Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-57

338 57. országos ülés 1906 november 12-én, hétfőn. Lázár Pál : T. képviselőház! Az elhangzott viták során többször sajnálattal konstatáltatott, hogy magyar lobogó még nincs és igy a hajók természetesen a magyar jelleget alig képviselik. Hogy ezek a hajók a külföld előtt legalább valami­képen mutassák, hogy tényleg magyar hajókról van szó, azt hiszem, legszerényebb követelésünk, ha megköveteljük, hogy ezek a hajók magyar hangzású nevekkel láttassanak el. Ha nem is akarom ilyen szigorúan megkötni a hajók elkeresz­telését, azt hiszem, legalább azzal a kikötéssel élhet a ház, hogy a törvényjavaslatba belevegyük, hogy a hajók elkeresztelését a kereskedelemügyi miniszter hozzájárulásától teszi függővé. (Helyes­lés.) Akkor legalább el fogjuk érni azt is, hogy ha mindenkori kereskedelemügyi miniszter nevét nem fogják hamar a hajóra rápingálni, tehát nem lesznek »Hegedüs Sándor«-ok és igy tovább, a mennyiben sokkal helyesebb, ha már ilyen neveket akarnak adni a hajónak, hogy akkor adják, mikor a miniszternek már másik utódja van. De ez természetesen nem a jelenre vonatkozik, hanem a múltra. Én azt hiszem, hogy a magyar jelleg megóvása végett mindenesetre megköve­telhető, hogy a kereskedelemügyi miniszter jóvá­hagyásától tétessék függőbe, hogy micsoda név adassék neki a vízrebocsátás előtt. Javaslom, t. ház, a 27. §-hoz ennek alapján uj pont gyanánt felvenni, hogy (olvassa) : »A hajók neveit csakis a kereskedelemügyi miniszter bele­egyezésével választhatják meg.« T. képviselőház ! A 27. §-hoz még egy másik módositásom is volna. Nevezetesen a 27. §. első pontja alatt meg van ugyan engedve, hogy a kereskedelemügyi miniszter beleegyezésével el lehet a hajókat adni, a kikötés azonban az, hogy az illető tartozik ugyanakkor magyar hajógyárban egy másik hajót rendelni. Gaál András előadó : Előzőleg ! Lázár Pál : Igen, előzetesen be kell jelenteni ; vagy ugyanakkor, a mi különben egyre megy. Hát én meghajlom azon tendenczia előtt, hogy mindenáron fejleszteni akarjuk a magyar ipart. De, t. képviselőház akkor, a mikor csak egy magyar hajógyárról van szó és mikor ez a hajógyár tanújelét nem adhatta annak, hogy képes is nagyobb tengeri hajókat építeni, akkor, azt hiszem, nem volna .talán teljesen méltánj^os az, ha mi feltétlenül kikötnők, hogy ők, ha hajóikat eladták, azt csak magyar hajógyárban pótolhatják. De logika sincs ebben, t. képviselőház. Mert ha először nincsen meg az a kikötés, hogy Magyar­országon tartozik ilyen hajót építtetni, ha azt a hajót, eladta, miért legyen kikötés arra nézve, hogy a helyett a hajó helyett tartozik egyet magyar hajógyárban megrendelni ? Az állam érdeke sin­csen veszélyeztetve ezáltal, mert hiszen hogyha kikötnők, hogy hat éven tul a hajót el szabad adni, ezzel tengeri hajózásunk csak nyerhetne, mert mindig csak modern hajókat kaphatnánk ezek helyett... Az az általános kifejezés, a mely a törvényjavaslatban van, hogy »nagyobb teljesítő képességű hajóval« köteles azt pótolni, szintén nem elégséges, mert az lehet 2—500 vagy 1000 tonnás hajó. Minthogy erre vonatkozólag az az érdekünk, hogy minél nagyobb teljesítő képességű hajóink legyenek, én azt a kikötést tenném, hogy ha a hajót eladja a társaság, tartozik azt egy 500 ton­nával nagyobb teljesítő képesség'í hajóval pótolni. Ez egy eszköz volna arra nézve, hogy ha valakinek érdekében áll. haj óját a külföldre eladni, akkor egy nagyobb teljesítő képesség'! hajót fog beszerezni. Ha pedig esetleg az a hajó Magyarországon készül és azt külföldre adja el: az sem veszteség, mert csak dicsőségünk lenne, hogy egy Magyarországon gyártott hajót egy angol vagy amerikai czég meg­vesz és azontúl magyar jár ezeken a tengeri vona­lakon. Én tehát nem látok veszteséget abban, ha az a kérdéses hajó, akár Magyarországon, akár kül­földön lett gyártva, mint régi hajó eladatik és helyette egy modern nagyobb teljesitőkéjíességä hajót kapnánk. Ez mindenesetre csak nyereség lenne. E szempontból a következő módosítást javaslom a 27. §-hoz (olvassa) : »Az 1. alatti be­kezdés 4. sorában a »ha« és »a« szavak közé szu­rassék be »annak vizrebocsátása óta legalább hat év múlt el« és stb. Továbbá ugyanezen bekezdés 5-ik sorában »az eladás idejében hazai gyárban már« helyett tétessék : »az eladást követő három hónapon belül legalább 500 tonnával nagyobb*, és igy tovább. Ráth Endre jegyző: Kelemen Samu! Kelemen Samu : T. képviselőház! Előttem szólott t. képviselőtársam indítványában bizonyos homályt látok. Nevezetesen az mondatik az általa előterjesztett javaslat szövegében, hogy 500 tonná­val nagyobb hajó, az indokolásban pedig, a melyet méltóztatott előadni t. képviselőtársam, a telje­sítő képességről szól, a mi alatt esetleg a hajó­nak hordképességet is kellene és lehetne érteni, már pedig a hordképesség szerinti tonna és a regisztrált tonna két különböző dolog. Ezért csak a félreértés kikerülése végett óhajtanám, hogy méltóztassék a szövegezésben megjelölni, melyiket érti a képviselő ur. En azt hiszem, hogy a lajst­romozott tonnát méltóztatott érteni. Azért szó­laltam fel tehát e részben, hogy a szövegezésben a megfelelő kitétel foglaljon helyet. (Felkiáltások baljdől: Ki kell javítani !) A magam részéről, méltóztassék megengedni, hogy a 27. szakasz 2. bekezdéséhez ajánljak egy módosítást, abban a reményben, hogy ezt nem fogja hasonló baleset érni, mint előbbi módosításo­mat. (Halljuk I) Nevezetesen a 27. szakasz 2. pontja intézkedik arról, hogy háború vagy mozgósítás esetén a kormány felszólítására a hajóvállalkozók, hajótulajdonosok összes hajóikat megfelelő dij, esetleg kártérítés ellenében a kormány rendelke­zésére bocsátani tartoznak. De mi történik, ha a hajótulajdonos nem találja a neki megajánlott dijat megfelelőnek ? Szükségesnek tartom tehát

Next

/
Thumbnails
Contents