Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-57

334 57. országos ülés 1906 november 12-én, hétfőn. dést, kértem, hogy álljanak fel azok, a kik el­fogadják. Egy hang : Nem hallottuk ! Elnök : Miért nem méltóztatott vigyázni ? Én feltettem a kérdést, Kelemen Samu képviselő ur egymagában kelt fel és igy máskép nem tehettem, minthogy kijelentettem, hogy ez kisebbség. Lázár Pál: Az ellenpróbánál nem állott volna fel senki. Elnök : Bocsánatot kérek, az ellenpróba arra való, ha az elnök nem tudja magát tájékozni. (Helyeslés.) De ha Lázár Pál képviselő ur ül is ebben a székben, és hogy ha csak egy ember kel fel egy javaslat mellett, nem fog ellenpróbát elren­delni. Különben ez a határozat ki van mondva, ezen változtatni nem lehet. A második bekezdésre felteszem a kérdést: méltóztatik-e a második bekezdést a közgazdasági bizottság szövegezése szerint változatlanul elfo­gadni, igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház a második bekezdést változatlanul elfogadja. (Helyeslés.) Az ülést tiz perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Következik a 6. §. Kérem Ráth Endre jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Ráth Endre jegyző (olvassa a 6. §-t). Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 6. §-t a közle­kedésügyi, közgazdasági és pénzügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház a 6. §-t változatlanul el­fogadja. Következik a 7. §. Ráth Endre jegyző (olvassa a 7. §4). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a 7. §-t változatlanul a közlekedésügyi, közgazdasági és jíénzügyi bizott­ság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen I) Ha igen, akkor a 7. §-t elfogadottnak jelentem ki. Következik a 8. §. Ráth Endre jegyző (olvassa a 8. §-t). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a 8. §-t változatlanul a közgazdasági és pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor aztjelfogadottnak jelentem ki. Következik a 9. §. Ráth Endre, jegyző (olvassa a 9. §-t). Gaál András előadó: A 9. §. 2. bekezdése második sorába »ellenőrzés előtt« helyett »ellen­őrzés alatt«; a 2. bekezdés 3. sorában »ha a jára­tok* helyett »ha a járatnak«, az utolsó bekezdés első sorában pedig »törvények« helyett törvény­nek* teendő. Ezeket a módosításokat van sze­rencsém elfogadásra ajánlani. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Fel­teszem a kérdést: méltóztatik-e elfogadni a 9. §-t az előadó ur módosításaival ? (Igen !) Ha igen, akkor a 9. §-t az előadó ur módosításaival elfoga­dottnak jelentem ki. Következik a 10. §. Ráth Endre jegyző (olvassa a 10. §4.) Lázár Pál! Lázár Pál: T. ház ! A 10. §-ban a járat-segély nagyon helyesen kétfélekép van felvéve és kivé­telesen még egy harmadik módozatról is van gon­doskodás. Nevezetesen ezzel az 5—10, kivételesen pedig 20 fillérrel megvan adva a mód a kereske­delemügyi miniszternek, hogy azokat a járatokat, a melyek a közgazdasági czélnak különösen felel­nek meg, bizonyos előnyben részesíthesse. Ha ezt a czélt tartjuk szem előtt, akkor tagadhatatlan, hogy a magyar mezőgazdasági kivitel, mivel Ausztria mind jobban igyekszik bennünket a külföldtől elzárni, kényszerítve van arra, hogy forgalmát a tengeren tuba, Angliába, Hamburgba, valamint a Gibraltáron át irányítsa. Ennek a ten­dencziának jele az is, hogy a beszerzésnél módot nyújtunk olyan hajók segélyezésére, a melyek hűtőberendezéssel vannak ellátva, mert azt akar­juk, hogy ezek a hűtőberendezéssel ellátott hajók a könnyen romló húsfélét Gibraltáron tuh kikö­tőkbe, nevezetesen Angliába stb. vigyék el. Ez az egyik, a másik pedig az, hogy az egész törvény­javaslat azt tendálja, hogy ezeket a kikötőket különös előnyben részesítsük. Ebből azután azt a konzekvencziát kell le­vonni, hogy a 10 fillérnyi járatsegélyt a Gibraltáron túli vonatkozásokra is megadjuk. (Helyeslés a szélső­baloldalon.) Ezért vagyok bátor a következő módo­sításokat előterjeszteni (olvassa) : »Az a) alatti be­kezdés harmadik sorában a »kikötőkből« utáni szöveg helyett tétessék egyszerűen: »telj esitett járatok után tiszta tonnánként és száz tengeri mértföldenként 5 fillért« ; továbbá a b) alatti be­kezdés szövege után tétessék : »a Gibraltári szo­roson tul fekvő európai kikötőkbe vagy kikötők­ből a nem európai kikötőkbe 20 fillér«, ugy hogy ezen kikötők, a melyekre olyan nagy súlyt kell hogy helyezzünk, bevonatnának a 20 filléres járat­segély körébe. Továbbá bárorkodom egy stiláris módosítást ajánlani, t. i. az utolsó bekezdés har­madik sorában »több költségek merülnek« szavak helyébe tétessék: »több költség merük. Bátor­kodom ezen módosítások elfogadását ajánlani. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Elnök : Ki következik szólásra : Ráth Endre jegyző: Ugron Gábor! Ugron Gábor: T, képviselőház ! (Halljuk! Halljuk !) Az előttem szólott t. képviselő urnak azon érvelését, hogy mi a hűtőkészülékekkel fel­szerelt hajókat különösen támogassuk a Gibral­táron túli reláczióban, nem tehetem magamévá, mert mi Amerikával a nyershus és nyerstermények szállítása tekintetében a versenyt nem vehetjük fel. Nemcsak Amerika, hanem Ausztrália is a Gibraltáron tul lévő kikötőkbe az olcsóbb nyers­terményeknek roppant tömegét szállítja ; itt angol

Next

/
Thumbnails
Contents