Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-50

50. országos ülés 1906 október 25-én, csütörtökön. 171 jelenteni, Hogy igenis, erős meggyőződésem, a melyben a két t. képviselő ur megerősített, hogy ők azért nem fogadják el ezt a javaslatot, mert a magyar állam nemzeti kiépítését gazdasági alapon nem kivánják. (Ugy van! Ugy van! Taps balfe'ől.) Elnök: A kereskedelemügyi miniszter ur kivan szólni. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: T. képviselőház ! Nagyon röviden óhajtom csak a kormány nevében kijelenteni, hogy Maniu képviselő ur javaslatát nem fogadom el. Ép oly rövidséggel állítom még azt, hogy nem áll az, mint ha ez a javaslat a kisipar megsemmisítését ezélozná. Ez állításomat, azt hiszem, nem szükséges bizonyítanom. Továbbá azt állitom, hogy nem áll az, mint ha szubvenczionálással csak üvegházi ipart lehetne teremteni, minthogy azon számadatok, a melyeket Szterényi képviselő ur előadott, bebizonyítják, hogy igenis, már rég is meglehetős nagyarányú ipart fejlesztettünk ki. (Helyeslés.) Várady Károly jegyző: Issekutz Győző ! Issekutz Győző: T. ház ! A javaslat 4. §-át elfogadom, a Maniu képviselő ur által beadott módositványhoz azonban nem járulok hozzá, egyebektől eltekintve már azért sem, mert ezt állítólag egy nemzetiségi képviselő adta be. Nemzetiségi képviselő a magyar képviselőháznak tagja nem lehet, (ügy van! jobb felől. Zaj a középen.) Ha a t. képviselő ur egy kis történelmi visszapillantást vetne ennek a nemzetnek múltjára, akkor rájönne, hogy a midőn az 1868-ik évi XLIV. t.-czikket megalkották, az nem volt semmi egyéb, mint a régi egységes magyar nemzet jogainak kiterjesztése, a nem nemes — mert régente csak a nemesek képezték a nemzetet — magyar honpolgárokra is. A nemzetiségi egyenjogúsításnak a feltétele volt mint az 1868 : XLIV. t.-czikk bekezdése világosan megmondja, — »hogy az egységes oszthatatlan magyar nemzetet képezzék együttesen*, a törvény bevezetése már igy szól: Vlád Aurél : Feltételes törvény nincs ! (Zaj.) Issekutz Győző: »Minthogy Magyarország összes polgárai az alkotmány alapelvei szerint is politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az oszthatatlan egységes magyar nemzetet... .« Vlád Aurél : Igen, de az nem feltétel ! (Zaj.) Issekutz Győző: Hogyne volna! Itt a törvényben van világosan megállapítva, hogy ez a feltétel. (Ugy van! Zaj. Elnök csenget.) Én utóvégre a képviselő uraknak felolvastam a törvényt, de nem tudom a törvényre az urakat meg is tanítani. Higyjék el a képviselő urak, hogy távol maradnak czéljuktól, a mit elérni akarnak akkor, ha akár itt a házban, akár künn, társadalmi tagozatokat és nemzetiségi törekvéseket hirdetnek és terjesztenek az egységes nemzeti állammal, annak egységes czéljaival szemben. Higyjék el, t. képviselő urak, sokkal szebb lett volna és sokkal inkább megalapították volna a bizalmat az önök által vallott, de a jelen állásfoglalásukkal legkevésbbé bizonyított hazafiságuk iránt, ha a magyar ipar pártolására vonatkozólag nem azon kifogást emelik, hogy ez a magyar nemzeti erőnek megerősödését képezi ; ha a magyar nemzeti erő megerősödésével .-zeniben nem állították volna fel a saját külön erőgyüjtési törekvéseiket, hanem ha a magyar nemzeti állam kiépítésében, a magyar nemzeti erőnek kifejlődésében és kidomboritásában keresnék és találnák fel az önök erejének istápolását is. Higyjék el, sem a politikai, sem a társadalmi tagozatokra vonatkozó törekvéseik nem fogják az egységes magyar nemzetnek fentartó erejét megtörni, hanem az ily törekvések önöket még inkább el fogják távolítani attól, hogy beleilleszkedjenek a magyar állam nagy missziójának felismerésébe és abba a hivatásba, melyet ha követnek, igenis, hazafias kötelességet teljesítenek : de a melylyel szemben, ha akadályul akarnak szolgálni, ideigóráig feltartóztathatják talán ezt a nemzetet nagy czéljainak elérésében, de higyjék el, miként ezer év viszontagságát kibírta ez a nemzet, ugy önöknek portyázásaival is meg fog küzdeni és az akadályokat el fogja hárítani. A javaslatot elfogadom. (Elénk helyeslés a jobb- és baloldalon.) Elnök : Szólásra van még valaki feljegyezve. ? Hodzsa Milán : Félreértett szavaim helyreigazítása czimén kérek szót. Elnök: Szavai értelmének helyreigazítására tehát a szót megadom. Hodzsa Milán : Egész röviden csak arra vagyok bátor egy néhány megjegyzést tenni, a mit a kereskedelemügyi államtitkár ur itt kifejtett. Konstatálni kívánom azt, hogy ebben a gazdasági vitában az első nemzetiségi párti szónok a nemzetiségi kérdésről egyáltalában említést nem tett, nem tett pedig említést abban a tudatban, mert ezt a gazdasági törvényjavaslatot nem is annyira politikai, mint inkább gazdasági szempontból kívánta elbírálni. Az első, a ki ebben a vitában a nemzetiségi szempontot belevitte, épen a kereskedelemügyi államtitkár volt. {Mozgás.) Régen tudott dolog, hogy ezeknek a magyar nemzeti szempontoknak és a hazafiságnak hangoztatása ott, a hol arra szükség nincs, másra nem jó, mint arra, a mit Mocsáry Lajos mondott . . . Markos Gyula: Most már tudjuk! (Zaj a baloldalon és a középen.) Hodzsa Milán: Ha önöknek Mocsáry sem elég hazafi, akkor igazán nem tudom, hogy ki az ! Mondom, sokszor a hazafiságra való hivatkozás csak olyan, mint a szövet, melylyel a népszerűséget foltozzák. Csak azt akarom megjegyezni, hogy arra, hogy Szterényi József ilyen módon keresse a népszerűséget, épen Szterényi József államtitkár urnak nincs szüksége, mert ő a munka embere, mert ő munkában töltötte el eddig is életét, és ezért neki a népszerűségnek ilyen módon való keresésére nincs szüksége. (Zaj a baloldalon és a középen.) 22*