéria-szérum eladásából 37.000 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Ráth Endre jegyző (olvassa) : 3. rovat. Betegápolási bevételek 19.796 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Ráth Endre jegyző (olvassa) : 4. rovat. Különféle bevételek 1500 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Ráth Endre jegyző (olvassa) : Országos betegápolási alap. Rendes kiadások. XVII. fejezet, 9. czim. Rendes bevételek. IV. fejezet, 5. czim. Rendkívüli bevételek. III. fejezet. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. Gyermekvédelmi kiadások 5,057.334 korona. Kaufmann Géza ! (Nincs jelen !) Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Ráth Endre jegyző (ohassa) : 2. rovat. Betegápolási költségek 6,839.050 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Ráth Endre jegyző (olvassa): A bizottság az átruházási jogot az 1. és 2. rovat, valamint az országos betegápolási pótadó kulcsának 5%-ra való megállapítása közt megadatni javasolja. Elnök : Méltóztatik az átruházási jogot megadni % (Igen !) Megadatik. Ráth Endre jegyző (olvassa) : Bevétel. Rendes bevételek. 1. rovat. Az országos betegápolási alap létesítésével kivetett 5% pótadókivetéssel kikerekítve 8,333.673 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Ráth Endre jegyző (olvassa) : 2. rovat. Visszatérített gondozási, ápolási és nevelési költségek 1,112.000 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Ráth Endre jegyző (olvassa) : Rendkiviili bevételek. Vármegyéknek, ápolási költségtartozások fedezésére nyújtott kölcsönök visszatérítéséből 25.600 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Ráth Endre jegyző (olvassa) : Magyar királyi csendőrség. Rendes kiadások. XVII. fejezet. 10. czim. Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások VII. fejezet. 6. czim. Beruházások III. fejezet 3. czim. Rendes bevételek IV. fejezet 6. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. Személyi járandóságok 11,268.679 korona. Ballagi Aladár: Méltóztassék megengedni, hogy a 10. és 11. tételhez, t. i. a csendőrség és a fővárosi rendőrség tételéhez, a melyekhez senki sincsen feliratkozva, egyidejűleg szólhassak. Elnök : Méltóztatik hozzájárulni ? (Igen I) Méltóztassék. Baltagi Aladár: T. képviselőház! A nemzetiségi képviselők lapjaikban, vagy mondjuk igy: a nemzetiségiek lapjaikban legújabb időben rendkívül vehemensen támadják a csendőrséget. Annak nyoma van magában a képviselőház üléseiben is, a hol a képviselő urak, különösen a románok, (Közbeszólások : Oláhok !) vagy rumunyok, vagy oláhok, a mint nevezik, — tudjuk, kikről beszélünk — tehát a románok, erősen támadják a csendőrséget és pedig legutóbb a belügyi tárcza általános tárgyalása alkalmával Brediceanu Koriolán a magyar nemzetet tette felelőssé azért, hogy az felállíttatott és hogy tisztán poütikai szolgálatok czéljából szaporittatik. A kik közelebbről ismernek, igen jól tudják, hogy nem akarok semmiféle feleselésbe bocsátkozni a nemzetiségiekkel, hosszasan sem szoktam beszélni, de tisztán ezt a históriai íalsurnot akarom megvilágítani a lehető legrövidebben. (Halljuk ! Halljuk !) annál is inkább, mert kevéssé ismert dolog. A csendőrség, a melyet akként akarnak feltüntetni a nemzetiségiek, mintha valami specziális magyar intézmény volna, sem nem magyar, sem nem osztrák, hanem eredetét tekintve napóleoni intézmény, a melyet 1815-ben ezen a területen, a mely Ausztriát és Magyarországot foglalja magában, legelőször a napóleoni kormány létesített. 1815-ben átvette ez a karabinieri rendszert, a mely kiterjedt Lombardiában és déli Tirolban, az ausztriai kormányzat. Nem zsandarm, hanem karabinieri név alatt, t. i. francziák voltak a zsandarmok, Metternich, a kinek kormányrendszeréhez tartozott voltaképen ez a bráns, sohasem szerette, irtózott tőle, mint napóleoni intézménytől, és tényleg nem fejlesztette. A fejlesztés akkor történt meg, a midőn a nemzetiségiek egy követ fújván az ausztriai elnyomó abszolút hatalommal, a nyakunkra hozták ezt az institucziót. 1849-ben magyar területen, legelőször Kassán állíttatott fel, császári rendelettel az első csendőrezred, a többi 1850-ben szerveztetett. A milánóin kivül, a mely fennállott, egyszerre 15 regiment szerveztetett, melyek közül magyar volt három, t. i. a kassai, a pesti, a nagyváradi ; Erdély számára a nagyszebeni, a nemzetiségek is megkajiiták: fiir die Vojvodina a temesvárit, és összesen az egész összmonarchia kapott 16 regimentet, a nemzetiségiek nagy applauzusa mellett. Kétségtelen, azzal a politikával van kapcsolatban a politikai fogdmeg-rendszer ez alkotása az ausztriai összbirodalomban, a melyet legnagyobb erélylyel a nemzetiségiek támogattak. Ne méltóztassanak tehát a mi nyakunkba varrni, hogy mi találtuk fel a csendőrséget, mert azt először önök h^ták be ez államrendszer gépezetébe. Akkor tényleg tisztán politikai vagy legnagyobb részben politikai intézmény volt, a mit bizonyít az, hogy azon feladatának, a mely a csendőrség legfőbb feladata lenne : a közbiztonság megóvásának 16*
