Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-51

51. országos ülés Í906 november 3-án, szombaton. 177 denkinek joga van hazaárulónak, gazembernek bélyegezni mindenkit, a ki a darabont-kormány alatt a nemzet, a haza ellen mert cselekedni. (Ugy van ! balfelől. Az elnök csenget.) En tehát tisztelettel kérem ennek az indokolásnak a kiha­gyását. Elnök : Kérem a t. képviselő urat, méltóz­tassék parlamentáris kifejezéseket használni. A »gazember« nem oly kifejezés, melylyel a parla­mentben élni lehetne. Nagy György : De igaz. Sajnálom, hogy vannak gazemberek, kikről csak ezt lehet mondani. Azután az előadó ur javaslata szerint Sümegi jóhiszeműsége is enyhitő körülménynek veendő. Szerintem itt jóhiszeműségről azért nem lehet szó, mert neki egyenesen kötelessége volt azzal a Mérő Jánossal szemben azokat a kifejezéseket használni és én csak azt sajnálom, hogy tovább nem ment, hogy abból a gyűlési teremből ki nem pofozta azt az embert, a kivel én egy levegőt sem szívnék együtt. Tisztelettel inditványozom, hogy a javaslat ilyen indokolás mellett fogadtassék el. Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Kálosi József előadó: T. képviselőház! Az előttem szóló t. képviselőtársam vagy nem volt benn, mialatt szólottam, vagy nem kellő figye­lemmel hallgatta szavaimat. Szó sincs itt arról, hogy enyhítő körülmény vagy nem enyhitő körül­mény ; ez nem is tartozik a házhoz ; ezt mér­legelni a bíróság feladata lenne. (Ugy van !) Itt az vétetett tekintetbe, hogy mivel köztudomású tényeknek felének meg azok a kifejezések, az ebből levont következtetések, még ha helyteleneknek volnának is tekintendők, büntetlenek volnának. (Helyeslés.) Elnök : Kivan még valaki szólni ? Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést : elfogadja-e a ház a mentelmi bizottság jelentését, hogy Sümegi Vil­mos képviselő urnak mentelmi joga ebben az ügy­ben ne függesztessék fel, igen vagy nem ? (Igen !) A képviselőház elhatározta, hogy Sümegi Vilmos képviselő urnak mentelmi jogát ebben az ügyben fel nem függeszti. (Helyeslés.) Következik % Kálosi József előadó : Becsületsértés és rágal­mazás vétségével panaszolt Hebrony József ország­gyűlési képviselő mentelmi ügye. (Trom. 202) Hebrony József időközben megválasztott or­szággyűlési képviselő még 1905 május 30-án az iratoknál fekvő panasz szerint Tóth János refor­mátus lelkész, nagybarczai lakos ellen a miskolczi kir. járásbíróságnál becsületsértés vétsége miatt feljelentést tett. Az ez ügyben megtartott tárgya­láson Tóth János viszonvádat emelt Hebrony József ellen becsületsértés és rágalmazás vétsége miatt, a melyet szerinte az által követett el, hogy a Hebrony Jánosné felperesnek a bánhorváti szőlőtelepi szövetkezet elleni rendes perében meg­tartott jegyzőkönyvi tárgyalás során őt becsüle­tében sértő nyilatkozatokat tett, azonkívül a KÉPVH. KAPLÓ. 1906 1911. ni. KÖTET. bánhorváti szőlőtelepi szövetkezetnek Miskolczon 1905. évi május hó 29-én megtartott közgyűlése alkalmával őt mint szövetkezeti elnököt többek jelenlétében hűtlen vagyonkezeléssel vádolta, to­vábbá azt állította róla, hogy a szövetkezet pénzén beszerzett fának egy részét a saját czéljaira hasz­nálta fel és végre, hogy a szövetkezet pénzén fogadott napszámosokat saját magánmunkáinak elvégzésére használta. A kir. járásbíróság 1905. évi november 13-án kihirdetett ítéletével Hebrony Józsefet az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól fel­mentette. Ezen ítélet ellen a panaszos felebbezés­sel élt. A kassai kir. főügyész 1906. évi augusztus 17-én 3893/f. ü. 1906. szám alatt kelt felterjeszté­sében a bűnvádi eljárás folytathatása végett neve­zett országgyűlési képviselő mentelmi jogának fel­függesztését kéri. Minthogy a folterjesztés erre illetékes hatóság­tól érkezett és minthogy zaklatás esete nem látszik fenforogni: a mentelmi bizottság azt javasolja, hogy Hebrony József országgyűlési képviselő men­telmi joga ez ügyben függesztessék fel. Elnök : Szólásra senki sincsen felírva. Kíván valaki szólni ? Szólásra senki sem jelentkezett, tehát a vitát bezárom. Felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a men­telmi bizottság jelentését, hogy Hebrony József országgyűlési kéj)viselő mentelmi joga ebben az esetben függesztessék fel ? (Igen!) Kimondom tehát a határozatot, hogy a képviselőház a men­telmi bizottság javaslatát elfogadja és Hebrony József országgyűlési képviselőnek mentelmi jogát ebben az esetben felfüggeszti. Következik ? Kálosi József előadó : A mentelmi bizottság jelentése hivatalból üldözendő rágalmazás vétsé­gével vádolt Hebrony József országgyűlési kép­viselő mentelmi ügyében. (írom. 203) A dédesi választókerületben 1903. év deczem­ber hó 9. napján Hebrony Józseffel szemben orsz. képviselővé választatott gr. Serényi Béla megbízó­levelének érvénj^essége kérvénynyel támadtatott meg. A kir. Curia 1904 április 8-án 19. cur. bír. számú határozatával ez ügyben bizonyítást ren­delt el, melynek foganatosításával a kassai kir. ítélőtábla elnöke dr. Spóner Gyula kir. ítélőtáblai birót bízta meg. A vizsgálat foganatosítása során Hebrony József, a kisebbségben maradt párt je­löltje 1904 augusztus 11-én Szilvás községben, a hol akkor a vizsgálati eljárás folytattatott, dr. Spóner Gyula kir. ítélőtáblai biró ellen ennek saját kezéhez fegyelmi panaszt nyújtott be, mely­ben a vizsgálat foganatosításánál tanúsított tör­vénytelen eljárás címén ellene a fegyelmi eljárás megindítását kérte. A m. kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsa 1905 január 28-án 23. fegy. 1905. sz. határozatával Hebrony József panasza tárgyá­ban a fegyelmi eljárás megindítását indokoltan mellőzte. A történtek után a m. kir. igazságügyminiszter 1905 márczius 30-án 8442. I. M./1905. III. sz. 23

Next

/
Thumbnails
Contents