Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-56

316 56. országos ülés 1906 november iO-én, szombaton. nemzet egészének akarata nem nyújt módot arra, hogy ez az országgyűlés többségében mint nemzeti szervben megnyilvánulhasson, vagyis a kérvényekben kifejezett óhajtás mint törvényes intézkedés a megvalósítás reményéhen törvényhozási tárgyalás alá vehető legyen, a kérvényeket jóleső érzéssel tudomásul veszi és irattárba helyezni rendeli.« Ezen bizottsági jelentés azonban a t. ház elé nem kerülhetett, mert az elnöki széket időközben Fabritius foglalta el. Igaz ugyan, hogy a jelen országgyűlésen a függetlenségi és 48-as párt, a mely az önálló magyar hadsereg létesítésének rendületlen hive, többségben van, a többségi hiány miatt tehát nem forog fenn aunak a kényszere, hogy ezen feliratok irattárba helyeztessenek, a bizottság azonban még sem javasolhatja azt, hogy az önálló magyar hadsereg létesítése ezúttal törvényhozási intézkedés tárgyává tótessék. (Felkiáltások: Helyes! Nem helyes!) A jelen országgyűlés a király és a mostam kormányférfiak között létrejött megállapodás alapján áll, a nemzet és a király között létrejött ideiglenes megbékélés, mondjuk fegyverszünet irányítja a kormány programmját, a mint hogy ez máskéjien nem is lehet. A miniszterelnök ur a képviselőház 1906 május 29-én tartott ülésében megtartott programmjában többek között a következőket jelentette ki (olvassa): »Kormányzásra vállalkoztunk, hogy megmentsük az alkotmányt, hogy fentartsuk a jDarlamentárizmust, hogy a törvényeknek és a jognak uralmát és ezáltal a jogfolytonosságot helyreállítsuk, hogy a polgári és egyéni jogok szabadságát biztosítsuk, és ugy a közigazgatás, mint az államélet minden egyes szervét, működését hazafias és meghízható mederbe tereljük. Kormányzásra vállalkoztunk, a mint ezt máskép nem tehettük, az adott törvényes alapon; kormányzásra vállalkoztunk azzal, hogy azokat a nagy nemzeti eszméket, a melyek Magyarország közvéleményét a legutóbbi idő óta uralják, átmeneti működésünk tartama alatt érvényre juttatni nem kívánjuk, de elveinket, politikai meggyőződésünket egész tisztaságában és sértetlenségében fentartjuk.« A nagy nemzeti eszmék közé , tartozik, t. önálló magyar hadsereg kérdése is. De nagy nemzeti eszmét képez az, hogy a király és a nemzet közt állandó, végleges béke létrejöhessen. Erre a megértésre, a végleges békére vonatkozólag a trónbeszéd a következőket mondja (olvassa): »Hálát adunk az isteni gondviselésnek, hogy az áldatlan félreértések eloszlattak, a nemzet szabadon megnyilvánult akaratával egyetértőleg hőn táplált óhajunk ós biztos reményünk, hogy a törvényhozás és az államélet összes tényezőinek alkotmányos és törvényes együttműködése a jövőben mindig zavartalan marad.« Végül kijelenti a trónbeszéd (olvassa): »A nemzet ősi erényeibe vetett bizalmunk azt a reményt kelti bennünk, hogy a mint bennünket szeretett magyar nemzetünk iránt való meleg érzelmek vezetnek, ugy a nemzet is a közte és a király között való teljes egyetértésben keresi a trón fényét, a jövendő biztos haladásának zálogát.« Megvan tehát mindkét részről a jóakarat arra, hogy ez az óhajtott kölcsönös megértés létesülhessen. A miniszterelnök ur a képviselőház 1906 november 3-án tartott ülésében Vázsonyi Vilmos képviselő ur interpelláeziójára adott válaszában a következőket mondja (olvassa) •' »A kormány igenis feladatának tekinti a korona és a nemzet egyetértésének előkészítését. Ez is sarkalatos elve. még pedig talán döntő nagy elve volt mai kormányzati programmunknak. Talán épen ez a czél az, a melyért mi lemondottunk ideiglenesen bizonyos követelésekről és a mely miatt a korona is függőben tartotta elhatározását, hogy ez a nagy egyetértés, mely a sikeres együttműködésnek a jövőre nézve mellőzhetetlen biztosi tékát képezi, előkészíttessék.« T. ház! A nemzet és a király közötti nagy egyetértés megvalósításának, létrejöttének kétségtelenül hatalmas tényezője lesz az, ha a korona fentartott elhatározását mind közelebbközelebb hozza a nagy nemzeti eszmékhez. És mert az előkészítés eme nagy munkájában a nemzeti kormánynak erős támasza lehet a hazafias vármegyék felirataiban megnyilatkozó nemzeti óhaj, azért javasoljuk, hogy a feliratok e czélból pártolókig tétessenek át a kormányhoz. Ez a bizotteág javaslata; méltóztassanak azt elfogadni. (Elénk helyeslés.) Elnök: Ha senki szólni nem kíván, felteszem a kérdést: méltóztatnak-e elfogadni a kérvényi bizottság javaslatát, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ugy azt elfogadottnak jelentem ki. Ezzel, t. ház, a mai ülés napirendje le van tárgyalva. Következnek az interpellácziók. Mielőtt azonban azokra áttérnénk, bátor leszek a következő ülés napjára és napirendjére javaslatot tenni a t. háznak. (Halljuk! Halljuk!) Javaslom, hogy a képviselőház hétfőn, november hó 12-én délelőtt tiz órakor tartson ülést és hogy ezen ülés napirendje a következőkben állapíttassák meg: 1. elnöki előterjesztések és irományok bemutatása, 2. a közönséges bűntettesek kiadatása iránt Görögországgal 1904. évi deczember hó 2l/8-ik naj)ján kötött államszerződés beczikkelyezéséről szóló ma elfogadott törvényjavaslatnak harmadszori olvasása, 3. a tengeri szabadhajózásban foglalkoztatott magyar kereskedelmi hajóknak, valamint a tengeri hajók építésének állami segélyben és kedvezményekben való részesítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása, 4. a mértékekről, ezek használatáról és ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat, s ezzel kapcsolatosan Budapest székesfőváros közönségé-