Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-52

52. országos ülés 1906 november 5-én, hétfőn. 203 ják, a jelen törvény 1. §-ának első bekezdésében körülírt, már fennálló gyáraknak, illetve ipartelejieknek is megadhassa időlegesen a jelen törvényben biztositott kedvezményeket részben vagy egészben, tekintet nélkül arra, hogy azok előzőleg részesültek-e már az 1881. évi X.LIV.. vagy az 1890. évi XIIL, vagy az 1899. évi XLIX. törvényczikkek alapján ily kedvezményekben ; de ez utóbbi esetben csak oly mértékben, hogy a már élvezett és újonnan engedélyezett kedvezményezés időtartama együttesen 15 évet meg nem haladhat. Elnök : A kereskedelemügyi miniszter ur kivan szólni. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: T. ház ! A módositást nem fogadhatom el. Egy hang (balfelől) : Helyes ! Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: Nem fogadhatom el azért, mert a törvényjavaslat ezen intézkedésének czélja az, hogy bizonyos összes iparágakat megvédelmezhessünk olyan támadások esetén, a melyekre most kiterjeszkednem, sőt ezeket csak jeleznem is nem tanácsos. Mindenki ismeri az országnak helyzetét és mindenki tudja, hogy nincs kizárva, hogy az összes iparágak is megtámadtatásban részesüljenek. Ilyen esetekben kell, hogy valami eszköz maradjon a kormány kezében arra, hogy összes iparágakat együttesen megvédelmezhessen. (Elénk helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólni ? Nagy Emil előadó : Nem kivánok szólni! Éber Antal : Tisztelettel visszavonom indítványomat. (Helyeslés.) Elnök: Miután Éber Antal képviselő ur módosítását visszavonta, felteszem a kérdést : méltóztatnak-e elfogadni az 5. §-t változatlanul, a pénzügyi és közgazdasági bizottság szövegezésében, igen vagy nem ? (Igen í) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház az 5. §-t változatlanul elfogadja a közgazdasági és pénzügyi bizottság szövegezésében. Következik a 6. §. Kérem azt felolvasni. Egry Béla jegyző (olvassa a 6. §-t), Elnök : Szólásra senki sincsen feljegyezve, hogy ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat : méltóztatik-e a (i. szakaszt elfogadni a közgazdasági és pénzügyi bizottság szövegezésében, igen vagy nem ? (Igen !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház a 6. szakaszt változatlanul elfogadja. Következik a 7. §. Egry Béla jegyző (olvassa a 7. §-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. (Halljuk ! Halljuk !) Nagy Emil előadó: T. ház! E szakaszhoz nekem volna némi módosításom. Ugyanis a 7. §. szerint a kormány különböző feltételekhez kötheti ezen kedvezményezések megadását. Ezen feltételeknek részletezése tulaj donképen nem tartoznék ezen törvényjavaslat keretébe, mert ezt a kormány legfeljebb egy szervezeti szabályzattal állapithatná meg, mindazonáltal végtelenül fontos kérdés az, hogy mikor a magyar parlament magyar ipar létesítését és fejlesztését határozza el, akkor egyúttal maga is a legnagyobb mértékben gondoskodjék a felől, hogy ezen áldásos törvényjavaslatnak hasznát főleg a magyar munkások élvezzék. (Helyeslés.) Ezért t. ház, van szerencsém beterjeszteni azt a módositást, hogy az ilyen kedvezményezésért folyamodó vállalatok már a törvény erejénél fogva köteleztessenek arra, hogy munkásaiknak legalább 75 százalékát a magyar munkástörzsből vegyék. Egy hang (balfelől) : A tisztviselőket is ! Nagy Emil előadó : Az is benne van ! Kizárólag magyar munkást alkalmazni nem lehet, miután vannak olyan iparágak, a melyekre kizárólag hazai munkást kapni nem lehet, sőt épen ellenkezőleg, előnyös a közgazdaságra az, ha olyan munkások hozatnak be, a kik az itteni munkásokat bizonyos iránj-okban kitanítják. Ezeket tehát kizárni oktalanság lenne. Ezzel szemben biztosítani kívánnám azt, hogy már a törvény erejénél fogva az illető gyárosok legalább a munkások 75 százalékát a magyar munkások sorából vegyék. Ezt kérem elfogadni. Endrey Gyula: Nagyon helyes, elfogadjuk. Elnök : Kérem a módosítás felolvasását. Benedek János jegyző (olvassa) : »A 7. §. első bekezdésének »a hazai munkások alkalmazására* kitétele helyett tétessék : »a hazai munkások és tisztviselők alkalmazására, a kikre nézve megállapíttatik, hogy legalább 75 százaléknak magyar honosságúnak kell lennie. Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi miniszter, hogy indokolt esetekben e feltételt módosíthassa.* Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: A kormány nevében elfogadom a módositást. Elnök ." Van valaki felírva ? Egry Béla jegyző: Csitáry Béla! Csitáry Béla: T. ház ! Az előadó ur módosításához természetesen szintén hozzájárulok, bátorkodom azonban a 7. §. szövegéhez egy kis módositást benyújtani, a melyet, azt hiszem, fölösleges bővebben indokolni. E helyett, hogy »különös figyelemmel a hazai munkások alkalmazására*, kérném a t. miniszter urat és a t. házat, hogy méltóztassék elfogadni : »különös figyelemmel a hazai munkások, szakerők és irodai személyzet alkalmazására«. Miután munkásokról van szó. Szterényi József: Benne van az előadó módosításában. Csitáry Béla : Benne van ? Akkor módosításom tárgytalan és tisztelettel visszavonom. Ugyancsak a 7. §-hoz nem módositást, de külön bekezdést ajánlok. A módositást, a mint mondtam, visszavonom, mert az előadó ur javaslatával teljesen egyezik. Veres József: Nem egészen. (Mozgás.) Csitáry Béla : Az uj bekezdést volt szerencsém felszólalásomban indokolni, a mennyiben én kívánatosnak tartanám, hogy ezek a kedvezmények bizonyos időre, mondjuk két esztendőre, a hazai 26*