Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-50

50. országos ülés 1906 október 25-én, csütörtökön. 159 1878 : V. t.-czikk, illetve a Horvát-Szlavon-Dalmátországokban érvényben lévő büntetőtörvénykönyv határozmányai szerint büntetendők ezen cselekmények, távol esik attól a czéltól, melyet a módosítás elérni akar és elviszi az eredeti javaslatnak világos, nyilt értelmét egy homályba. Az adott esetben a kérdés ugy áll, és itt nem osztom Kálosi képviselőtársam nézetét sem, bogy ne lenne kontroverz a kérdés, mert a ki a büntetőjogi judikaturát figyelemmel kisérte vissszamenőleg évtizedekre, nagyon is tisztában van azzal, bogy a büntető judikaturában igenis kontroverz kérdés az, hogy a villamos áram vagy erő ellopása vagy rongálása képezi-e a lopásnak vagy vagyonrongálásnak tárgyi tényálladékát vagy sem ? E tekintetben a Kúriának döntvénye nincsen és igy a Kúriával szemben tett azon megjegyzés, hogy nincs azon tekintélye, mint a minővel a múltban birt, vagy elvesztette régi tekintélyét, nem is jogosult, mert hisz a Kúria Ítéleteinek csak azon esetben van — mondjuk — kötelező érvényük, a melyekben döntvényalkotási jog illeti meg. Ott, a hol egyszerű kúriai Ítéletekkel állunk szemben, az alsó jogászbiró mindig ép ugy a saját birói meggyőződésére van utalva, mint a Kúriának bármely birája. így tehát, miután kontroverz kérdéssel állunk szemben, szükséges, hogy az adott esetben az első alkalmat megragadjuk arra, hogy a jogéletben ezen vitás kérdést tisztázzuk, a törvényhozási akaratot határozottan, világosan kifejezésre juttassuk. ; Az előadói módosítás szerint nem érjük el a czélt, mert ha az előadói módositás szerint csak azt veszszük be, hogy az 1875 : V. t.-czikkben megállapított büntetőtörvénykönyv szabályait fogadjuk el mérvadónak, akkor nem csináltunk egyebet, mint azt, hogy a statusquot állapítottuk meg. mert vagy benne van az 1878 : V. t.-czikkben a villamos áramra vonatkozó lopásnak vagy vagyonrongálásnak konstruálása, vagy nincs benne? Ha benne van, akkor nagyon természetes, hogy felesleges itt beleiktatni ezt a módosítást, illetőleg ezt a törvényes intézkedést ; ha pedig nincs benne, akkor ezzel a módosítással nem is tettük bele, mert ezzel nem mondtuk meg azt, hogy az 1878 : V. t.-czikknek melyik rendelkezésében megállapított büntetendő cselekményt akarjuk konstruálni; nem szüntettük meg a bíróságok kontroverz nézeteit, ezen kontroverz kérdésnek okait és forrásait. Az eredeti javaslat azért is helyesebb, mert nem lehet Kálosi József t. képviselőtársamnak álláspontjára helyezkedni, a ki azt állította, hogy az 1878 : V. t.-cz. 1. §-a szerint nem lehet ujabb büntetendő cselekményeket konstruálni, mert az kimondja, hogy csak olyan bűntettért vagy vétségért lehet valakit üldözni, a mely a törvénybe befoglalva van. Engedelmet kérek, de t. barátom téved, mert az 1878 : V. t.-cz. 1. §-a azt mondja : hogy büntettet vagy vétséget csak azon cselekmény képez, melyet a törvény annak

: nyilvánít; tehát itt nem az áll, hogy ezen, vagyis az 1878 : V. t.-cz., hanem az, hogy büntettet vagy vétséget képez mindazon cselekmény, a melyet valamely törvény annak nyilvánít. Ennél fogva azt hiszem, hogy ha mi helyes törvényt akarunk alkotni, ha helyesen akarjuk preczizirozni azt a törvényhozási akaratot, a melyet törvénybe akarunk iktatni, akkor ne fogadjuk el az előadói módositsát, hanem fogadjuk el az eredeti javaslatot, vagy szövegezzük preczizebben a tételt. Várady Károly jegyző: Simonyi-Semadam Sándor! Simonyi-Semadam Sándor: T. ház! Az előttem felszólalt képviselők meggyőztek arról, hogy feltétlenül szükséges intézkedni erről a kérdésről. Meggyőztek pedig azért, mert a mikor mi egy iparpártoló törvényben a horvátországiaknak ugyanazokat az előnyöket biztosítjuk, a melyeket magunk részére állapítunk meg, ugyanakkor ugyanazon védelmet meg kell adni az iparnak Horvátországban is, vagyis az egységességet ebben a kérdésben meg kell óvni. Miután pedig a büntető judikatura autonóm joga Horvátországnak, ennélfogva minden olyan kérdésnél, a mely ránk nézve egyébként közös, minden kereskedelmi kérdésnél a megfelelő szankczió és védelem ebben a törvényben meghozandó azért, mert ez közös lesz és nem tehetjük ki magunkat annak, hogy netalán egy horvát autonóm országgyűlés ebben a kérdésben másként határozzon, mert akkor Horvátország élvezné ennek a törvénynek előnyeit, azonban a szankczió alól ilyen módon nagyon kényelmesen szabadulna. Ez indit engem arra, hogy egy ilyen módosítást feltétlenül szükségesnek találjak. Igaza van azonban Kálosi József t. képviselő urnak abban a kérdésben, hogy talán nem a megfelelő helyen és nem a kellő szövegezésben oldatott meg ez a kérdés. Én nem foglalok állást sem a szövegezés, sem a hely mellett, de állást foglalok a mellett, hogy egy ilyen szankczió a törvénybe bevétessék. Sajnos, hogy a judikatura tényleg nem egészen világos állásponton áll e tekintetben és nagyon csodálatos, — mert jogunk szerint minden ingatlan vagy ingó és a mi nem ingatlan, az feltétlenül ingó — hogy a bíróságoknak szüksége volt a felett vitatkozni, hogy olyasmi, a mi érték, a mi jogi fogalom alapját képezheti, hogy az nem ingatlan, — mert mi lehetne még más ? Ennélfogva, t. ház, nem ez a princzipiális kijelentés a fő, a fő az, hogy védelmet nyújtsunk és azért én kérem, hogy ebben a törvényben találjuk meg a helyét annak, hogy ez a szankczió valahol bevétessék. A záró szakasznak azon határozata, hogy a törvény csak 1915-ig van érvényben, ezt a kérdést nem alterálhatja, mert időközben, ha a novella meglesz, gondoskodni kell arról, hogy azontulra is érvényben legyen egy hasonló szankczió, de ez mindenesetre megadja a garancziát ezen törvény fennállásáig, s meglesz erre a kérdésre is a büntetőjogi szankczió