Képviselőházi napló, 1906. II. kötet • 1906. julius 14–julius 30.

Ülésnapok - 1906-36

36. országos ülés Í9ÖG Julius 2í-én, kedden. 31Ő foglalkozunk az adóreform kérdésével. • Mikor azonban ngy méltóztatik felállítani a kérdést, hogy ez már az 1907-iki költségvetésben kifeje­zésre jusson, akkor, bocsánatot kérek, ezt én nem ígérhetem. Én a legjobb esetben csak azt Ígér­hetem, hogy ezen adóreformmunkálatoknak szer­ves egészét tudom itt ismertetni az ősz folyamán és hogy a javaslatok egy részét be tudom ter­jeszteni. Sümegi Vilmos: A progresszív adóra vonat­kozólag ? Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügy­miniszter : Azt is, de legyünk tisztában azzal, hogy mit értünk alatta. A progresszív adót a reáladóknál alkalmazhatónak nem tartom. Ez a főtétel. Ez azon memorandumomnak a tétele, mely 13 év óta közkézen forog, s a mely en­gem most is irányítani fog. Mi a reáladókat nem mellőzhetjük, mert bevételi forrásainknak oly jelentékeny részét képezik, hogy azok fen­tartása nélkül állami szükségleteinket fedezni nem tudjuk. A progresszív adót ott lehet al­kalmazni, a hol a jövedelem személyes vonatko­zásban tűnik elő, és ott kell alkalmazni, a hol az egyes személyt illető jövedelmet összeségé­ben tudom csoportosítani és egy személy összes jövedelmét egy kiegészítő természetű adónál figyelembe tudom venni. Ennél az adónál fogjuk a progresszív adót alkalmazni. (Elénk helyeslés.) Ezt az adót behozhatónak és behozandónak tartom. Az egyenes adózás terén lesznek arány­talanságok, a melyeket most sem tudunk majd kiegyenlíteni. Lehet, hogy a reáladók egyik nemé­nél, a házadónál, oly javaslatokkal állok elő, a melyek azt az aránytalanságot részint meg­szüntetik, részint kisebbítik. A földadónál azon­ban ez nem lehet. A mint a j^énzügyi bizottság­ban is nyilatkoztam, nem lehetséges ez, bármily nagy legyen is az aránytalanság, a mi nem annyira a rossz kataszteri felvételnek, mint inkább az időközben beállott gazdasági változásoknak az eredménye. A mint a képviselő ur is mondotta, az Alföldön vannak nagyobb puszták, a melyek csak igen csekély adót fizetnek. (TJgy van ! balról.) Egy hang: Heteknek vannak felvéve! Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügy­miniszter : Azelőtt használatlan területek vol­tak. De kérem, méltóztassanak ezekkel kissé csínján bánni, mert azok az adón kivül igen jelentékeny vízszabályozási költséggel is van­nak terhelve. (TJgy van!) Megengedem, hogy van aránytalanság, de az az aránytalanság talán nem olyan mélyreható, mint a milyen­nek méltóztatott mondani. Ezt az arány­talanságot a helyszínelések alkalmával fokoza­tosan, évek hosszú során át tudjuk csak meg­szüntetni. Addig nem tehetünk mást, mint azt, hogy a kiegyenlítő jövedelmi adónál, a hol nem az adó alá vont, hanem a tényleges jövedelmet fogjuk adóval terhelni, azt a meg nem adózta­tott jövedelmet a kiegyenlítő jövedelmi adó progresszív adóztatásában tekintetbe fogjuk venni. . Farkasházy Zsigmond: A II. osztályú kere­seti adót kell megszüntetni! Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügy­miniszter : Talán méltóztatik emlékezni a me­morandum erre vonatkozó passzusára. Nagyon ajánlom a t. képviselő urnak, hogy igazán át­ható tanulmányait legyen szíves folytatni (He­lyeslés és derültség a szélsőbaloldalon.) és akkor meg fogja látni, hogy a felfogásokban sokkal közelebb jutunk egymáshoz . . , Farkasházy Zsigmond: Ezt tudom! Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügy­miniszter: . . . mert ha a t. képviselő ui elol­vassa azt a memorandumot, a mely az adóra vonatkozik, látni méltóztatik, hogy ott igenis tervezve van a II. osztályú kereseti adónak leg­alább részben való megszüntetése; (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) különösen a szegényebb nép­osztályokra nézve tervezve van az is, és fel van állítva eire nézve egy keret, hogy az egyenes adóknál elérendő többlet csak igen kis mértékben fog az államkincstár jövedelmeinek szaporítására fordíttatni; a többi épen a szegényebb néposztály adóterheinek enyhítésére és fokozatos megszün­tetésére fog szolgálni. (Elénk helyeslés a szélső­baloldalon.) Ez az a prinezipium, a mely bennün­ket vezet. Méltóztassék megengedni, hogy még egy észrevételt tegyek Farkasházy képviselő urnak azon megjegyzésére, a melyet az állami üzemek­kel kapcsolatosan tett. Én azt az osztálysors­játékot, a mint többször kinyilatkoztattam, nem helyeslem, azonban ez olyan dolog, a mely tör­vényen és r törvény alapján kiadott szerződésen alapszik. Én ezt meg nem szüntethetem, de legyen meggyőződve a t. képviselő ur, hogy mindent el fogok követni általában a játék­szenvedély korlátozására és ezen fennálló szer­ződésnek, a mennyire csak lehet, kalmirozására. (Helyeslés a szélsobalóldalon.) A mi a t. képviselő urnak a sóüzletre vonatkozó megjegyzését illeti, ö talán egy kissé túlozza az abból eredő nyereséget, mert én utána néztem a dolognak és arra az eredményre jutottam, hogy annak a kereskedelmi társaság­nak nincs az a nagy jövedelme, a melyet szuppo­nálni méltóztatott. Foglalkoztam ezen kérdés­sel, hogy az mennyire tehető, s számitásom szerint 3—400.000 korona közötti összegre rúghatott a társulatnak a sóüzletből eredő tiszta nyeresége. Farkasházy Zsigmond: Nohát! Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügy­miniszter : Nem tudom, hogy ez mennyiben áll meg, de ez mindenesetre nagy különbség azok­kal a nagy összegekkel szemben, a melyeket szupponálni méltóztatott. Itt egy 20 milliós engagementről van szó. Nekem nincs módomban ezt megváltoztatni; azt sem tudom, hogy inclo-

Next

/
Thumbnails
Contents