Képviselőházi napló, 1906. II. kötet • 1906. julius 14–julius 30.

Ülésnapok - 1906-36

320 56. országos ülés 1906 Julius 2h-m, kedden. költ lenne-e most már a megváltoztatás, de egyre törekedni fogok: hogy miután a sóhitelek azért engedélyeztettek, hogy azok a publikum javára is legyenek, oda fogok hatni, hogy ezek a közönségnek is hasznára váljanak, mert ez által kétségtelenül a sófogyasztás emelkedését is elő fogjuk segíteni. Igen kérem a t. képviselő urat, hogy az ilyen szerződéseket és különösen a pénzeink elhelyezésének kérdését ne méltóztassék holmi barátságokkal összeköttetésbe hozni és ugy állítani oda, hogy ezt egyik vagy másik bankárnak szivességképen teszszük meg. (Mozgás a bal- és a szélsobaloldalon.) Nagyon bajos dolog itt azokat az urakat igy megnevezni és ugy tüntetni fel a dolgot, mint hogyha őket irreális nyerészkedési czél vezetné, a midőn azok magukat itt nem védhetik. (Helyeslés jobbfelöl.) Marjay Péter: Megérdemelnek minden támadást! Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter : Én nem lehetek hivatva arra, hogy ezek védelmére keljek itt. (Helyeslés jobbfelöl.) Marjay Péter: Lukács minden támadást megérdemel! Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: Nem Lukácsról van itt szó; egyes bankárokat nevezett meg a képviselő ur. Farkasházy Zsigmond: Az természetes,hogy a bankár ugy nyer, a hogy tud! Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: Én pénzeink elhelyezésének a kérdésébe most nem bocsátkozhatom. Csak egyet vagyok bátor megjegyezni: hogy a mi állami zárszámadásainkban a legpontosabban ki van mutatva, hol helyeztetnek el az állami pénzek. Nekünk jelenleg bankoknál igen kevés pénzünk van elhelyezve. Endrey Gyula: Mind elköltötték a darabontok ! (Derültség.) Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter : De a mi feles pénzeink vannak, azok a giro-számlánkon az osztrák-magyar banknál vannak. (Közbeszólások balról: Kamat nélküli) Kamat nélkül vannak. Épen azért, ha sok pénzünk lesz, meggondolás tárgyát fogja képezni, hogy az államra nézve mikéjj gyümölcsöztessük. Egytől azonban óvnám a t. képviselő urakat, a kik azt hiszik, hogy a költségvetés beosztásának megváltoztatása, vagy más alapokra való fektetése valami lényeges változtatást eredményezhet a budget-jog tekintetében. Legyünk e tekintetben tisztában. A kiadások tekintetében igenis inódositandónak tartom a most fennálló számviteli rendszerünket, vagy legalább is annak alkalmazását, mert ugy látom, hogy az az eljárás, hogy a tulkiadások és előirányzat nélküli kiadások a számvevőszék részéről negyedévenként bejelentetnek az országgyűlésnek, odavezetett, hogy e bejelentéssel a kormányok azt hitték, eleget tesznek a budget-jog minden követelményének. Mi szigorúbb mértéket fogunk felállítani. Lehet, sőt, miután nem mi csináltuk az előirányzatot, előre jelezhetem, hogy lesznek egyik-másik ágazatnál jelentékeny tulkiadások, a melyeket a számvevőszék igenis a törvényhozás tudomására fog hozni. Éz azonban nem ment fel minket attól a kötelezettségtől, a melylyel a budgetjogot kívánjuk honorálni, hogy ugyanis póthiteleket kérjünk oly esetekben, a midőn az előirányzatot meg nem tartottuk. E tekintetben tehát nemcsak saját eljárásunkat, hanem esetleg az államszámviteli törvényt is módositandónak és szigoritandónak tartom. Másodszor pedig szigoritandónak tartom a tekintetben, hogy minden kiadás, a mely az előirányzattól eltér, minden kiadás az országgyűlésnek bejelentendő. (Helyeslés.) Mert ha szigorúan alkalmaztatik ez az elv, legyen meggyőződve a t. képviselő ur, hogy budgetünk minden másnemű beosztásától eltekintve, a mai rendszer mellett is a törvényhozásnak a legközelebbi negyedben tudomására jutnak az oly kiadások, a milyenek voltak pl. az állami pénzkészletekből ama részvényvásárlások, a melyekre a t. képviselő ur utalt. Mert akármilyen kezelésben fordulnak elő az ilyenek, ha szigorúan követtetik az elv, hogy minden kiadás, a mely a budgetben előirányozva nincs, az országgyűlés tudomására hozatik, akkor a negyedév lejártával az országgyűlésnek hasonló kiadásokról tudomással kell bírnia. Azonban, t. képviselőház, a mint szigorúan vélem a kiadások tekintetében a budgetjogot megóvandónak, a bevételek tekintetében nem tartom azt ugy keresztülvihetőnek, a mint a t. képviselő ur gondolja. A bevételeknél a buclget előirányzata nem annyit tesz, hogy j)ld. ha méltóztatik előirányozni föld- és házadóban 90 millió koronát, hogy nekem nem szabad többet beszednem. Farkasházy Zsigmond: Nem mondtam! Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: Nekem azt a kötelezettséget, amelyet a fennálló adótörvényeink megállapítanak, teljes mértékben érvényesítenem kell a bevételeknél. A külön budget-tételek sohasem jelentenek mást, mint approximativ számot arra nézve, hogy valószínűleg ennyi lesz a bevétel. Farkasházy Zsigmond: Legyen reális! Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter : Igen óvnám a t. képviselő urat, a képviselőházat és a közvéleményt különösen akkor, a mikor nálunk, a mint kissé javul a helyzet, igen vérmes remények kelnek fel és nagy pretenziók támasztatnak általában minden társadalmi osztály, minden vállalat részéről az állam irányában, hogy mi a bevételeknél valami túlságosan irányozzuk elő az összegeket. Azt hiszem, hogy egy agrikultur országban, a hol a természetnek változandósága még igen nagy befolyással van az állam jövedelmeire is, (Igaz!