Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-49

W. országos ülés 1906 Hogy mily képtelen jogi helyzetet és mily nagy nyomorúságot idézett elő a tagosítás, arra nézve legyen szabad konkrét esetet felhoznom, a melyre nézve az orvoslás még nem késő és melyet a t. igazságügyminiszter ur figyelmébe külön is ajánlok. A csíkszeredai kir. törvényszék Tusnád község határára a tagosítást elrendelte. Egy ember kérte : Éltes Jakab, a ki nem is ott lakott, hanem Csíkszeredán. Azóta meghalt, megvették a birtokát és most a jogutódok ellenzik a tagosítást. Azért hozom fel az esetet, hogy hű képét adjam, hogy a székely községekben hogyan oszlanak meg a birtokok, milyen az arány. Van e községben : 3199 hold 1574 négyszögöl szántóföld, 88 hold 389 négyszögöl kert, 1348 hold 499 négyszögöl rét, 747 hold legelő, 4296 hold 1276 négyszögöl erdő és 274 hold 276 négyszögöl földadó alá eső terület, tehát összesen 9954 hold 925 négyszögöl. Ez az egész területe a községnek. Ebbe azonban nem számíttatik bele 5000 hold mint arányos itási terület, marad tehát a hátralévő rész a tagosításra. Van erre 1043 birtokos. Ebből 50 holdon felül egyetlenegy sincs, 20 holdon felül van 38, 10—20 holdas 180, 5—10 holdas 143, 1—5 holdig 287 és 1 holdon alól 395. (Mozgás.) Költségekben előirányoztatott a tusnádi tagosításra 58.000 korona. Ha már most tekintetbe veszszük azt, hogy itt úgynevezett kétfordarendszerű ugargazdálkodás van és tekintetbe veszszük, hogy a kataszteri tiszta jövedelme a földnek 9044 K 90 f, egy holdra esik a tagosításból 11 K 71 f költség, vagyis a föld 12 évi tiszta hozadéka. (Mozgás.) Ilyen feltételek mellett képtelenség, hogy a székelység tönkre ne menjen, el ne adósodjék, koldusbotra ne jusson. (Igaz! ügy van!) A legtöbb községben így oszolnak meg a birtokviszonyok, valamint ilyen a birtokrendezési költség. Arra hivatkoznak sokan, hogy mirevaló jajgatni a tagosítás ellen, hiszen az csak kérésre indult meg és a megengedhetősége a tagosításnak feltételekhez van kötve. A kik ezzel igyekeznek védekezni, azok elárulják, hogy a törvényről halvány fogalmuk sincs, hogy legfeljebb csak olvasókönyvekből ismerik a tagosítást és az arányosítást. Az 1880. évi XLV. t.-czikk 6. §-a a tagosítást kívánók birtokához hozzászámítja az állami, törvényhatósági és községi vagyont, a közintézetek és köztársulatok vagyonát, a gyámság és gondnokság alatt lévő birtokát, a távollévők birtokát. Ilyen számítás mellett képtelenség, hogy a birtokosság, ha összefog és mind egyet akar is, megakadályozza a tagosítást. Erre eklatáns példa Tusnád községe, a hol az összes birtokosok tiltakoztak a tagosítás ellen és ez még folyik tovább, s ha most meg nem akadályozza a nemzeti kormány, tönkre lesz téve a község lakossága. Tisztelettel kérem a házat, hogy sem most, nem a jövőben ne méltóztassék azt bizalmatlanságnak, a kormány intézkedéseivel szemben való elégületlenségnek venni, ha a székelység is várja, KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. III. KÖTET. október 2í-én, szerdán. 137 kívánja a maga bajainak orvoslását. Hiszen tudjuk mi mindnyájan, hogy a nemzeti kormány akar most segíteni a székelyeken, látjuk már közeledni a mentőcsónakot, de lelkünkből mégis felfelszakad egy-egy jaj, félve és aggódva reméljük, hogy ezzel bár egy evezőcsapással közelebb lesz a mi megmenekvésünk. Én a fajom, a vérem iránti szeretettől indíttatva, ugy most, mint a jövőben kötelességemnek tartom ezeknek az áldatlan törvényeknek a megváltoztatásán közreműködni. (Helyeslés.) Addig is, mig törvény lesz, az igazságügyminiszter urnak két mód is áll rendelkezésére, hogy a folyamatban levő tagositási és arányositási eljárást felfüggeszsze, mert akár felügyeleti hatásköréből kifolyólag felküldetheti magához az iratokat, akár pedig törvényjavaslatot nyújt be a felfüggesztés tárgyában. En tehát épen ezért tisztelettel a következő interpellácziót intézem az igazságügyminiszter úrhoz : (Halljuk ! Halljuk !) »Interpelláczió az igazságügyminiszter úrhoz a székelyföldi, folyamatban lévő tagositási és arányositási eljárás felfüggesztése tárgyában: Hajlandó-e a t. igazságügyminiszter ur a Székelyföldön folyamatban lévő tagositási és arányositási eljárás felfüggesztéséről gondoskodni ?« (Elénk helyeslés.) Zlinszky István: Hát a Grödel-ügy hol marad % (Zaj.) Elnök: Az igazságügyminiszter ur kivan azonnal felelni. Polónyi Géza igazságügyminiszter: Nem akarok a t. képviselő ur beszédének érdemével hosszasabban foglalkozni, a mely értékes adatokat tartalmaz a rövid idő alatt beterjesztendő törvényjavaslatok indokolására. A magam részéről csak tisztelettel jelentem, hogy az igazságügyi kormánynak, miután az igazságügyminiszter személyesen is tudomással bir azokról a számtalan bajokról és panaszokról, melyek a Székelyföldön épen az arányosítással és tagosítással kapcsolatosan felmerülnek . . . Maniu Gyula: Nemcsak a Székelyföldön, hanem egész Erdélyben. (Zaj.) Polónyi Géza igazságiigyminiszter:... az igazságügyi kormánynak egyik és pedig legsürgősebb feladatát képezi az Erdélyben fennálló arányosítás és tagosítás tekintetében sürgős orvoslásról gondoskodni, (Helyeslés bal felől.) már csak azért is, mert nemcsak a törvény hiányos, hanem és talán főleg annak a végrehajtása körül még oly jogtalanságok is merültek fel, melyeket maga a törvény nem is intendált. (Igaz! Ugy van l) Ezek folyományaképen voltam szerencsés már a költségvetés alkalmával bejelenteni, hogy az igazságügyminiszteriumban ez ügyek kezelésére külön osztályt szerveztem és haladéktalanul gondoskodni fogok a javaslat előterjesztéséről. Ezen osztály munkálata elkészült, a tervezet közkézre van adva és november 12-én egy szaktanácskozmány tárgyává fog tétetni, melyre Erdély összes képviselőit tisztelettel meghívtam. Abba a 18