Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-56

áC. országos ülés 1906 november lO-én, szombaton. 303 hatósági joggal felruházott városok polgármesterei kérik a házadéról szóló 1868 : XXII. t.-oz. revízióját. Az előadó urat illeti a szó. Giesswein Sándor előadó : A szab. kir. városok kérvénye és a törvényhatósági joggal felruházott városok polgármestereinek Győrött tartott gyűléséből ide intézett kérvény azt czélozza, hogy a házadó reformjával kedvezmények nyújtassanak, ugy hogy a vidéki városokban és megyei központokban előnyösebb lakásviszonyok teremtessenek. Nevezetesen hivatkoznak e kérvények arra, hogy a jelenlegi tulmagas házadó és nevezetesen a házbéradó folytán a kereskedelem és kisipar igen sokat szenved. Ebből a szempontból, hogy a vidéki városok nagyobb lendületet nyerhessenek kereskedelmi és ipari szempontból, kérik a házadónak megfelelő reformját. A kérvényi bizottság a kérvényeket a pénzügyminisztériumhoz áttétetni javasolja. Kérem a t. házat, méltóztassék a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni. Elnök : Ha senki sem kivan szólni, felteszem a kérdést: elfogadja-e a t. ház a kérvényi bizottság javaslatát, igen vagy nem 1 (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a képviselőház a kérvényi bizottság javaslatát elfogadja. Arad sz. kir. város a progressziv adórendszer, a földadó leszállítása és a vizszabályozás tárgyában kérvényez. Az előadó urat illeti a szó. Moskovitz Iván előadó: T. ház! A bizottság e tárgyban a következő javaslatot terjeszti elő : »Az eredeti kérvény a pénzügyminiszternek, annak másolata a földművelésügyi miniszternek adatik át.« A bizottságot az késztette arra, hogy ilyen kettős határozatot hozzon, mert maga ezt a kérdést kellő anyag hiányában érdemileg nem birálhatta felül, de ugy találta, hogy mind a két minisztériumnak egyforma mértékű beavatkozása lészen ebben az ügyben. Kérem ennek a javaslatnak elfogadását. Elnök: Kivan valaki a kérvényhez hozzászólni ? (Nem !) Ha senki sem kivan hozzászólni, a vitát bezárom és felteszem a kérdést; elfogadja-e a t. ház a kérvényi bizottság javaslatát, igen vagy nem? (Igen \) Ha igen, akuor kijelentem, hogy a képviselőház a kérvényi bizottság javaslatát elfogadja. Következik most már több vármegyének és városnak kérvénye a vidéki városokban a házadómentességnek 10 évről 20 évre leendő kiterjesztése tárgyában. Az előadó urat illeti a szó. Moskovitz Iván előadó: T. ház! A kérvényi bizottság ugy találta ugyan, hogy a képviselőháznak szivén kell hordoznia azt az ügyet, hogy a vidéki városok gazdasági életét mentől jobban felvirágoztassa, mindazonáltal a városok kérelme oly nagyterjedelmű és oly nagy financziális áldozatot követel meg az államtól, hogy — ugy, mint az előbbi esetben — ezen áldozat elviselhetőségét a bizottság szintén nem volt képes megbirálni. Ennélfogva a bizottság a beadványt közelebbi nyilatkozat nélkül a pénzügyminiszter urnak kéri kiadatni. Elnök : Kivan valaki e tárgyhoz hozzászólni ? (Nem !) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést: elfogadja-e a t. ház a kérvényi bizottság javaslatát, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a képviselőház a kérvényi bizottság javaslatát elfogadja. Eger városának tisztikara tisztviselői fizetésének a vármegyei tisztviselőkéhez hasonló rendezése iránt nyújtott be kérvényt. Hasonló kérést terjesztett elő Pápa, Nyitra és Esztergom városok tisztikara. Az előadó urat illeti a szó. Moskovitz Iván előadó : T. ház ! Eger városának és a hozzácsatlakozott városoknak kérvényei azt tárgyazzák, hogy a városi tisztviselők fizetési viszonyai most, mikor minden hivatásszerű tisztikar anyagi helyzetét rendezni igyekszik a törvényhozás, szintén belevonassanak ebbe a rendezésbe, még pedig bele vonassanak ugyanolyan mértékben és ugyanolyan elvek szerint, mint a minők szerint a vármegyei törvényhatóságok tisztviselőinek helyzetét megjavították. Erre nézve a következőket van szerencsém informáczióul megjegyezni. A rendezett tanácsú városok polgármestereire, és rendőrkapitányaira nézve a kérdés ma már nem aktuális azért, mert az 1886: XX. t.-czikk érvényben lévő 66. §-a amugyis rendeli, hogy ez a két tisztviselői állás hasonlóképen javadalmaztassék, mint a kérdéses vármegye főszolgabírói, illetve szolgabírói állásai. Ennek folytán e két tisztviselőnek fizetése máris rendezve van. Fontosnak és kívánatosnak tartotta azonban a bizottság, hogy a többi városi tisztviselők fizetési viszonyai is mentől hamarább rendeztessenek, annál is inkább, mert a szorosan vett állami szolgálaton kivül sehol sem képez annyira kizárólagos élethivatást a hivatalnokoskodás, mint épen a városok tisztikarában, inig a vármegyei törvényhatóságoknál a tisztviselők nagy részének vannak egyéb megélhetési forrásai és társadalmi pozicziói is. A városok különben a íizetésrendezésen kivül a tisztviselőiknek megfelelő közjogi helyzet biztosítását is kívánták. Mindezek folytán a kérvényi bizottságnak javaslata a következő (olvassa) : »Minthogy mindezek a kérvények szoros kapcsolatban vannak a belügyminisztériumban folyó közigazgatási reformmunkálatokkal és a különböző közjogi helyzetű városok tisztviselőinek fizetési és állásbeli viszonyai gyökeresen csak a városok rendezésével kapcsolatosan szabályozhatók, a kérvények a magyar királyi belügyminisztériumnak adatnak ki azzal, hogy a városi tisztviselők fizetésének az egyéb köztisztviselők javadalmazásával arányos szabályozása kívánatosnak mondatik ki.« (Helyeslés.) Elnök : Kíván valaki e tárgyhoz hozzászólni '? (Nem !) Ha szólni senki sem kivan, felteszem a kérdést : elfogadja-e a t. képviselőház a kérvényi bizottság javaslatát, igen vagy nem? (Igen!)