Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-54

bk. országos ülés Í9(J6 november 8-án, csütörtökön. 253 Elnök : Kérem tehát azokat, a kik e módosítást elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Ennélfogva tehát Mezőfi Vilmos képviselő ur módositása nem fogadtatott el. Következik a 12. §. Kérem Bgry Béla jegyző urat, méltóztassék a 12. §-t felolvasni. Egry Béla jegyző (olvassa a 12. §-t). Elnök : Az előadó urat illeti a szó! Nagy Emil előadó: T. ház! Ezen szakasz második bekezdésének utolsó sorában az 1890. évi I. t.-cz. 81., illetve 89. §-ára történik hivatkozás, Miután már pár üléssel ezelőtt ezt a rendelkezést áttettük az 1. §. c) pontjához, itt ez törlendő lesz. Ezenkívül kérem ezen szakasz utolsó bekezdéséhez hozzátenni azt a kiegészítést, hogy »ozen szakasz rendelkezései Horvát-Szlavon-Dalmátországok autonóm törvényeit a községek szervezetéről nem érintik.« Elnök : Van valakinek észrevétele a 12. §-hoz ? Egry Béla jegyző : Csizmazia Ferencz ! Csizmazia Ferencz : T. ház ! A 12. §. második bekezdésében foglaltak szerint az újonnan létesítendő vagy lényegesen kibővülő gyárak és ipartelepek felmenthetők a törvényhatósági és községi adó, vámdijak és egyéb helyi szolgáltatmányok alól, valamint az összekötő utak és községi közlekedési utak építési, kezelési és fen tartási költségei alól. Nagy és messzemenő kedvezmények azok, melyeket a törvényjavaslat ezen szakasza nyújt a vállalkozó tőkének s attól lehet tartani, hogy az illető vidékeken a felmentések miatt ellenséges indulat, ellenszenv támad az uj iparvállalatok iránt; attól lehet tartani, hogy a helyett, hogy az uj iparvállalatokban a városok és községek lakosai hatalmas tényezőjét látnák jövendő fejlődésüknek, jobb megélhetésüknek, az uj iparvállalatokban és gyárakban ellenséget fognak látni. Nem ok nélkül és nem alap nélkül adok itt kifejezést ezen aggodalmamnak. Ma ugyanis ugy állunk, hogy azok a szegény emberek is kötelesek útadót fizetni pénzben vagy természetben való szolgálattal, a kiknek sem földjük, sem befogni való marhájuk nincs, a kik az utakban semmi kárt sem tesznek, mert hiszen gyalog járnak nehéz munkájuk után. Mindenesetre visszatetsző állapot lesz az, hogy ezek a nagy gyári vállalatok és ipartelepek felmentés utján megszabadulnak a rájuk eső terhektől, megszabadulnak az utak fentartási és kezelési költségeitől, épen azok a gyárak, a melyek nehéz jármüveikkel, rakományaikkal leginkább igénybe veszik s tönkreteszik ezeket az utakat, épen azok az iparvállalatok, a melyek kérvényezni fogják, sürgetni fogják uj utaknak kiépítését, más utaknak pedig jókarba helyezését. Tekintettel azonban arra, hogy lehetnek esetek, a midőn a városok és községek magasabb szempontokból az uj iparvállalatoknak ezeket a nagy áldozatokat is kénytelenek meghozni és kénytelenek ezen adók alól felmentést adni, én a szakaszt elfogadom. Midőn azonban a szakaszt elfogadom, bátor vagyok a kereskedelemügyi miniszter urnak figyelmét felhívni a harmadik bekezdésre, a mely a községek határozatai ellen felebbezésre nyújt alkalmat. Meg vagyok győződve, hogy az egyes községek a viszonyok alapos ismerete alapján, az összes körülmények objektív mérlegelésével fogják a felmentést ezen adók alól megadni, vagy pedig megtagadni. Abban az esetben, midőn a felmentést a községek megadják, mindenesetre lehet még felebbezésnek helye, de azon esetben, a midőn megtagadják a felmentés megadását, épen azért, hogy a községeknek határozatai ilyen módon a felchbezések utján ki ne játszassanak és a törvénynek ezen szakasza semmiféle félremagyarázásra alkalmat ne adjon, bátor vagyok indítványozni, hogy a harmadik bekezdés után tétessék a következő módosítás (olvassa) : törvényhatóságok, városok, községek felmentést megtagadó határozatai ellen felebbezésnek nincs helye.« Bátorkodom kérni a kereskedelemügyi miniszter urat és a t. házat, hogy módosításomhoz hozzájárulni méltóztassék. (Helyeslés.) Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: Van szerencsém kijelenteni, hogy a beterjesztett indítványt elfogadom. (Helyeslés.) Elnök : Ki következik ? Egry Béla jegyző: Éber Antal! Éber Antal : T. ház! A törvényjavaslatnak 12. §-a, a melyre az igen t. előadó ur is utalt, a bizottsági tárgyalások folyamán módosítást szenvedett. Eredetileg t. i. az első szakaszban a miniszternek volt megadva az a jog, hogy ezen vámok, ut- és közut-fentartási költségek alól a felmentést megadja, míg a bizottsági tárgyalás során, az én vélekedésem szerint is igen helyesen, akképen módosíttatott a dolog, hogv ezt a felmentést, mint a mely a községeket a legközvetlenebbül érinti, ne a miniszter, hanem a községek és törvényhatóságok adják meg. Azonban, azt hiszem, hogy az áttételnél bizonyos lapszus történt. A 12. §. első bekezdése ugyanis szól azokról a gyárakról és ipartelepekről, a melyek a jelen törvény rendelkezése alá esnek és a melyek uj vagy olyan iparczikkeket fognak előállítani, a melyeknek nagyobb mértékben való előállítása közgazdasági érdekekből szükséges. A második bekezdés pedig már csak olyan vállalatokról szól, a melyek ezen törvény hatálya alá nem esnek, tehát csak a legki vételesebben lesznek a törvényhatóságok és községek által támogathatók. Nyilvánvaló ebből, hogy azt a jogot, hogy a törvényhatóságok és községek ezen közutfentartási költségek és vámok alól felmentést adjanak, nem azokra az iparvállalatokra vonatkozólag kell megadni, a melyek a jelen törvény hatálya alá nem esnek, hanem azokra, a melyek ezen törvény hatálya alá tartoznak, vagyis az első szakaszból ide áthozott rész nem a második, hanem az első bekezdéséhez lett volna illesztendő. Erre vonatkozólag vagyok bátor indítványozni, hogy ezt a nyilvánvalólag csak tévedésből történt be-