Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.
Ülésnapok - 1906-50
50. országos ülés 1906 október 25-én, csütörtökön. 151 érkezése alkalmával a hamvak fogadására megjelenő képviselők részére a keleti pályaudvar érkezési oldala előtti téren a gyülekezésre külön elkerített hely fog fentartatni. (Helyeslés.) A gyülekezés pedig reggel fél nyolcz órakor lesz. A kereskedelemügyi miniszter ur kivan jelentést tenni a háznak. (Halljuk ! Halljuk !) Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: T. ház! Yan szerencsém a t. háznak bemutatni az egér—putnoki helyi érdekű vasút engedélyezésére, (írom. 216) a bicske—Székesfehérvár—sárbogárdi helyi érdekű vasút Székesfehérvár—sárbogárdi és Székesfehérvár—bicskei vasutvonalainak építésére és üzletére kiadott engedélyokiratnak és engedélyokirati függeléknek egyesitésére vonatkozó törvényjavaslatot, (írom. 217) továbbá a következő jelentéseket : a brassó—háromszéki helyi érdekű vasút brassó—kézdivásárhelyi vonalának folytatásaként Kézdivásárhelytől Bereczkig vezetendő helyi érdekű vasútvonal engedélyezése tárgyában (írum. 218); a mocsolád—siófoki h. é. gőzmozdonyu vasút (írom. 219); a zombor—óbecsei helyi érdekű vasút (írom. 220); a vrginmost—károlyvárosi helyi érdekű vasút (írom. 221); a nagykároly—mátészalka—csapi helyi érdekű vasút (írom. 222); az orosháza—szentes— csongrádi helyi érdekű vasút (írom. 223); az őssi— váradvelenczei helyi érdekű vasút (írom. 224) ; az eszek—diakovár—vrpoljei helyi érdekű vasút (írom. 225) engedélyezéséről. Tisztelettel kérem a házat, méltóztassék e törvényjavaslatokat és jelentéseket kinyomatni és a közlekedésügyi, valamint a pénzügyi bizottsághoz utasitani. (Helyeslés.) Elnök: A kereskedelemügyi miniszter ur által bemutatott törvényjavaslatok és jelentések ki fognak nyomatni, a képviselő urak között szét fognak osztatni és kiadatnak előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közlekedésügyi és pénzügyi bizottságoknak. Várady Károly, a mentelmi bizottság előadója kivan a háznak jelentést tenni. Várady Károly előadó : T. képviselőház ! Van szerencsém bemutatni a mentelmi bizottságnak két jelentését (írom. 226, 227) Nagy György orsz. képv. ur két mentelmi ügy 7 ében. Kérem ezen jelentések kinyomatását, szétosztását és annak idején való napirendre tűzését elrendelni. Elnök : A jelentés ki fog nyomatni, a képviselő urak között szét fog osztatni és annak idején napirendre fog tűzetni. Zakariás János, a kérvényi-bizottság előadója kivan a háznak jelentést tenni. ZakariásJánOS előadó: Tisztelettel bejelentem a háznak, hogy a kérvényi bizottság a kérvények 6. sorjegyzékének tárgyalásával elkészült. Az erről szóló jelentést (írom. 228) azzal adom át a háznak, hogy kérem annak kinyomatását, a ház tagj ai között leendő szétosztását és annak idején való napirendre tűzését. Elnök: A kérvények 6, sorjegyzéke ki fog nyomatni, a képviselő urak között szét fog osztatni és annak idején napirendre fog tűzetni. Napirend szerint következik a hazai ipar fejlesztésről szóló törvényjavaslat (írom. 183,197) tárgyalásának folytatása. Még pedig napirenden lesz most az 1. §-nak folytatólagos tárgyalása. Ki következik szólásra ? Harambasics Ágost jegyző : Pop Cs. István ! Pop Cs. István : T. képviselőház ! Az 1. §-hoz bátorkodom benyújtani egy módosítást, a melynek czélja e szakasz a) és b) pontjainak módosítása. Nevezetesen indítványozom, hogy az a) pontból hagyassék ki a következő kitétel: »K törvényhatósági és községi pótadó.« A b) pontból pedig kihagyandó volna ez a kitétel: »Községi illeték és dijak*. Ezen módosításomat a következőkben bátorkodom megokolni. A községek háztartásáról szóló 1886 : XXII. t.-cz. 129. §-ában ugy intézkedik, hogy a község akkor, midőn kiadásait törzsvagyona jövedelmeiből fedezni nem képes, a lakosokra és birtokosokra községi adót vethet ki. Mint méltóztatnak látni, ezen törvényes intézkedésben az adónemnek magassága és mérve tekintetében korlát felállítva nincsen és kivethető ez az adó a legmagasabb százalékban is. A községi pótadó az összes állami egyenes adók után vettetik ki. Sőt a törvény ennél még tovább megy, a mennyiben uj telepitvényeket is kötelez ezen adó megfizetésére, a mely telepitvények különben az állami egyenes adó fizetése alól mentesek volnának. Sőt az adómentességben részesülő munkásokra is kiterjesztetik ez adó fizetése. A rendezett tanácsú városok tekintetében azt is megengedheti a kormánya hogy a közvetett állami adók után is vessen ki községi adót, sőt ha szüksége merül fel, az állam által igénybe nem vett uj állami adónemek is megállapíthatók. Ezeket azért voltam bátor felsorolni, hogy kimutassam, mily óriási teher ez az adónem, hogy mily rettenetes teher nyomja a községek és rendezett tanácsú városok lakosainak vállát. Nem akarom, t. képviselőház, minden oldalról felvilágosítani a kérdést és kimutatni, hogy miért van, hogy ezen adók kihasználása alapján a községek és városok majdnem teljesen tönkre vannak téve, hanem maradok kizárólag a törvény keretén belül, és ez alapon leszek bátor a t. képviselőház becses türelmét igénybe venni. Egyik fő oka annak, hogy a községi és városi pótadók és egyéb szolgálmányok oly rettenetes mérvűek, az, hogy igen sok a kedvezmény, igen sok az adómentesség és a közterhek alól épen azok vannak kivéve, a kik leginkább elbírnák azokat és leginkább szokták igénybevenni a közszolgáltatások előnyeit. Négy csoportba összegezem azokat a kedvezményeket, a melyek majdnem mindegyike jogosulatlan. A legenyhébb megítélés alá kerül az 1875 : XXIX. t.-cz., a mely 27. §-ában azt mondja, hogy az állami hivatalnokok, katonatisztek, honvédtisztek, törvényhatósági tisztviselők és alkalmazottak, nemkülönben a néptanítók a hivatalukkal járó jövedelmük után nem fizetnek községi adót, adómentesek. E kedvezményt a következő törvények kibővítették, és különösen a községi adókról szóló törvény kiterjesztette a körjegyzőkre, községi jegyzőkre, nemkülönben a lelkészek javadalmazá-
