Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-53

53. országos ülés 1906 november 7-én, szerdán 241 lyet Pillér József ellenőr vezetett, összeütközött egy társaskocsival. A kocsik kölcsönösen összerongálódtak. Október 30-án a Váczi-körut és Bankutcza sarkán a 6. sz. villamos kocsi összeütközött a Lusztig Miksa által vezetett teherkocsival. A kocsik kölcsönösen megrongálódtak, Lusztig és a villamoskocsi vezetője könnyebb sérüléseket szenvedtek. Október 31-én a 310. sz. villamosvasúti kocsi este összeütközött az 1359. sz. kétfogatú bérkocsival az Aréna- és Cs5möri-ut sarkán. A kocsik megrongálódtak. November 2-án a 404. sz. villamosvasúti kocsi a Csömöri-ut 6. számú ház előtt este elütötte Kolonics Mihály né napszámosnőt. A Rókus-kórházba vitték. November 5-én a Ferencz József-hid táján a Gellérthegy alatt délelőtt 10 órakor a 424-es számú villamosvasúti kocsi összeütközött Tillik Antalné egyfogatú kocsijával. Az összeütközés folytán ugy Tiiük Antalné, mint a kocsin ülő Morvái Istvánná é.i Novák nevű kocsis a kocsiról leestek. Túlik Antalné sérülése súlyos, lakásán ápolják. Morvainé belehalt. Nováknak nem történt baja. A ló a helyszínén kimúlt. Ugyancsak november 5-én délután 3 órakor a Váczi-körut és Vadászutcza sarkán a 240. számú villamosvasúti kocsi elütötte Bossányi Ferencz napszámost, a kit súlyos sérülésekkel a Rókus-kórházba vittek. Halálos végű baleset történt e hó 5-én a Simó:- és Hungária-ut sarkán is. Menetközben lelépett Kunzl Mártonné s oly szerencsétlenül esett le, hogy agyrázkódás folytán meghalt. T. képviselőház ! Ez nagyjában, mint a főkapitányi hivatal értesített, azoknak a baleseteknek a száma, a melyek a villamos sztrájk miatt az utóbbi időben történtek. Ezenkívül azonban számtalan olyan kisebb sérülés és baleset történt, a melyekről a rendőri sajtóirodát a rendőrség nem is értesítette. Ha a mi villamos vasutainknak közlekedése folytán a közbiztonság Budapesten ennyire őriztetik meg, hogy ezek a repülő guillotine-ok — hogy igy nevezzem őket — már oly rövid idő alatt annyi halálos végű balesetet okoztak, akkor azt hiszem, nem teljesítek felesleges munkát, ha kutatom annak az okát, és ha az okok kutatásában a következő eredményre jutottam. A villamos vasutak baleseteinek úgyszólván a legnagyobb részét — hogy összegezzek — az okozza, hogy a villamos társaságok nem veszik tekintetbe a közönségnek az érdekeit, és a saját érdekeik keresése és haszonlesésük folytán (Igaz ! Ugy van!) nemcsak azt érik el, hogy kevés számú kocsit menesztenek, — ennek ellensúlyozására kell a gyorsabb hajtás — hanem tulcsigázott embereket is alkalmaznak több munkaidőn át .. . MeZŐfi Vilmos: Agyondolgoztatják az embereket ! Hencz Károly:-., kevés fizetéssel, elsanyargatva őket, a kik azután nem is képesek annak az óriási nehéz feladatnak, mely a villamos kocsik vezetésével rájuk hárul, megfelelni. KÉPVH BAPLÓ. 1906—1911. III. KÖTET. Ez általános képe az előfordult balesetek okainak. A jelenleg bekövetkezett balesetek azonban -szoros összefüggésben vannak a villamos vasúti alkalmazottak sztrájkjával, a mennyiben köztudomású, hogy a villamos társaságok elbocsátották az alkalmazottak nagyrészét és — nem akarok senkit gyanúsítani, — de hogy jövedelmüket szaporítsák, uj embereket alkalmaznak, a régi embereket pedig egyszerűen kitiullázzák. (Igaz / Ugy van!) A kevesebb fizetéssel alkalmazott uj emberek e mellett nem is birnak azzal a kvalifikáczióval vagy vizsgával, a mely őket a villamos vasutak vezetésére képesíthetné. Ennek az eredménye az, hogy hozzá neai értő emberek által vezettetvén a villamos kocsik, a közönség élete sincs már biztonságban. Miről volt szó a lezajlott sztrájk alatt? Ezek az agyonsanyargatott, agyongyötört munkások azzal a rendkívüli haszonnal szemben, a melyet ezek a villamos társaságok zsebre vágnak, csak egy morzsányit kértek a maguk nyomorának enyhítésére és ezzel a morzsányi kérelemmel szemben a társaságok oly ridegen zárkóztak el, a cézári gőg és önkény, hogy ugy fejezzem ki magamat, olyan megvetésével néztek le ezekre a szegény alkalmazottakra, a melynek eredménye volt azután nemcsak a sztrájk leverése, hanem annak a sok villamos alkalmazottnak az utezán való lézengése, kik a tél elején a nyomornak néznek elébe elbocsáttatásuk miatt. Mikor ez a sztrájk múlt hó 25-én kiütött, a kik tisztán a lapokat olvasták, azok talán a lapokból nyert informáczió folytán arra a konklúzióra juthattak, hogy hiszen itt az alkalmazottak maguk voltak az okai az ő kizáratásuknak és annak, hogy ebbe a helyzetbe jutottak. Ez nem igy áll. Mert múlt hó 25-én, mikor a villamos sztrájk kiütött, vagy hogy jobban fejezzem ki magamat, mikor a villamos társaság kimondotta a krimicsau-t . . . Lengyel Zoltán: Csak a közúti! Hencz Károly: A közúti nem, erre akarok rátérni. Az egyik társulat a villamos alkalmazottak^elé .blankettákat terjesztett azért, hogy lépjenek ki a vasutas szövetség tagjai közül, a másik társaság pedig, mikor ezek a szegény munkások reggel jelentkeztek, egyszerűen osztályba sorozta őket, az egyik részét munkába bocsátotta, a másik részét pedig arra utasította, hogy jelentkezzék az igazgatóságnál. Tudjuk, hogy mit jelent ez a jelentkezés. Erre következett az, hogy a villamos vasúti alkalmazottak saját igazuk tudatában abbahagyták a munkát, azért is, mert meg voltak róla győződve, hogy az ő szerény kérésük talán meghallgatásra is fog találni, ha az illetékes tényezők közbelépése az igazgatóságnak rideg elzárkózását az ő kéréseik elől esetleg meg tudja törni. Nem igy történt. A villamos alkalmazottak felkérték gr. Batthyány Tivadar barátomat, hogy a kormánynál, az illetékes hatóságoknál és a villamos társaságoknál érdekükben interveniáljon. Gr. 31