Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-55

284 5o. országos ülés 1906 november 9-én, pénteken. hattá le forgalmát, bizonyára nem kedvezőtle­nebb a helyzet a magyar kikötővel szemben sem. T. ház ! Ha már felszólalnom kellett ebben a kérdésben, méltóztassék megengedni, hogy a minap egyik legelőkelőbb napilapunkban ebben a kérdésben közölt czikknek arra a kérdésére is reflektáljak, — reflektálnom kell azért, hogy tisz­tába hozzuk a kérdést — hogy a javaslatban valami van, a mi nincs megmondva benne, hogy a javaslat mögött valami rejlik, mi lehet az ? Igen t. képviselőház ! E mögött a javaslat mögött csak egy dolog rejlik : rejlik a kereskedelem­ügyi miniszter urnak az a minden részletében kidolgozott programmja, a melybe a tengeri hajózást be akarja kapcsolni, a melynek szolgála­tába a tengeri hajózást akarja állitani és pedig nemcsak abban az aránylag csekély mértékben, a mint itt van, hanem az annak idején általa előterjesztendő egész sorozatban, melyben a tengeri hajózásnak a magyar közgazdasági élet szolgálatába kell állnia. (Helyeslés.) Rejlik az, hogy Ausztriának van 83 gőzöse, 145.231 tonnával, nekünk pedig van 17 gőzösünk 37.000 tonnával. Rejlik az az intő példa, melyet az osztrák kor­mány bölcs előrelátással a maga közgazdasági viszonyai iránt legújabban a hajózás terén mutat. A legújabb Lloyd-szerződésben méltóztassék figye­lemre méltatni azokat az adatokat. Az osztrák kormány eddig közel 4 millió korona segélyben és két millió Szuez-csatorna illetékben, most kerek összegben hét és fél millió segélyben és két és fél millió Suez-csatorna illetékben, a szabad­hajózást 1906-ban 2,400.000 korona segélyben, az idén 3,800.000 korona segélyben részesitette. Rejlik az, hogy egész sorozata uj hajózási válla­latoknak keletkezik szomszédunkban, az ottani közgazdasági érdekek szolgálatában, a kelet-afrikai, sőt a dalmát járatokra is, a melyeket eddig mi láttunk el, mert a mi vonatkozásaink kedvezőbbek ; rejlik az, hogy Olaszország évenkint kereken 25 mil­liót fordit ma már tengerészetére és a szabadhajó­zást 8 millió koronát meghaladó összeggel segé­lyezi. Francziaország 200 milliót szavazott meg tiz éven át felhasználandólag a maga szabadhajó­zása részére, sőt Románia nemzetközi szerződése­ket köt, német nagy hajósvállalatokat a maga közgazdaságának szolgálatába fogad, szerződéseket létesit velük egyrészt a nagy Levantéba, másrészt a Szuez-csatornán túli országokba és ime Románia ott van, hogy ma már a maga gabonáját, búzáját az angol ráaczra, a belga piaczra viszi, mikor mi még azon tanakodunk, hova fogjuk vinni a magunk gabonáját akkor, ha uj piaczokat kell szerezni. És rejlik abban, hogy Szerbia már a legújabb időben — hiszen ez nyilvános, nem titok — franczia tőke­pénzzel és vállalatokkal szerződést köt, a maga állatainak, a húsának kivitelére . . , Farkasházy Zsigmond : Ennek a külügyi kor­mány az oka. Szterényi József: Nem a külügyi kormányról van szó, hanem Szerbiáról. Mondom, akkor mi itt állunk és csak most akarunk e tekintetben kez­deményezni. Hogy mennyire szükséges ez a kezdeményezés, méltóztassék megengedni, hogy adataim végeze­téül, nem akarom hosszasabban a t. ház türelmét terhelni, (Halljuk! Halljuk I) az egész világ hajó­zását feltüntető néhány érdekes adatot mutassak be, a melyek arra utalnak, hogy mennyire fontos életérdekünk nekünk az, hogy e tekintetben mi is életrevalóságunknak már jelét adjuk és terv­szerűen dolgozzunk. (Helyeslés.) A legutolsó statisztika szerint, itt csujján lajstromozott hajókról van szó, 1905-ben Angliá­nak hajószáma volt 11.411, 17,600.000 tonnával, Észak-Amerikának hajószáma 2988, 2,600.000 tonnával, Németország hajószáma 2027, 3,800.000 tonnával, a kis Svédországnak haiószáma 1558, 856.000 tonnával, Francziaország hajószáma 1508, 1,700.000 tonnával, Oroszország hajószáma 1355, 913.000 tonnával, Olaszország hajószáma, a mely velünk a legújabb időben a keleti viszonylatokban is felveszi a versenyt, 1181, 1,200.000 tonnával, Japán hajószáma 782, kereken egy millió tonnával, Spanyolország hajószáma 579, 722.000 tonnával, Ausztriának hajóparkja 363, 475.000 tonnával, minekünk pedig az összes hajóink száma 104, 147.000 tonnával. Ha, t. ház, ezek az adatok nem bizonyitják azt, hogy a legfőbb ideje itt van annak, hogy ezen a téren komolyan alkossunk, akkor, t. ház, minden indokolás felesleges. Es én azt hiszem, hogy akkor, a midőn a kereskedelemügyi minisz­ter ur ebben az irányban terjeszt elő a háznak javaslatokat, a mikor ezek a szempontok, a hazai közgazdaság érdekeinek szolgálata vezérli a javas­latot, azt állitani róla, hogy az nem veszi tekin­tetbe a hazai viszonyokat és a hazai hajózás érde­kei ellen van, jogosan nem lehet. (Helyeslés.) Ezek alapján, t. ház, méltóztassék megengedni, hogy a törvényjavaslatot a t. háznak elfogadásra ajánljam. (Általános élénk helyeslés.) Elnök : Az ülést 10 perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újra megnyitom. Szólásra ki következik ? Egry Béla jegyző : Gróf Batthyány Tivadar ! Gr. Batthyány Tivadar: T. képviselőház! Nem szándékozom a tárgyalás alatt lévő javaslat egész terjedelmére kiterjeszkedni, nem szándéko­zom ezen törvényjavaslatnak a histórikumát érintem, sem pedig annak számos és igen fontos részleteit taglalni ; nem teszem pedig azért, mert egyrészt az indokolás, a mely ezen törvényjavas­lathoz csatoltatott, másrészt pedig azon felszólá­sok, a melyeket az itteni, valamint a bizottsági tárgyalás során is hallottunk, a különböző állás­pontokat és felfegásokat máris eléggé megvilági­tották. A magam részéről, eltekintve néhány részletkérdéstől, elsősorban és különösen a tör­vényjavaslatnak 5. szakaszában lefektetett elvre kívánok kiterjeszkedni, s kívánok — megvallom

Next

/
Thumbnails
Contents