Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.
Ülésnapok - 1906-65
november 27-én, kedden. 119 65. országos ülés 1906 ellátási díj, a táplálékok sokkal drágábbak nálunk, mint külföldön, de hogy pl. a Lipótmezőn a liusadag sokkal nagyobb, mint Ausztriában és Németországban, sőt azzal a javaslattal tért vissza, hogy ezen változtatni kell, mert az elmebetegek nagy része ágyban fekvő testi beteg és fél adaggal egészségileg is jobban járnak, mintha teljes adagot kapnak. Épen forditott véleményt kaptam tehát, (Derültség.) ugy hogy azt hiszem, t. képviselőtársam itt egy kicsit tévedett. Rákosi Viktor : Hizókurát folytatnak ! Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: Vajda Sándor t. képviselőtársam felhozta, hogy a csendőrséggel szemben keveset költünk a közegészségügyre, de az összeállításnál sokat kihagyott, a mi közegészségügyi, ö csak a 221.000 koronát számolta, a mely egy tételben van, de nem vette a két milliót, a mely az országos betegápolásra vonatkozik. Vajda Sándor: A többletről szóltam. Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: Igen, a többlet. Nem vette a közjótékonysági, a gyermekvédelmi tételeket, pedig igy együttvéve a három milliót megközeliti a többlet a múlt évivel szemben. Azt mondta azután t. képviselőtársam, hogy nem kell a nemzetiségi politikát behozni a közegészségügybe. Eszem ágában sincs. Nincs olyan magyar ember, a kinek eszébe jutna ilyen különbséget tenni. Megnyugtatom a t. képviselő urat, hogy már önzésből sem teszem, mert oláh és tót vidéken lakom és magam sem akarnám a magam vidékén a betegség terjesztését tűrni. (Derültség. Helyeslés és taps.) Kérem a t. képviselőházat, méltóztassék ezt a tételt is elfogadni. (Helyeslés.) Vajda Sándor : T. ház ! Miután a t. belügyminiszter ur kijelentette, hogy az én határozati javaslatomban foglaltakat úgyis keresztül fogja vinni és mivel remélem, hogy e kijelentés arra is vonatkozik, hogy a fizetési minimum abban a summában lesz megállapítva, a mint annak idején Chyzer miniszteri tanácsos ur Ígérte az orvosoknak, visszavonom inditványomat és attól elállók. (Helyeslés.) Elnök : Kivan az előadó ur szólni ? Ha nem, felteszem a kérdést: méltóztatik-e elfogadni a tételt ? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki és az ülést 10 perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Ráth Endre jegyző (olvassa) : 2. rovat. Állami gyógyintézetek 2,134.864 korona. Elnök : A tétéi meg nem támadtatván, megszavaztatik. Ráth Endre jegyző (olvassa): 3. rovat. Bakteriológiai és egészségtani intézet 10.600 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Ráth Endre jegyző (olvassa): 4. rovat. Diftériaszérum-termelőintézet 26.730 korona. Elnök: A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Ráth Endre jegyző (olvassa): 5. rovat. Betegápolási költségek 3,881.000 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Ráth Endre jegyző (olvassa) : 6. rovat. Himlőoltási költségek 158.900 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Ráth Endre jegyző (olvassa) : 7. rovat. Járványok és gümőkór elleni védekezés költségeire 200.000 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Ráth Endre jegyző (olvassa): 8. rovat, A trachoma elfojtására szánt költségek 140.000 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván. megszavaztatik. Ráth Endre jegyző (olvassa) : 9. rovat. Szegény községek jó ivóvizzel való ellátására 50.000 korona. Török Kálmán ! Török Kálmán : T. képviselőház ! A magam részéről is hangsúlyozni kívánom a közegészségügy fontosságát és midőn ezt teszem, abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy Vajda Sándor t. képviselőtársam álláspontjával ebben az egyben legalább találkozunk. Csodálkozom azonban, hogy ő még ebben a kérdésben is, a közegészségügy kérdésében figyelmen kivül hagyja a magasabb állaim szempontokat, a felebaráti szeretetet, a humanizmus kérdését, hogy még e kérdéssel is a nemzetiségi sérelmeket egy pókhálóba szőtte bele és ennek a kapcsán egy képviselőtársam közbeszólására holmi misepénzeket is emlegetett. Hát csak azt vagyok kénytelen röviden megemlíteni, hogy azok, a kik misepénzt adnak és a kik misepénzt kapnak, azok a múltban is, a jelenben is áldoztak a felebaráti szeretet oltárán, áldoztak a közegészségügy előmozdítására, mert hiszen le nem tagadható igazság az, hogy a múltban a humanizmusnak, a felebaráti szeretetnek a legszebb, legmagasztosabb intézményeit elsősorban az egyház alkotta meg. (Ugy van!) Es ha igen t. Vajda Sándor képviselőtársam meg akar erről győződni, nem is küldöm őt messzire, menjen el a közel Esztergom városába, s látni fogja ott, hogy Simor herczegprimás fejedelmi bőkezűséggel alapított egy nagy kórházat, a mely ma is tisztán az ő alapítványából tartatik fenn. (Igaz ! Ugy van !) Ilyen nagy kérdésekben ilyen szűkkörű felfogást érvényesíteni nem is szabad. A közegészségügy egy fontos, egy nagy állami érdek, a mely legfelsőbb fokozataiban a belügyi kormányzat részéről részesül gondoskodásban. S oly feladat ez, a közegészségügy gondozása, hogy a belügyi kormány képviselőjének minden figyelmére és arra méltó, hogy az ő jeles tehetségeit ezen közegészségügy szolgálatára mennél teljesebb mértékben fordítsa ; mert ha az államférfiúi hivatás becsvágya az, hogy a kormányzat élén állva, az államélet szerveit egészséges működésben kívánja az