Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-56

304 56. országos ülés Í906 Kijelentem, hogy a képviselőház a kérvényi bizottság javaslatát elfogadja. Kézdiaimás község az iránt terjesztett be kérvényt, hogy az elhagyottaknak nyilvánított gyermekek menhelybeli tartási költségeit nevezett község helyett az állam viselje. Az előadó urat illeti a szó. MoskovitZ Iván eladó : T. ház ! Kézdiaimás község ezen kivánságának támogatására azt az egyet bátorkodom a t. ház elé terjeszteni, hogy nevezett község jelenleg a kérvény mellékleteinek, közokiratoknak tanúsága szerint 96%-os pótadóval van megterhelve. Magának a kérdésnek teljesíthető voltára nézve iníormácziót igyekeztem szerezni a m. kir. belügyminisztériumban, azonfelül megnéztem a vonatkozó törvényeket is, és ugy találtam, — és velem együtt a bizottság is — hogy az 1901. évi XXI. t.-cz. 4. §-a, valamint az 1903. évi I. számú belügyminiszteri rendelet megadja a lehetőségét annak, hogy a gyermektartási teher az ilyen módfelett szegény községnek válláról állami segélyezés utján levétessék. Ennélfogva ajánlom a kérvényi bizottságnak következő javaslatát elfogadásra : Tekintettel a nevezett községnek pótadóval amúgy is túlterhelt voltára, és arra, hogy a kérvényben mellékelt 7742/1904. sz. alispáni rendelet szerint törvényhatósági segélyre nem lehet kilátása, kiadatik a m. kir. belügyminisztériumnak azzal, hogy a kérelemnek az 1901 : XXI. t.-cz. 4. §. második bekezdésében megszabott kereten belül való teljesitése kívánatosnak látszik. (Helyeslés.) Elnök : Ha senkisem kivan szólani, felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a kérvényi bizottság javaslatát, igen vagy nem 1 (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a ház a kérvényi bizottság javaslatát elfogadja. Következik az ipolysági m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt volt vármegyei pénztári és számvevőségi tisztviselőknek kérvénye. Az előadó urat illeti a szó. MoskovitZ Iván előadó : T. ház ! A nevezett tisztviselők azt kérik, hogy az állami alkalmazottaknak engedélyezett pótlékra vonatkozó 1904. I. t.-cz.-nek hatálya a vármegyénél eltöltött szolgálati idő beszámításával terjesztessék ki reájuk is, olyanképen t. i., hogy ők a pótlékra jogosultak legyenek már akkor is, ha a szükséges négy, illetőleg öt szolgálati évet csak ugy töltötték el, hogy az abban a rangban kikötött időnek kevesebb részét töltötték az államnak, többi részét pedig a vármegyének és törvényhatóságnak szolgálatában. A bizottság ezt a kérést méltányosnak találta ; ugy találta azonban, hogy önönniagában az ipolysági ilynemű tisztviselők kérése nagyfokú méltánytalanság nélkül nem volna teljesíthető; ez csak általános, az összes hasonló helyzetben lévő személyekre kiterjedő reform kapcsán valósitható meg, a mely reformot a bizottság a belügyminiszter urnak költségvetési beszédéből követnovember 10-én, szombaton. keztetve a közel jövőben bekövetkezni reméli. A bizottság indítványa az, hogy pártolólag adassék ki a kérvény a m. kir. minisztériumnak. Kérem annak elfogadását. Elnök : Kíván valaki a kérvényhez szólni 1 (Nem !) Ha senki sem kíván szólni, felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a kérvényi bizottság javaslatát, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a képviselőház a kérvényi bizottság javaslatát elfogadja. Következik 18 vármegyei törvényhatóság kérvénye a fedezetlen gabonahatáridőüzlet betiltása és a tőzsde reformja tárgyában. Az előadó urat illeti a szó. Csizmazia Ferencz előadó : T. ház ! A felsorolt törvényhatóságok a tőzsde reformja, s különösen a fedezetlen gabonahatáridőüzlet betiltása tárgyában kérvényeznek. Ezen kérvények folytatását képezik azon kérvénysorozatnak, a mely Bars-, Arad- és egyéb vármegyék kezdeményezésére indult meg, s a mely sorozatból az 1903. évi országg}'ülés Bereg, Arad és Liptó vármegyék kérvényeit letárgyalta. Nevezett törvényhatóságok kérelme közgazdasági érdekeink megvédésének szükségességében találja indokolását. Tény az, t. ház, — s ebben a tekintetben igen csekély a véleményeltérés, akár a gazdakongresszusokon, akár a tőzsde reformja tárgyában nálunk és a külföldön tartott szakértekezleteken, akár pedig itt a képviselőházban ebben a kérdésben régebben elhangzott nyilatkozatokat méltatjuk figyelemre — hogy a tőzsdének, különösen a fedezetlen határidőüzletnek voltak és vannak kinövései, a melyeket sürgősen, alaposan, de nagy körültekintéssel orvosolni kell. (ügy van !) Közgazdasági életünk e hatalmas faktorának, a tőzsdének bajait szinte egyetértőieg elismerték az agrár- és merkantil-irányzatok hivei egyaránt. Hivatalosan is konstatáltatott, hogy a fedezetlen határidőüzletben egyrészt a járatlanok, másrészt a gyengék kizsarolásával nag3robbniérvű visszaélések történtek és hogy ezek megakadályozását nem elegendő a tőzsdei körök jóakaratára bizni, hanem szigorú törvényhozási intézkedések utján magának az államnak teljes erélylyel, egész tekintélyével és akaratával kell közbelépnie. Ezért a bizottság indittatva érezte magát, miután ez a kérdés már ennyire tisztázódott, hogy a következő javaslatot terjeszsze elő e kérvények ügyében (olvassa) : »Javasolj a a kérvényi bizottság, hogy a kérvények mint teljesen indokoltak pártolólag terjesztessenek elő; egyben utasittassék a kormány, hogy a tőzsde reformja és különösen a fedezetlen gabonahatáridőüzlet rendezése tárgyában mielőbb nyújtson be törvényjavaslatot.« (Általános helyeslés.) Egry Béla jegyző : Simonyi-Semadam Sándor ! Simonyi-Semadam Sándor: T. ház! A kérvények két csoportra oszlanak ; egyik részük kéri az u. n. fedezetlen határidőüzletek eltörlésére vonatkozó intézkedést, a másik pedig a tőzsdereformot. Méltóztassék nagy súlyt fektetni arra,