Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-52

202 52. országos ülés 1906 november 5-én, hétfőn. Béla, a kaposvári pénzügyi tisztviselőknek Thaly László és a beszterczei pénzügyi tisztviselőknek Kuales Godofréd képviselők utján beadott kérvényeit fizetésük rendezése végett; a III. országos szőlészeti és borászati kongresszus elnökségének Horváth Gyula képviselő utján beadott kérvényét a boritaladó leszállítása, a bortörvény revíziója és az agrár-szőlőkölcsönök ügyében ; a csákvári tanítói körnek és a székesfővárosi birósági szolgáknak Horváth Gyula képviselő utján beadott kérvényeit fizetési viszonyaik rendezése tárgyában; Kézdivásárhely város tanácsának Báth Endre képviselő utján beadott kérvényét a községi törvény módositása végett; végül a székely nép 1906 szeptember hó 16-án Kézdivásárhelyt tartott népgyülésének Nagy György képviselő utján beadott kérvényét a tagositási törvényeknek a székely viszonyokhoz való alkalmazása iránt. Javaslom, hogy mindezen kérvények adassanak ki tárgyalás és jelentéstétel végett a kérvényi bizottságnak. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor ezt határozatként kimondom. Az 1905 január 26-án Kőrösbányán országgyűlési képviselővé megválasztott Dámján Vazul választásának érvényessége a képviselőházhoz intézett panaszszal támadtatott meg. Az ezen panaszban foglaltak elbirálására hivatott biráló-bizottság ez ügyben vizsgálatot rendelt el és annak foganatosítására a ház Barabás Béla képviselőt küldte ki, a kinek a vizsgálatról szóló jelentése a házszabályok 94. §-a értelmében a ház elnöke utján a képviselőháznak lett volna beterjesztendő. A jelentés azonban a közbejött események folytán a háznak bemutatható nem volt és az iratokat az illető biráló-bizottságnak a további eljárás és az ügy befejezése végett nem lehetett kiadni, a minek következtében a biráló-bizottság sem a panasz tárgyában, sem az érdekelt felek költségei tekintetében határozatot nem hozhatott. Minthogy azonban e panasz az országgyűlés feloszlatása folytán tárgytalanná vált és a vizsgálati költségek a biztosítékul letett 3000 koronát teljesen felemésztették, a képviselőháznak a mostani országgyűlésen ez év május 29-én hozott határozata folytán az iratok a képviselőház irattárába helyeztettek el. Most Daniján Vazul képviselő ur beadott kérvényében arra kéri a képviselőházat, hogy a fentebb ismertetett panasz következtében felmerült költségeinek megállapítása és miként leendő érvényesítése tekintetében határozni méltóztassék. Tekintettel arra, hogy egy hasonló ügyben beadott kérvényre nézve a képviselőház f.. é, Julius hó 16-án ugy határozott, hogy az javaslattétel végett az igazságügyi bizottsághoz utasittassék, indítványozom, hogy e kérvény is ne a kérvényi, hanem az igazságügyi bizottságnak adassék ki tárgyalás és jelentéstétel végett, (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor azt határozaterőre emelem. Méltóztatik tudni, t. ház, hogy a mai ülés végén 1 órakor az összeférhetlenségi ítélő-bizottság 12 rendes és 3 póttagjának kisorsolása fog megtörténni Bernáth István képvsielő összeférhetlenségi ügyében. A midőn erre figyelmeztetem a képviselőházat, egyszersmind javaslom, hogy erre való tekintettel mai tanácskozásunkat már háromnegyed egy órakor szakítsuk félbe. Méltóztatnak ezen javaslathoz hozzájárulni ? (Igen!) Akkor ezt határozaterőre emelem. Napirend szerint következik a hazai ipar fejlesztéséről szóló törvényjavaslat (írom. 183, 197) tárgyalásának folytatása és pedig az 5. §. Egry Béla jegyző (olvassa az 5. §-t). Elnök: Az első szó az előadó urat illeti. Kivan az előadó ur szólni ? Nagy Emil előadó: Nem kívánok szólni. Elnök : Az előadó ur nem kíván szólni. Egry Béla jegyző: Éber Antal! Éber Antal : T. ház ! A törvényjavaslat legutóbbi 4, §-ának letárgyalása alkalmával az igen t. előadó ur indítványára ehhez a 4. §-hoz elfogadtatott egy olyan pótlás, a mely szerint az esetben, ha az 1899. évi törvény értelmében már kedvezményt élvezett újonnan felállított vállalatok ezen törvény alapján ujabb kedvezményekben részesülnek, — a minthogy ezen törvény alapján részesülhetnek — abban az esetben a kedvezményezés időtartama, együttesen a régi és az uj kedvezmény, 15 évi időtartamot meg nem haladhat. Ez igen helyes intézkedés volt. Különben is már a ház bölcseségével szankczionálta ezt a módosítást. Már most ez az 5. §., a melyet most tárgyalunk, felhatalmazást ad a miniszter urnak arra, hogy már meglévő ipartelepeknek is újból megadhassa ezen törvény alapján a kedvezményeket, megadhassa pedig még abban az esetben is, hogy ha az 1899. évi törvény alapján már kedvezményekben részesültek. Én a magam részéről teljes mértékben hozzájárulok ahhoz, hogy ez a rendelkezés elfogadtassék. Azonban azt hiszem, hogy a szükséges óvatosságból és azon eszme kifejezése végett, a mely az előadó ur javaslatára a 4. §-nál már érvényesült, szükséges, hogy ezen 5. §-nál is kifejeztessék az, hogy a mennyiben már fennálló iparvállalatok, melyek az 1899. évi törvény értelmében kedvezményekben részesültek, ezen ujabb törvény alapján részesittetnek kedvezményekben, a kedvezményezés együttes időtartama 15 évet meg nem haladhat. Ennélfogva bátor vagyok azt a módosítást előterjeszteni, hogy ez az első bekezdés a következőkép pótoltassék ki (olvassa): »Eelhatalmaztatik a kereskedelemügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértve kivételesen oly esetekben, midőn azt fontos közgazdasági érdekek kíván-