Képviselőházi napló, 1906. II. kötet • 1906. julius 14–julius 30.

Ülésnapok - 1906-36

36. országos ülés Í9ÖG Julius 2í-én, kedden. 31Ő foglalkozunk az adóreform kérdésével. • Mikor azonban ngy méltóztatik felállítani a kérdést, hogy ez már az 1907-iki költségvetésben kifejezésre jusson, akkor, bocsánatot kérek, ezt én nem ígérhetem. Én a legjobb esetben csak azt Ígérhetem, hogy ezen adóreformmunkálatoknak szerves egészét tudom itt ismertetni az ősz folyamán és hogy a javaslatok egy részét be tudom terjeszteni. Sümegi Vilmos: A progresszív adóra vonatkozólag ? Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter : Azt is, de legyünk tisztában azzal, hogy mit értünk alatta. A progresszív adót a reáladóknál alkalmazhatónak nem tartom. Ez a főtétel. Ez azon memorandumomnak a tétele, mely 13 év óta közkézen forog, s a mely engem most is irányítani fog. Mi a reáladókat nem mellőzhetjük, mert bevételi forrásainknak oly jelentékeny részét képezik, hogy azok fentartása nélkül állami szükségleteinket fedezni nem tudjuk. A progresszív adót ott lehet alkalmazni, a hol a jövedelem személyes vonatkozásban tűnik elő, és ott kell alkalmazni, a hol az egyes személyt illető jövedelmet összeségében tudom csoportosítani és egy személy összes jövedelmét egy kiegészítő természetű adónál figyelembe tudom venni. Ennél az adónál fogjuk a progresszív adót alkalmazni. (Elénk helyeslés.) Ezt az adót behozhatónak és behozandónak tartom. Az egyenes adózás terén lesznek aránytalanságok, a melyeket most sem tudunk majd kiegyenlíteni. Lehet, hogy a reáladók egyik neménél, a házadónál, oly javaslatokkal állok elő, a melyek azt az aránytalanságot részint megszüntetik, részint kisebbítik. A földadónál azonban ez nem lehet. A mint a j^énzügyi bizottságban is nyilatkoztam, nem lehetséges ez, bármily nagy legyen is az aránytalanság, a mi nem annyira a rossz kataszteri felvételnek, mint inkább az időközben beállott gazdasági változásoknak az eredménye. A mint a képviselő ur is mondotta, az Alföldön vannak nagyobb puszták, a melyek csak igen csekély adót fizetnek. (TJgy van ! balról.) Egy hang: Heteknek vannak felvéve! Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter : Azelőtt használatlan területek voltak. De kérem, méltóztassanak ezekkel kissé csínján bánni, mert azok az adón kivül igen jelentékeny vízszabályozási költséggel is vannak terhelve. (TJgy van!) Megengedem, hogy van aránytalanság, de az az aránytalanság talán nem olyan mélyreható, mint a milyennek méltóztatott mondani. Ezt az aránytalanságot a helyszínelések alkalmával fokozatosan, évek hosszú során át tudjuk csak megszüntetni. Addig nem tehetünk mást, mint azt, hogy a kiegyenlítő jövedelmi adónál, a hol nem az adó alá vont, hanem a tényleges jövedelmet fogjuk adóval terhelni, azt a meg nem adóztatott jövedelmet a kiegyenlítő jövedelmi adó progresszív adóztatásában tekintetbe fogjuk venni. . Farkasházy Zsigmond: A II. osztályú kereseti adót kell megszüntetni! Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter : Talán méltóztatik emlékezni a memorandum erre vonatkozó passzusára. Nagyon ajánlom a t. képviselő urnak, hogy igazán átható tanulmányait legyen szíves folytatni (Helyeslés és derültség a szélsőbaloldalon.) és akkor meg fogja látni, hogy a felfogásokban sokkal közelebb jutunk egymáshoz . . , Farkasházy Zsigmond: Ezt tudom! Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: . . . mert ha a t. képviselő ui elolvassa azt a memorandumot, a mely az adóra vonatkozik, látni méltóztatik, hogy ott igenis tervezve van a II. osztályú kereseti adónak legalább részben való megszüntetése; (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) különösen a szegényebb néposztályokra nézve tervezve van az is, és fel van állítva eire nézve egy keret, hogy az egyenes adóknál elérendő többlet csak igen kis mértékben fog az államkincstár jövedelmeinek szaporítására fordíttatni; a többi épen a szegényebb néposztály adóterheinek enyhítésére és fokozatos megszüntetésére fog szolgálni. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ez az a prinezipium, a mely bennünket vezet. Méltóztassék megengedni, hogy még egy észrevételt tegyek Farkasházy képviselő urnak azon megjegyzésére, a melyet az állami üzemekkel kapcsolatosan tett. Én azt az osztálysorsjátékot, a mint többször kinyilatkoztattam, nem helyeslem, azonban ez olyan dolog, a mely törvényen és r törvény alapján kiadott szerződésen alapszik. Én ezt meg nem szüntethetem, de legyen meggyőződve a t. képviselő ur, hogy mindent el fogok követni általában a játékszenvedély korlátozására és ezen fennálló szerződésnek, a mennyire csak lehet, kalmirozására. (Helyeslés a szélsobalóldalon.) A mi a t. képviselő urnak a sóüzletre vonatkozó megjegyzését illeti, ö talán egy kissé túlozza az abból eredő nyereséget, mert én utána néztem a dolognak és arra az eredményre jutottam, hogy annak a kereskedelmi társaságnak nincs az a nagy jövedelme, a melyet szupponálni méltóztatott. Foglalkoztam ezen kérdéssel, hogy az mennyire tehető, s számitásom szerint 3—400.000 korona közötti összegre rúghatott a társulatnak a sóüzletből eredő tiszta nyeresége. Farkasházy Zsigmond: Nohát! Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter : Nem tudom, hogy ez mennyiben áll meg, de ez mindenesetre nagy különbség azokkal a nagy összegekkel szemben, a melyeket szupponálni méltóztatott. Itt egy 20 milliós engagementről van szó. Nekem nincs módomban ezt megváltoztatni; azt sem tudom, hogy inclo-