Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-56

56. országos ülés 1906 november 10-én, szombaton. 307 sággal mint kereskedő gazdasági tényező volna, hanem csupán a saját zsebének a megtömésére és a termelő megkárosítására szolgál. (Igaz ! ügy van!) Én arra kérem a t. házat, ne méltóztassék sem a német, sem az osztrák törvényt alapul venni akkor, a mikor e kérdések felett méltóztatik gondolkozni. Mert a határidőüzlet — mindig ezt a szót használják — magában véve nem rossz. A határidőüzletre szükség van feltétlenül, (ügy van ! Felkiáltások : A fedezés kérdése !) A fedezés kérdése és a fedezetlenség kérdése is egy nagyon nehéz kritérium, arra is rá fogok térni. Határidőüzletre szükségük van a malmoknak, szükségük van a terménykereskedőknek, de szükségük van a gazdáknak is. Ha nekem bármi okból el kell adni a gabonámat előre, mondjuk egy Tisza-féle választáson, a télen az én pénzem elfogyott és én kénytelen vagyok a tavaszszal búzámat eladni, természetesen határidőüzletre előre. Reális üzlettel fogom átszolgáltatni a gabonát és a pénzt meg is kapom érte előre. De megforditva, ha én azt látom, hogy a nagy szárazság folytán a kukoricza-termés rossz és nekem nagy sertéshizlaldám van, kénytelen vagyok előre megkötni az akkori áron októberre a kukoriczát, mert gyanítom, hogy deczemberre a rossz termés folytán drágább lesz. Ez is reális, szükséges határidőüzlet. Azt méltóztatott az elébb mondani, hogy fedezetlen ne legyen. Engedelmet kérek, itt van épen a hiba, mindig azt a kritériumot veszik elő, a melyet nem lehet megfogni, mert ha én eladtam a búzámat máreziusban vagy májusban azzal a tiszta szándékkal, hogy tökéletesen reális üzletet kötök, a búzát szállítani akarom, jöhet a jégverés, a búzámat tönkreteszi az aratás előtt és akkor nincs búzám, fedezetlenné vélik a fedezet az én hozzájárulásom nélkül, kivétetett a kezemből a Buza és a valóságos fedezeti határidőüzletből az én szándékom, tudtom és akaratom nélkül fedezetlen határidőüzlet lett. Most a másik esetet méltóztassék venni. Veszek kukoriczát az őszre azzal a komoly szándékkal, hogy feltétlenül át fogom venni az árut, mert nagyon rossz termésre van kilátás. Véletlenül ugy alakul a helyzet, hogy a nélkülözött eső megjött és a rossz kukoricza — v

^gy az én kukoriczám, mert hiszen saját magamról beszéltem — kiadta a mértéket, a melyre szükségem van. Miért legyek kénytelen a kukoriczát átvenni, azt nem értem. Elég, ha a differencziát kifizetem. Ez is reális üzlet. Hol kezdődik az irrealitás, ez a kérdés, ezt kell megfogni. (Igaz ! Ugy van !) Az irrealitás ott kezdődik, a mikor olyan ember ad el, a kinek nem volt búzája és olyan búzát, amely Buza nem volt, nem is lesz, nem is lehet, és annak az embernek halvány ideája sincs arról, hogy hol volna az a buzakvantum, csak papirt akar átadni, csak játszani akar. (Igaz! Ugy van!) Ez a rosszhiszemű, a játékos natáridoüzlet. Már most kérdés, hol lehet ezt megfogni. Csak ott az árunál. Ott kezdődik a kereskedelemnek az a princzipiális alaptétele, hogy senki sem adhat el olyant, amije nincs, csak kinek van, adhat el, csak azt adhatja, amije van, vagy amennyi normális gondolkozású és tisztességes gazdasági felfogás mellett a belátható termés mennyiségéből remélhető. Itt kell megfogni a határvonalat. Méltóztassék megtalálni annak a módját, hogy a tőzsdén soha se adhasson el senki és semmit más módon, mint oly okmány alapján, a mely igazolja, hogy az okmány mögött akár az áruraktárban, a gabonaraktárban van ennyi és ennyi gabona, akár pedig igazolja azt, hogy N. N. földbirtokosnak ennyi és ennyi bevetett területéből ennyi és ennyi Buza várható. (Helyeslés.) Laehne Hugó : A tipust kell eltörülni! Simonyi-Semadam Sándor: Igen, a tipust kell eltörülni, és akkor e papírokkal lehet operáim. Azt mondják, ez nem üzlet, mert megszűnik a forgathatósága, a tőzsdeszerűsége. Tessék a papírokat ép ugy, mint a váltót kezeim, — a váltót a tőzsdére viszik és tovább adják — és csak ezen valódi értékkel bíró papiros lenne, a mi viszi az üzletet és csak ezzel a papírral lehessen megkötni a határidőüzletet. Teljesen hasonló eljárás van a tőzsdén a váltóforgalomban, mert hiszen a váltókat adják-veszik, van ott váltóforgalom és váltókereskedelem. Milyen váltót lehet elhelyezni és eladni ? Olyat, a melynek van bázisa, a melyről tudják, hogy az aláírója jó, a váltónak van árfolyama és állandó vétel tárgyát képezi és így egészséges üzlet objektuma. Tessék ezt az áruval megcsinálni, tessék megcsinálni az árat valóban képviselő forgalmi papír formáját és a tőzsdére hozni, (Helyeslés.) és akkor ki van zárva, hogy X. Y., ha azt olvasta az újságban, hogy májusban még nem esett egy csepp eső és nem várható a meteorológiai jelentés szerint eső, elmegy délben a tőzsdére és oly kvantum búzát vesz augusztusra vagy szeptemberre, a mennyit fél Magyarország sem tud termelni, és hasonló kvantumot bocsát a piaczra, ha rosszabbodnak az esélyek. Ha ezt megakadályozzuk, megtettünk mindent a mit e tárgyban megtenni lehet. Szép statisztikát állított össze — sajnos, nem a magyar statisztikai hivatal, hanem az osztrák Juraschek, a bécsi statisztikai hivatal főnöke — a Buza árának hullámzásáról. En átnéztem ezt a statisztikát és konstatálom belőle, — sajnos, most nincs a kezemben, mert nem készültem arra, hogy ma beszélek — hogy a Buza ára következetesen júliusig magas, júliusban momentán esik átlagban egy—másfél forinttal, és ez tart november végéig, sőt deczember végéig is. Mit jelent ez, t. ház ? A tényállás az, hogy májusban-júniusban régi Buza már nagyon kevés van, miután addig már felhasználták a malmok a meglevő kvantumot, tehát júniusban a malmokban rendesen nagy buzahiány van. Azonban tudják, hogy a gazdának júniusban fogy el a pénze teljesen, és hogy a gazda minden fizetést kitol szeptemberre :|9*