Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.
Ülésnapok - 1906-56
318 56. országos ülés 1906 november 10-én, szombaton. ben mindjárt a bevezető szavak után mondja (olvassa): »Első feladatunk lesz az állami szükségleteknek fedezése*, — és miatán sjDeczifikálja, hogy miben állanak ezek az állami szükségletek, azonnal igy folytatja: »Ezen az állami élet működésének rendes menetét biztositó feladatokon kivül arra a nagy reformra vállalkoztunk, hogy a demokratikus eszme minden modern követelményeinek érvényesítésével« — tehát a titkosság is beleértendő (Ellenmondás.) — »a képviselőválasztásoknál behozzuk az általános szavazási jogot.« Éljenzés volt akkor. »És ez által a nemzet minden hivatott és arra képesített tényezőjét a politikai jogok gyakorlásának osztályosává kívánjuk tenni.« A kormány programrnjában tehát benfoglaltátik az általános szavazati jog. És mit látunk? A helyett, hogy a programmban felsorolt reformokat rendre vették volna, és ezekkel jöttek volna mindjárt, miután el volt intézve az állami szükségletek kérdése, a helyett, hogy az általános szavazati joggal jöttek volna, most már nyolcz hónap eltelt és még mindig nem tudunk semmit arról a törvényről. Hát olyan nagy munka az ? annyival nehezebb, mint az iparpártolásról, vagy munkások betegsegélyezéséről szóló törvényjavaslatok? (Felkiáltások : Bizony az I) Oly nagy munka és olyanok-e nálunk a viszonyok, hogy nehezebb ily törvényt alkotni, mint pl. a szomszéd Ausztriában, a hol hat héten belül elkészítették a reformot, és pár hónap alatt keresztülvitték ? (Ellenmondás.) Most tárgyalják. Nálunk mivel töltik el az időt ? Hiszen olyan törvények is kerültek elénk, a melyek hasznosságát én is elismerem, de megszavaztuk az iparpártolásról szóló törvényjavaslatot, a melylyel önök sincsenek megelégedve és nem lesz megelégedve az utókor sem. (Ellenmondás. Majd elválik!) Most már megvan szavazva a szabadhajózási törvényjavaslat, a melylyel önök közül is sokan nincsenek megelégedve és nincs megelégedve a szabad hajózási társaság, nincsenek megelégedve az érdekelt felek Fiúméban. (Mozgás.) Most jön a milliméter-törvény, és Isten tudja mi minden még. Pedig akkor nagy reformokról volt szó, általános titkos szavazásról, progresszív adóról stb. Ezek most mind nem léteznek, de a millimétertörvényt meg kell szavazni. (Mozgás.) Ez az alkotmánybiztositék ? Mert alkotmánybiztositékokról is volt szó akkoriban. (Felkiáltások: Lesz is!) És mi történik? Ugy hallom, mert csak hallomás után szólhatok, hogy most ismét kapunk egy kis szünidőt, és aztán a millimétertörvénynyel foglalkozunk. Miért pocsékolják el a törvénykészitők az idejüket ily javaslatok kidolgozásával a helyett, hogy az adatokat gyűjtenék és megcsinálnák az általános titkos és községenkénti szavazásról szóló törvényjavaslatot? (Mozgás). A közvélemény az egész országban elégületlen, nemzetiségi és fajkülönbség nélkül, mert azok a néprétegek, a melyek bizva-biztak a jelen kormányférfiakban akkor, a mikor ellenzékiek voltak, a mikor minden szavukban hittek, elvárják és remélik, hogy mégis ^törvénynyé fog válni az az Ígéret. (Mozgás.) Éjten azért nagyon is szükséges volna, hogy nyilatkozzék a kormány, (Felkiáltások: Már nyilatkozott!) hogy vagy rövid időn belül, vagy 1907 május 19-én, a mikor az egyévi jubileumát fogja megülni kormányzásának, (Mozgás.) várhatjuk-e, hogy bemutatja a törvényjavaslatot a képviselőházban ? Sok mindenfélét lehet olvasni ós hallani, és épen azért nagyon szükséges, hogy a kormány preczize nyilatkozzék, mert a közvéleménj r ben az a hir kapott szárnyra, hogy a t. kormány el akarná sikkasztani az általános szavazati Jogot. (Felkiáltások balfelöl : Ki hirdeti ?) Én nem hiszem ezt, nem hiszem mindenekelőtt azért, mert mikor az általános szavazati jog eszméje nálunk az egész közvéleményt megnyerte, akkor ezen eszme már Európaszerte hódított és miként a múltban nem zárhatta el a nagy közvéleményt a korszakalkotó eszmék elől sem a csendőrszurony, sem a közös vámterület, nem fogja elzárhatni a jövőben sem. Ezek az eszmék ma már oly népszerűek, hogy mindenki foglalkozik velük, átmentek a tömegekbe, a milliókba, és hiába lesz bármilyen cselfogás felülről, a nép szuverén akarata érvényesülni fog. Csakhogy az igazi államférfiúi bölcseség az, hogy a népet jogos követelményeiben akkor elégítsék ki, a mikor kér és vár, s ne kényszerítsék arra, bogy véráldozat árán szerezze meg azt a jogot, melyet az Isten számára rendelt és a mely neki dukál Simonyi-Semadam Sándor: Fenyegetni akar? Vajda Sándor: Mit fenyegessem én önt ? Simonyi-Semadam Sándor: Akkor miért mondta ? Vajda Sándor: Azt hiszem, a kormány is számot vet azokkal a körülményekkel, melyeket Ausztriában látunk. Egy valóban históriai magasságon álló beszédben karakterizálta az osztrák miniszterelnök az ő álláspontját az általános szavazati joggal szemben, a midőn többek között konstatálja, hogy »der Kern des österreichisehen Problems lautet eben: Gleichmässige Teilnahnie der Nationalitäten an der Macht, oder allgemeine Oknmacht!« A mint Ausztriában van, ugy van ez nálunk is. (Ellenmondás.) Ismerem én a közjogi különbségeket, de ugyanazok a nemzetiségi sérelmek és azok a nemzetiségi bajok, a melyek hátráltatták Ausztriát fejlődésében, ugyanezek a bajok rágnak mirajtunk is, a mi hazánkon is. (Igaz! Ugy van! a középen.) Mindaddig, míg a széles néprétegek nemzetiségi, vallás, felekezet és osztálykülönbség nélkül nem lesznek itt képviselve, mindaddig igaz fog maradni az igen t. vallás
