Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.
Ülésnapok - 1906-48
íS. országos ülés 1906 október 23-án, kedden. 105 És mivel Ernszt képviselő ur felvetette a kötelező ipartestületek kérdését, már most kijelenthetem azt, hogy én nem tudok képzelni uj ipartörvényt más alapon, mint kötelező ipartestületekkel. (Helyeslés.) Nem tudok képzelni uj ipartörvényt más alapon, mint az iparosoknak kötelező testületi tömörítésével, autonómiájuknak kiterjesztésével, oly hatósági funkcziók végzésével való megbízással, a melyek tulaj donképen helyesen esak szakszer űleg maga az érdekeltség által intézhetők. (Helyeslés.) Miután bővebben foglalkoztam a kisiparral, méltóztassanak megengedni, hogy röviden a gyáriparral is foglalkozzam. (Halljuk ! Halljuk I) és megismertessem a t. házat — ismét bocsánatot kérek, hogy talán hosszadalmas leszek — azokkal az adatokkal, a melyek bevilágítanak a magyar iparfejlesztés műhelyébe, mert hiszen eredményekből lehet esak megítélni a helyzetet és lehet kritikát gyakorolni, a mely kritikát mindaddig, a míg tárgyilagos és jóindulatú, az fogja legnagyobb köszönettel fogadni, a kit elsősorban illet. Holló Lajos t. barátom a rendszeres iparfejlesztés mellett emelt szót. A kisiparnál voltam bátor már rámutatni a rendszerre ; engedjék meg, hogy itt is röviden ráutaljak. Előtérben áll az egész iparfejlesztésben a textil- és ruházati ipar, az a két iparág, a mely ipari behozatalunknak csaknem 50%-át képezi és mindennapi szükségletet szolgál. Hogy mit érünk el általában az iparfejlesztésben, arra nézve méltóztassék megengedni, hogy először a t. ház figyelmébe, ajánljam a félgyártmányok behozatalát. Minél nagyobb mértékben emelkedik a félgyártmányok behozatala, természetszerűleg annál nagyobb mérvben emelkedik maga a gyártás is, mert nyersanyagok és félgyártmányok nem további exportra hozatnak be, hanem feldolgozás czéljából. 1896-ban — itt értéket kell hangsúlyoznom, eltérőleg a további adatoktól, azért, mert több czikkről van szó és nem akarom az egyes czikkeket taglalni, mert messzire vezetne, ha részletes statisztikai adatokkal fárasztanám a t. házat — 101,260.000 K hozatott be félgyártmányáruból, 1905-ben 146,609.000 K, az emelkedés tehát 45 millió korona ilyen rövid idő alatt. Ha méltóztatik a textiliparnak fontosabb nyers anyagait venni, a melyek behozatnak, ugy első sorban a Csitáry képviselő ur által emiitett gyapjút kívánom felemlíteni, és tájékozásul megjegyezni, hogy daczára annak, hogy mi a gyapjút exportáló állam vagyunk, nagymérvű gyapjúbehozatalra szorulunk, mert az ausztráliai gyapjú nélkül a gyapjuszövő ipar körébe tartozó iparczikkeket nem lehet gyártani és rá vagyunk utalva e tekintetben a behozatalra, mig a mi gyapjúnk kivitelre van utalva. Ez a kivitel azonban csökkenni fog, mert ő exczellencziája a miniszter ur különös súlyt fektet a legfinomabb merinói gyapjúi aj feldolgozására, az u. n. fésűs gyapjúra, mely kamgarnnak szokott neveztetni, a miből egy nagy gyárunk Temesvárt működésben van, a másik Győrött talán már építés alatt áll, és a harmadik KÉPVH. NAPLÓ. 1906 —1911. III. KÖTET. nagy gyárunk, franczia pénzcsoport által létesítve, Trencsénben fog felépülni. G3 T apjuban 1896-ban, hogy kerek összeget említsek, 15.500 métermázsa volt a behozatal, 1905-ben pedig 27.500 métermázsa. A textiliparban a legnagyobb czikk a pamut, és itt engedje meg Csitáry t. képviselő ur, hogy egy tévedésére figyelmeztessem, a mennyiben azt méltóztatott állítani, hogy gyapjufparczikk-szükségletünk kétszeresét teszi a pamutiparinak, mert épen megfordítva áll. A pamut tiszta behozatali többlete körülbelül 160 millió korona évi átlagban, mig a gyapjúé 80 millió korona. Pamutban 1896-ban 27.600 métermázsa volt a behozatal, és itt van a legnagyobb fejlődés, a mint általában a pamutipar a textiliparnak azon ága, mely világszerte a legnagyobb fejlődést mutatja, a mi érthető is. 1895 óta vagyis tiz év alatt 27.600 métermázsáról 108.600 métermázsára emelkedett a behozatal; nyers juttában a behozatal 1896-tól fogva 96.600-ról emelkedett 125.000 métermázsáig. Hogy egy klasszikus adatot említsek, a mely szintén nagyon jellemző az ipari fejlődésünkre, ez a textilipari gépek behozatala. Tudvalevő, hogy az utolsó három-négy évig Magyarországon textilipari gép egyáltalában nem készült, a legutóbb készültek is csak szövőszékek, Northropfélék. Es itt el kell térnem a számok eddigi összehasonlítási módjától, mert 1900 előttről nincs kimutatásunk és így csak 1900-iki adatokra kell támaszkodnom. 1900-ban 17.275 métermázsa volt a behozatal, s ez 1905-ben 45.535 métermázsára emelkedett. Ha futó pillantást méltóztatnak vetni az utolsó két év áruforgalmi statisztikájának adataira, ebben a vonatkozásban azt méltóztatik látni, hogy a textil- és ruházati iparban Magyarországon a behozatal 1905-ben 8 millióval kevesebb volt métermázsában,, daczára az értékemelkedésnek és a kivitel 5 millió métermázsával több volt, vagyis az egy évi differenczia a magyar iparfejlesztés javára 13 millió métermázsát eredményezett. (Helyeslés.) Már most, hogy a kész gyártmányok tekintetében, illetőleg a főbb textilipari ágak fejlődése tekintetében tájékoztassam a t. házat, itt ugy alakul a helyzet, hogy a gyapjuiparban volt 1899-ben telepeink száma 46, az orsók száma 26.015, a szövőszékek száma 620, a munkások száma 2640, az összes termelés pedig 10,300.000 K ; 1905-ben a gyárak csaknem megkétszereződnek ; kisebb gyárakról van szó. a mi egyúttal mutatja azt, hogy a bizottságban felhozott az az észrevétel, hogy kisebb gyárak nem részesülnek kedvezményben, alaptalan, mert hisz a kisebb gyárak ugyanoly támogatásban részesülnek, sőt talán nagyobb támogatásban, mint a nagy gyárak. 1905-ben, mondom, az orsók száma már 41.300-ra emelkedik 26.000-ről, a szövőszékek száma közel 1000-re, a munkások száma 2600-ról 4100-ra, a termelés pedig 10 millióról 18 millióra. Vagyis a termelés 73.5 %-kal emelkedett, 14
