Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.
Ülésnapok - 1906-55
55. országos ülés 1906 hogy a bizottság Brediceanu Koriolán képviselő választása ellen beadott panaszkérvény folytán, a rendelkezésre álló adatok alapján, a vizsgálatot elrendelte, a vizsgálat vezetésére a maga részéről kijelölte Horváth Gyula képviselő urat. Kérem, méltóztassék ezen jelentést tudomásul venni, Horváth Gyula képviselő úrtól pedig az esküt kivenni. Elnök : A jelentós tudomásul vétetik, Horváth Gyula képviselő ur pedig le fogja tenni az esküt. Kérem Eáth Endre jegyző urat, hogy az eskümintát felolvasni, Horváth Gyula képviselő urat pedig, hogy az esküt letenni szíveskedjék. Ráth Endre jegyző (olvassa az eskümintát. Horváth Gyula leteszi az esküt). Elnök : Bizony Ákos, az igazoló állandó bizottság előadója kivan a háznak jelentést tenni. Bizony Ákos : T. képviselőház ! Van szerencsém jelenteni, hogy az igazolási állandó bizottság megvizsgálta a békéscsabai kerületben 1906. évi október hó 25-én megválasztott Pető Sándor képviselő ur megbízólevelét-s azt, miután ugy tartalmára, mint kiállítására nézve kifogástalannak találta, a házszabályok 12. §-ának a) pontja alá sorozta. Javasolja a bizottság, méltóztassék a házszabályok 108. §-a értelmében, miután a választás óta 30 nap még nem telt el, a panaszlási és kérvényezési jognak fentartásával Pető Sándort feltételesen igazolt képviselőnek kijelenteni. Az idevonatkozó iratokat van szerencsém bemutatni. Elnök: Az igazolási állandó bizottság elnökének jelentése alapján Pető Sándor a 30 nap fentartásával feltételesen igazoltatik. Pető Sándort most már az osztályokba kell besorozni. Minthogy a 4-ik osztályban van legkevesebb tag, javaslom, hogy Pető Sándort a 4-ik osztályba sorozzuk be. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor ezt határozatképen kimondom. Napirend szerint következik a hazai ipar fejlesztéséről szóló törvényjavaslat (írom. 183, 197) harmadszori olvasása. Felkérem Egry Béla jegyző urat, hogy a törvényjavaslatot felolvasni szíveskedjék. Egry Béla jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök : Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a hazai ipar fejlesztéséről szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Elfogadjuk !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház a hazai ipar fejlesztéséről szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadja. E szerint elfogadtatván a törvényjavaslat, javaslom, hogy azt tárgyalás és szives hozzájárulás czéljából tegyük át a főrendiházhoz. (Helyeslés.) Méltóztatnak ehhez hozzájárulni % (Felkiáltások : Igen !) Ha igen, akkor azt határozati erőre emelem. Napirend szerint következik a tengeri szabadhajózásban foglalkoztatott magyar kereskedelmi hajóknak, valamint a tengeri hajók építésének november 9-én, pénteken. 275 állami segélyben és kedvezményekben való részesítéséről szóló törvényjavaslat (írom. 184, 212) tárgyalásának folytatása. Ki következik ? Egry Béla jegyző: Kossuth Ferencz! Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: A t. ház tapasztalhatta, hogy én egy oly szokást igyekeztem eddig meghonosítani a tárgyalásoknál, a mely eltérő attól a szokástól, a melyet elődeim követtek. Én ugyanis a vitát be szoktam vezetni (Élénk helyeslés.) és minden javaslatnál fel szoktam szólalni, nem várva be azt, hogy a vitát bezárják. (Élénk helyeslés.) Teszem ezt egyrészt azért, hogy igy a vitatkozás közvetlenebb legyen, másrészt és főleg azért, hogy alkalmat adjak t. képviselőtársaimnak arra, hogy megjegyzéseimre esetleg megtehessék megjegyzéseiket. (Helyeslés.) Ebből a meggyőződésem szerint helyes elvből indulva ki, szívesen vezettem volna be az előttünk lévő törvényjavaslatra vonatkozólag is tegnap a vitát, de a rövid szünet alatt a villamos társaságok által elbocsátott munkásoknak küldöttségét kellett fogadnom és csak akkor léptein be e terembe, a midőn az előadó ur felszólalásának befejezéséhez ért, és mielőtt helyemig eljuthattam volna, Zanella Richárd t. képviselőtársam fel lett hiva a szólásra. Ezt szükségesnek véltem itt konstatálni azért, nehogy a tegnap történtekből azt a következtetést vonja le bárki is, hogy el szándékozom térni azon szerintem helyes szokástól, a melyet az előbb jeleztem. (Helyeslés.) A törvényjavaslat, a mely előttünk fekszik, egyike azoknak az eszközöknek, melyekkel a magyar közgazdaságnak önállósítását akarjuk előmozdítani. Megjegyzem a legnagyobb határozottsággal, hogy a kilátásba helyezett segélyezés nem a szabadhajózásnak önczélját szándékozik- előmozdítani. (Helyeslés.) Ez a törvényjavaslat tehát nem azt czélozza, a mit Zanella Richárd t. képviselőtársam maga elé tűzött. Magyarországot még nem tartom elég gazdagnak arra, hogy ilyen önczélt magunk elé tűzhessünk, de igenis elég gazdagnak kell lennie Magyarországnak arra, hogy a tengeri hajózást annyiban mozdítsuk elő, a mennyiben ez a magyar közgazdasági önállóság biztosításához hozzájárul. (Helyeslés.) Baloghy Ernő: Erre van szüksége az országnak. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: Ha el akarjuk érni, hogy közgazdaságunk Ausztriától függetlenittessék; ha el akarjuk érni^hogy ne csak egyoldalú behozatali és kiviteli viszonyaink legyenek, mert maga az egyoldalúság, ha túlnyomóan egy országba viszünk ki és egy országból hozunk be terményeket, már függést jelent, akár van felállítva az önálló vámterület, akár nem akár létezik vámvonal, akár nem. (Igaz! ügy van!) Feltétlenül szükséges tehát az, hogy mindent elkövessünk arra nézve, hogy a nagy világutat, a tengerek útját, a mennyire csak lehet, amennyire csak.szerény viszonyaink megengedik, magunk számára biztosítsuk, ugy hogy annak 35*
