Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-50

158 50. országos illés 1906 október 25~én, csütörtökön. szólhat. Most a szó Olay Lajos képviselő uré. (Helyeslés.) Olay Lajos : Átadom az elsőséget. (Helyeslés.) Kálosi József: Tisztelettel meghajlok, a mint kötelességem is, az elnök ur figyelmeztetése előtt, de bocsánatot kérek, épen ezért tartottam szük­ségesnek felszólalni, mert tapasztaltuk, hogy, a mi ugyan ránk szorosan nem tartozik, a köz­véleményben igen ferdén itélik meg a dolgot, mintha mi pártszempontból fáznánk ezen kérdés­hez szakszerűen hozzászólni. Engem egyáltalán nem győzött meg a t. elő­adó ur, mert jogbizonytalanság soha egy perczig Magyarországon e tekintetben nem volt. Ha uj bűncselekmény elkövetése forog szóban, arra való a novella, a melyért már könyörgünk és várva­várjuk. (Ugy van ! Vgy van !) Mert mindnyájunk­nak a szive vérzik, mikor gyümölcslopásért gyer­mekek fegyházat kapnak. (Elénk helyeslés.) Es el­keserít bennünket az a tudat, hogy a törvény­könyv szerint a legraffináltabb, a legminősitettebb csalások, csalárd bukások pénzbirsággal büntet­tetnek. (Igaz! Ugy van!) Miután számos ilyen dolog van, semmi sem könnyebb, ha csakugyan büntetőjogi sérelmet látunk ezen cselekményben, mint azt a novellába beiktatni; de sürgősségről nem lehet beszélni, mert a birói judikatura ezt már szankczionálta. Bocsánatot kérek a t. előadó úrtól, de még inkább meggyőzött engem az ő álláspontjának tart­hatatlansága és az én jogi álláspontomnak helyes­sége felől az általa felhozott indok. Azt mondja, hogy van ugyan már judikatura e tekintetben, de az nem kötelező Horvátországra, már pedig leg­inkább ennél az oknál fogva akartak statuálni egy rendelkezést. Bocsánatot kérek, először is decisio nincs, másodszor is elismerem, hogy a Kúriának nincs már az a nagy tekintélye a decisio körű!, mint hajdanában volt, mert szinvonala e tekin­tetben nagyon lesülyedt a bűnvádi perrendtartás folytán, a melynek életbelépte óta ott másról nem tanácskoznak, mint formai kérdésről, hogy el­vagy visszautasittassék-e a semmiségi panasz. Az előadó ur azonban figyelmen kivül hagyja a Btk. 5. §-át, a mely azt mondja, hogy a jelen törvény hatálya a magyar állam egész területére kiterjed, Horvát- és Szlavonországok kivételével. Itt tehát nekünk nem lehet Horvát-Szlavón­országra nézve semmit sem statuálni. Ennélfogva oda konkludálok, hogy mivel minden javaslatra nézve, ha abban igazságügyi kérdések foglaltatnak, az igazságügyi bizottság mindig meg szokott hallgattatni, most pedig a javaslat tárgyalása ennek elkerülésével történt, s minthogy nekünk igen sokaknak aggályaink vannak technikai és struktúrái szempontból, indít­ványozom, hogy ezen szakasz az igazságügyi bizottsághoz áttétessék véleményadás végett. Ez egy óra alatt megtörténhetik, és nem hátráltatja ezt a dolgot. Várady Károly jegyző: Olay Lajos! Olay Lajos ; Én a törvénynek azon intézke­dését, hogy a villamos áram eltulajdonítását lopási bűntettnek minősitik és büntetőjogilag sújtják, nagyon helyeslem, mert kétségtelen tény, hogy a villamos áram fejlesztése az országra nézve nagyfontosságú kérdést képez. Szükséges tehát, hogy ennek eltulajdonítása miatt a legszigorúbb büntetőjogi felelősségre vonás következzék be ; szükséges pedig azért, mert tényleg nem ugy áll a dolog, mint azt a t. előttem szóló mondotta, hogy a legfelsőbb bíróságnak e tekintetben dönt­vénye van és ez elég. Nagyon jól tudjuk, hogy ez nem elég, a döntvény a biróra nem kötelező ; dönthet egyik esetben marasztal ól ag, másik eset­ben felmentőleg; de szükséges ez a büntetőjogi szankczió azért, mert nem lehet bevárni, hogy a büntetőtörvény módosítása behozassék, novel­lákkal ilyen dolgot elintézni nem lehet, mert akkor mindennap novellát kellene behozni. Most itt van a törvényjavaslat, előttünk fekszik, ebben a tör­vényjavaslatban kell, hogy a legszigorúbb büntető­jogi intézkedéseket megtegyük. Én helyeslem és hozzájárulok ahhoz, hogy ezt a szakaszt ugy, a mint proponálva van, elfogadjuk. (Helyeslés.) Ha komo­lyan akarjuk a czélt, akarnunk kell az eszközö­ket is. Várady Károly jegyző: Issekutz Győző! Issekutz Győző: T. ház ! A villamos erő el­tulajdonítására vonatkozólag abban a nézetben vagyok, hogy az eredeti javaslatot, ugy a hogy azt a pénzügyi bizottság terjesztette be, az előadói módosítás mellőzésével lenne helyes elfogadni. Megindokolom álláspontomat a követ­kezővel : nem akarok kitérni arra, hogy helyes-e bizonyos olyan dolgok vagy jogok védelmére büntetőjogi szabályokat külön törvényekben al­kotni, midőn ugyanezen jognak védelme szüksé­ges, vájjon várhatunk-e novelláris átalakításáig a büntetőtörvénykönyvnek igen vagy sem, mert azt hiszem, hogy ezt a töivényt nem lehet életbe­léptetni a nélkül, hogy az ezen törvényben fel­állított institucziók védelmére büntetőjogi sza­bályokat ne alkossunk. Az előadói módosítás mellőzését kérem, s bátor vagyok felhívni a t. ház figyelmét a következő szempontokra : a büntető­jogi törvényhozás Horvát-Szlavon-Dalmátorszá­gokban ezen országok autonóm testületét illeti meg, tehát a közös országgyűlésnek, a magyar országgyűlésnek nézetem szerint nem tartozik hatásköréhez valamely cselekményt vagy tényt bűntettnek vagy vétségnek, szóval büntetendő cselekménynek minősíteni, ugy hogy Horvát­Szlavon-Dalmátországokban érvényes szankczió­val bírjon. Szóval a cselekményeknek, tényeknek, mulasztásoknak büntetőjogi szabályok és natároz­mányok alá vonása ott tisztán és határozottan a Horvát-Szlavón- és Dalmátországok autonóm testületének joga. n Nehogy e czimen aztán később viták merül­jenek fel, tisztelettel kérem az előadói módosítás mellőzését. De kérem azért is, mert az előadói módosításnak azon további része, hogy az

Next

/
Thumbnails
Contents