Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-54

54. országos ülés 1906 november 8-dn, csütörtökön. 261 örök időkre odafiizzük és odalánczoljuk a legvitá­lisabb érdekek kapcsaival a mindenkori kormány szekeréhez, tekintet nélkül arra, hogy milyen ta­pasztalataink vannak a múltban erre vonatkozólag. Én a magam részéről ilyen fontos jognak gyakor­lását megnyugvással egyedül csak a biróság kezeibe tudnám letenni. Módositást kizárólag azért nem terjesztek elő, mert nincs kilátásom arra, hogy azt a házban elfogadják. A másik szempont, a mely tekintetben azon­ban módositást előterjeszteni bátor vagyok, ugyan­az, a melyet már a 13. §-nál is érvényesítettem, hogy legalább is a visszaélések megítélésének szak­értelme szempontjából itt is fűzzük az illető minisz­terek kizáró határozatának jogát a kereskedelem­ügyi miniszter hozzájárulásához, mert ismét azt kell mondanom, hogy az egyes tárczaminiszterek, a kik kereskedelmi és ipari dolgokkal ex asse és ex professione nem foglalkoznak, nem rendelkez­hetnek azon ismeretek felett, a melyek legalább azt biztosithatnák, hogy ez a jog olyan időben, a midőn az politikai czélokra ki nem használtatik, igazságosan és a kereskedelmi élet követelményei­nek megfelelőleg fog alkalmaztatni. Az egyes tárczaminiszterek jogkörét ez nem csorbitja, mert hiszen abból, hogy nincs kizárva egy vállalkozó a szállításokból, természetesen még nem következik, hogy az illető miniszter legjobb meggyőződése elle­nére egy általa meg nem bizhatónak tartott vállal­kozónak adja ki azt a közszállitást is ; e tekintet­ben a szabad jogköre fenmarad, csak a tárcza­miniszterekre vonatkozólag azon súlyos jog tekin­tetében, hogy örökre, vagy meghatározott időre kizárhassák az illető vállalkozót, ez már a mini­mális megnyugvás, a melyet legalább a szak­értelem kérdésében szerezni kell olyaténkép, hogy a kereskedelemügyi miniszter hozzájárulása meg­kivántassék. Ez irányban vagyok bátor módositást beterjesztem, kérve annak elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: A kereskedelemügyi miniszter ur kivan szólani. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: T. ház ! Azt a módosítványt, a melyet Éber Antal barátom benyújtott, elfogadom. (Helyeslés.) De azon észrevételekhez, a melyeket hangoztatott, nem vagyok képes hozzájárulni. Ebben a 15. §-ban ez van (olvassa) : »A szállításoknál vagy mun­káknál tapasztalt nagyobbmérvü és beigazolt visszaélés esetén a szállitó vagy vállalkozó az illető miniszter által végleg vagy meghatározott időre kizárható és ismétlés esetén kizárandó.« Tehát is­métlés esetén zárandó csak ki. És pedig minek ismétlése esetében 1 Hogy ha a munkáknál ta­pasztalt nagyobbmérvü és beigazolt visszaélés ismétlődik, (ügy van!) Az, hogy ha valaki nem fizeti be a nem járó adóját, vagy hogy ha nemzeti szellemmel van eltöltve, és egy nemzetellenes kor­mány áll a kormányzás élén, az a szállításoknál vagy munkáknál nem képezhet visszaélést, és hogy ha valami zsarnokias módon sújtatnának a vállalkozók valamely következő kormány által, mindig módjukban állana a rendes biróság utján kártérítést és igazságot keresni maguknak ; ez igen természetes dolog. Nagyon veszélyesnek tartanám, hogy ha ilyen kérdésekben közigazgatási Ítéleteket provokálnánk és hogy ha annak lehetőségét nyitva hagynék, hogy mikor ilyen ismétlési esetek is megtörténnek, még akkor se lehessen, sőt ne kelljen véglegesen kizárni a visszaélőket. Mert ha már a legrosszabb eseteket akarjuk szemeink elé idézni, akkor azt az esetet is felidézhetjük, hogy egy nemzetellenes kormány létezése alatt valaki a közszállitásoknál kétszer-háromszor, sőt négyszer is követ el vissza­élést abban a tudatban, hogy ő grata persona annál a kormánynál. Én sokkal jobbnak vélem, ha törvény határozza meg, hogy akkor, ha reczidi­vál egy ilyen szállító, a kormány köteles legyen őt kizárni. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a szavazás. Minthogy maga a szöveg lényegében megtámadva nem lett, első­sorban fel fogom tenni a kérdést arra nézve, hogy a ház elfogadja-e a törvényjavaslat 15. szakaszát, természetesen fentartva külön elhatározási jogát az egyes indítványok felett. Méltóztatnak a kérdés ilyen feltételéhez hozzájárulni '? (Igen!) Akkor felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a 15. sza­kaszt az előterjesztett szövegezés szerint, fen­tartva az egyes módosításokra vonatkozó külön elhatározást, igen vagy nem ? (Igen !) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a képviselőház a 15. szakaszt elfogadja. Már most a 15. szakaszhoz beadta Csizinazia Endre képviselő ur azt a módositást, hogy annak első sorából kihagyassék a következő három szó : »nagyobbmérvű és«. Kérdem a t. házat: elfogadja-e ezt a módositást 1 (Igen!) Kijelentem, hogy a ház ezt a módositást elfogadta. Éber Antal képviselő ur a szakaszhoz azt a módositást adta be, hogy a második sorban »az illető miniszter« szó után tétessék: »a kereskede­lemügyi miniszter hozzájárulása vak. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e ezt a módositást elfogadni, igen vagy nem % (Igen!) Azt hiszem, kijelent­hetem, hogy a ház ezt a módositást elfogadta. Már most az előadó ur a következő módositást javasolja: Az 1. bekezdés 2. sorában e szavak »horvát-szlavonországi autonóm szállításoknál vagy munkáknál a bán által« hagyassanak ki. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e elfogadni ezt a javaslatot, igen vagy nem ? (Igen !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház ezt a javaslatot elfogadja. Az előadó ur végül a 15. szakasz után, mint uj 16. szakaszt egy uj szakaszt hoz javaslatba, a mely a következőkép hangzanék. Kérem annak fe 1 olvasását. Ráth Endre jegyző (olvassa az uj 16 szakaszt). Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a most felolvasott javaslatot elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház a javaslatot elfogadja.

Next

/
Thumbnails
Contents