Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-54

262 5b. országos ülés í'JOb' november 8-án, csütörtökön. Következik a III. fejezet és pedig a 16. szakaszból a most hozott határozathoz képest lett 17. szakasz. Egry Béla jegyző (olvassa a 17. szakaszt). Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve, annálfogva a vitát bezárom. Kérdem a t. házat: elfogadja-e a 16., most már 17. szakaszt változatlanul, a közgazdasági és pénzügyi bizottság szövege szerint, igen vagy nem ? (Elfogadjuk!) A képviselőház a szakaszt változatlanul elfogadja. Következik a 17., illetve 18. szakasz. Kérem Egry Béla jegyző urat, hogy a 17., azaz 18. szakaszt méltóztassék felolvasni. Egry Béla jegyző (olvassa a 17., illetve 18. szakaszt). Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Szavazás előtt az előadó urat illeti a szó. Az előadó ur nem kivan szólni. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 17. szakaszt, most már 18. szakaszt változatlanul elfogadni a közgazdasági és pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház a 17., most már 18. szakaszt változatlanul elfogadja. Következik a 18., illetőleg most már 19. szakasz. Kérem annak felolvasását. Egry Béla jegyző (olvassa a 18., illetve 19. szakaszt) Elnök : Az előadó urat illeti a szó. Nagy Emil előadó : T. ház ! Ezen törvényszakasznál az első bekezdés után kérem a következő pótlást beiktatni: »A 8. szakaszt illetőleg pedig Horvát-Szlavon-Dalmátországokra vonatkozólag a horvát-szlavon-dalmát bán bizatik meg.« Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e magát a szakaszt változatlanul elfogadni; természetesen az előadó ur módositása felett azután fogunk határozni. (Elfogadjuk !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház a 18., illetőleg 19. szakaszt elfogadja. Kérdem most már: méltóztatik-e az előadónak most általa felolvasott módositványát elfogadni, igen vagy nem ? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház az előadó módositványát elfogadja. Ezzel, t. képviselőház, a hazai ipar fejlesztéséről szóló törvényjavaslat általánosságban és részleteiben is letárgyaltatott és elfogadtatott. (Felkiáltások : Éljen az előadó ! Élénk felkiáltások : Éljen Kossuth !) Javaslom a t. háznak, hogy a hazai ipar fejlesztéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasását méltóztassék a legközelebbi ülés napirendjére kitűzni. (Helyeslés.) Méltóztatik ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ezt tehát határozatképen kimondom és az ülést tiz perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom, Következik napirend szerint a tengeri szabadhajózásban foglalkoztatott magyar kereskedelmi hajóknak, valamint a tengeri hajók építésének állami segélyben és kedvezményekben való részesitéséről szóló törvényjavaslat (írom. 184,212) általános tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Gaál András előadó : T. ház ! Az 1893: XXII. és az 1895 : XXXIV. t.-czikkek, a melyek a tengeri szabadhajózásban foglalkoztatott és állami segélyezésben részesitett hajók állami segélyezését szabályozták, a mennyiben azok tiz évre 'ettek megállapítva : lejártak. így ezen a téren jelenleg törvénytelen állapot uralkodik. Ez a körülmény sürgette a kormányt, hogy minél előbb törvényjavaslatot terjeszszen be e tekintetben. A törvényjavaslat az 1893. és 1895. évi idevonatkozó törvények tekintetbevételével készült. Egy lényeges, sarkalatos eltérést azonban tartalmaz. Nevezetesen, mig az emiitett törvények a hajóknak segélyezését semmi feltételhez nem kötötték, addig a jelenlegi törvényjavaslat, tekintettel a-ra, hogy ha a magyar állam segélyez valamit, akkor a magyar állam érdekében az a segélyezett individuum valami szolgálatot is teljesítsen — egy feltételhez kötötte a segély megadását, a mely feltétel sarkalatos pontja e törvényjavaslatnak. Ahhoz a feltételi)ez nevezetesen, hogy a hajók évente legalább egyszer hazai kikötőt érintsenek és ezzel az érintéssel a hazai közgazdaságnak szolgálatot tegyenek legalább is oly mértékben, hogy rakományuknak egyharradát a hazai közgazdaság érdekében szállítsák. (Helyeslés.) A másik különbség a járat-segélyekre vonatkozik. Nevezetesen az eddigi törvénynél öt fillér egységárban lett kilométerenként és tonnánként megáUapitva a járat-segély, mig az uj javaslat e kettő között különbséget teszen. (Halljuk ! Hal'juk!) T. i. nem éretett el az a czél, melyet a régi törvények alkotói ezzel a járat-segélylyel maguk elé tűztek. A járat-segélynek főczélja az volna, hogy messze idegenbe menve hajóink, felkeresve az idegen piaezokat: kereskedelmileg szélesebb látókört létesítsenek s ugy az export, mint az import terén ujabb és ujabb dolgokat teremtsenek. Mint a statisztika mutatja, a mi hajóink tiz év alatt folytonosan csak a Földközi-tengeri hajózásban vettek részt, elannyira, hogy e tiz év alatt segélyezett hajóink közül csak egyetlenegy volt kint a nagy tengeren, azaz Amerikában ezukorrakománynyal. Ugyanezért az uj törvény megkülönbözteti a járat-segélyeket. Nevezetesen az öt fillért meghagyja a Földközi-tengeri, tehát a kis part keretén tul, de a nagy part keretén belül lévő járatokra, azonban tiz fillérben állapítja meg a segélyt a nagy part hajózásokon tul lévő járatokra és mindehhez kivételes esetre fentartotta a miniszternek a diskréczionális jogot arra nézve, hogy a