Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.
Ülésnapok - 1906-42
i2. országos ülés 1906 október ÍO-én, szerdán. 9 Azt mondja Lengyel Zoltán t. képviselőtársam 1906 augusztus 14-én a »Nap«-ban irt czikkében : ». . . magánál az államvasutak pénztáránál jóval több, mint egy millió koronát fizetnek ki számukra, költségvetésből és zárszámadásokból egyszerűen elsikkasztva. A különböző malaczlopó köpenyegekkel együtt pedig két millió koronánál magasabb az az összeg, a mit a jelenlegi kormány hirlapi szubvencziókra kiad.« Soka ennek a közleménynek egy sorát sem czáfolták meg. Máshelyt meg Lengyel Zoltán kemény kedvében igy kiált fel: »Csak a pausálék emelkednek toronymagasságra s mi, mint a besózott halak a bordóban, büdösödünk egymásra, várva azt az élelmes kalmárt, a ki újra áruba bocsát mindnyájunkat.* Gróf Serényi Béla volt kereskedelmi államtitkártól hallottam, hogy az államvasutak budgetje körülbelül évi 400.000 K-val volt megterhelve hirdetések czimén az újságok javára. Ezek a hirdetések természetesen jórészt csak pictus masculus, csak czim az adakozásra. Az 1904-ik évi zárszámadások a m. kir. államvasutaknál természetesen egy fillért sem számolnak el az újságok javára, csak a »hivatali és irodai szükségletek« czimén történt kiadásokként tüntetnek ki: 2,601.000 K-át ugy általánosságban. Más egyebekről a zárszámadás annyira részletes, hogy teszem Károly Mátyásné özvegy utkaparóné férje 22 évi szolgálata után járó 128 K. évi nyugdija is külön van kitüntetve. A vasúti menetrendek hirdetése például egészen meddő dolog; 'megvannak plakátokon, vasúti közlönyökben, útmutatókban mindenütt és a nagyközönség bizony nem azért utazik, mert a menetrendet hirdetik a lapok, hisz nincs ingyenjegye, de utazik, mert dolga van vagy kedve tartja. (Helyeslés.) A Serényi ideje óta a tételek még jót emelkedtek. A szabadjegyek és más apróságok akkor sem voltak beleértve. Van oly lap, a melynek 24 szabadjegye is van, ugy mondják. (Egy hang balról : 40 is van néhol!) Sok érdekes adatot azért nem mondhatok el, mivel hallgatás terhe alatt közölték velem. Szavam pedig mindig megtartom. Az indiszkréczióm csak odáig mehet, mint például Serényinéi, a ki semmit ki nem kötött, de lehet, nem képzelte, hogy országos érdekből bár, a parlamentben fogok reá hivatkozni. T. képviselőház! Bevallom bűnöm, rövid idő előtt még fogalmam sem volt arról, mi az a pausálérendszer, akadhat t. képviselőtársaim között hozzám hasonló naiv ember más is ; szolgálok tehát egy kis élethű képpel, illusztráczió kedvéért. Az adatok az »Egyetértés« czimü lap feltétlen hiteles dátumai az 1895-ik évből. Csávolszky Lajos volt laptulajdonos, szerkesztő és országgyűlési képviselő bizonyára nem fogja azokat meghazudtolhatni. KÍPVH. NAPLÓ. 1906 — 1911. III. KÖTEI. Adott az »Egyetértés«-nek 1895-ben pausáléképen: A Magyar Ipar- és Kereskedelmi bank évi 1200 frtot, (Felkiáltások balfelől: Tisza.') Hollandi életbiztosítási részvénytársaság 300 frtot, Phőnix biztositó társaság 300 frtot, Adria biztositó társaság 500 frtot, Anker biztositó társaság 120 frtot, Nemzeti baleset-biztositó társaság 200 frtot, Hazai első takarékpénztár 600 frtot, Pesti magyar kereskedelmi bank 1200 frtot, Salgótarjáni kőszénbánya részvénytársaság 500 frtat, M. kir. államvasutak 4500 frtot, Közúti vaspálya részvénytársaság 800 frtot, New-York biztositó társaság ] 200, Gresham 600, Dunagőzhajózási részvénytársaság 1200, Adria tengerhajózási részvénytársaság 800, Mutual biztositó társaság 600, Első magyar általános biztositó társaság 800, Magyar-franczia biztositó-társaság 300, Trieszti általános biztositó társaság 580, Légszeszgyár 1200, Villamos városi vaspálya 600 frtot, Fonciére biztositó-társaság 250 frtot, Déli vaspálya 500 frtot, Budapesti takarékpénztár 300, Hazai bank részvénytársaság 500, Magyar villamossági részvénytársaság 600, Budapesti bankegyesület 600, Magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság 600, Osztálysorsjáték 2000. Leszámitolóbank 700, Agrárbank 800, Jelzáloghitelbank 500 forintot. Ezek csak a nagyobb tételek, mert vannak kisebbek is, — »Kleine Fische, gute Fischer (Derültség.) 1895 óta a pausálék összege természetesen csak felfelé szállott a lapoknál. Ez életkérdés náluk. Mindig tisztelet a kivételeknek. önkéntelenül az a kérdés jön az ember ajkára, vájjon kibirja-e az ország azokat a nehéz terheket, melyeket a hatalmas sajtóóriás ilyformán a közéletre kivet. (Ugy van !) Másrészt vájjon gyakorolhatják-e ezek a lapok a kellő nyilvános ellenőrzés kritikáját a közintézetek felett, ha mindeniktől le vannak pausálézva. (Élénk helyeslés.) A közgazdasági rovat ilyformán inkább csak megrendelt statisztikája, nem kritikája is a bankoknak és vállalatoknak. (Egy hang jobbfelől : Reklám !) Végre pedig kit szolgálnak vájjon ezek a pénzzel, vagy ha jobban tetszik, pausáléval duggatott újságok, a közügyet-e, a melynek felszentelt papjai, vagy talán más érdekeket ? (Elénk helyeslés.) De haladjunk csak még tovább szaporán a tények mezején. Pénzintézetek, vállalatok hirdetéseiket busásan kénytelenek megfizetni, a nagy pausálék a lapok kezét is szépen lekötik. Hatalmas, világhirü és mintaszerű intézetünk, a Ganz-gyár részvénytársaság pl. évenként nem egészen 100.000 K-át, de 90.000 K-án mindig felül fizet hirlapi költségekre. (Mozgás.) Egy megbizható magáninformáció közli velem e számokat. Bécsben a bankok a pausálékat,7ugy % látszik nem adogatják. A Länder-bank kormányzója, Montecucculi gr. nemrég emiitette előttem, hogy ők semmi újságnak pausálét nem adnak. 2
